2024 január 2.
A blogger: Alekszandr Nyevszkij[i] :
Gennagyij Kovalenko először is nincs sértődés. Se Gorbacsovnak, se Jelcinnek nem vagyok híve, ők az ellenségeim. Egyébként mindketten kommunisták. Annak idején a Szovjetunió létrehozásakor, eszmei és politikai motívumok alapján, a bolsevikok átadták az Orosz Szovjet Föderatív Szocialista Köztárságtól az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak az egész Novorosszija területet. Igen, ez egy hatalmas területű egész országnak számított. Sőt egy államon belül történt a terület átadása az egyik szubjektumától átkerült a másik szubjektumhoz. Ez minimum rövidtávú érdekek alapján történt intézkedés, maximum bűntény. Apropó, Sztálin ezt ellenezte, de sajnos ez a kérdés eldöntésében nem volt döntő körülmény. Aztán a továbbiakban a Krímet is átadták, és az történt, ami ma is létezik. Ezért úgy vélem, hogy ők voltak azok, akik aknát helyeztek a Szovjetunió alapkövébe.
Zahar Priljepin: Erre a kérdésre már vagy ezerszer válaszoltam (2014 óta), de nem lehet megkerülni, ezért újra válaszolok.
1. »Novorosszija« mint jogi személyiség 1917-ig nem létezett, azt az orosz uralkodók a XIX. század közepén törölték el. »Novorosszija« helyett számos tartomány, kormányzóság jelent meg, amelyek lakosságának többsége a XX. század elejére többnyire a kisoroszok voltak, ezért ezeket a területeket addigra hagyományosan kisorosznak vagy ukránnak tekintették (ezek a meghatározások már a forradalom előtt is felcserélhetővé váltak), amit mind a belső dokumentumok, mind az orosz klasszikusok többször is megerősítettek. Olvassa el Leszkovot, Turgenyevet, Csehovot, Katájevet, Solohovot, és nézze meg kétszer is a térképen, hogy hol éltek (még Lenin előtt) a »hahol«-ok.
2. "Sztálin ellene volt" - ez pedig egy mítosz, amely a nem túl tájékozott emberek azon kategóriájának tetszését nyerte el, akik nagyon szeretik azt az egyszerű elképzelést, hogy "Lenin nem szerette Oroszországot és mindent tönkretett, Sztálin pedig szerette Oroszországot és mindent helyrehozott". Ennek általában semmi köze a valósághoz. Sztálin teljes mértékben magáévá tette Lenin »köztársasági« logikáját, és egész életében következetesen hű maradt ehhez (létrehozta Kazahsztánt, a balti köztársaságokat, és személyesen intézkedett az Ukrán SZSZK és a Belorusz SZSZK területeinek növelése érdekében).
3. Az orosz fejedelmek, orosz cárok, orosz uralkodók - sokszor – az egyik területi objektumból a másikba helyeztek át területrészeket. Mivel senki nem súgott az ön fülébe információt ezekről az »aknákról«, egyszerűen Ön nem is tudhat róla.
4. A köztársaságok létrejötte nem Lenin ötlete volt: ő igyekezett a lehető legjobban lecsökkenteni a köztársaságok számát, és beletörődni azokba a köztársaságokba, amelyek már létrejöttek, mire a bolsevikok átvették bennük a hatalmat. Ennek ellenére nem lehetett figyelmen kívül hagyni a világfolyamatokat és a Szovjetunió körül egyszerre négy birodalom összeomlását. A világban köztársaságok tucatjai, majd százai jöttek létre. Hogyan sikerül ezt nem észrevenni és Oroszországot egy lombikban elképzelni - nem tudom. Elgondolkodik-e Ön néha azon is, hogy miből lett és állt össze az USA, miből vált Kína? És ki fektetett oda vagy egyáltalán fektettek-e oda »aknákat«?
5. Maguk az ukrán bolsevikok kulcsszerepet játszottak a polgárháború végső szakaszában, amikor legyőzték a különböző szeparatistákat és az intervenciós csapatokat. Ebben az értelemben erős tárgyalási pozícióik voltak, és néhány kérdésben a Szovjetunió minisztertanácsának meg kellett felelnie nekik (például számos olyan bányavidék átadása az Ukrán SZSZK-nak, amely a zaporozsjei és a doni hadsereg közötti ütközőzóna volt: fontos, hogy ezeket a területeket nem szabad összekeverni az egész Donyecki és Luganszki területtel - ezek akkoriban egyszerűen nem léteztek. Ezek a területek többnyire a hagyományosan szintén kisorosznak tekintett Harkovi és Jekatyerinoszláv kormányzóságok részei voltak).
6. Annak az elképzelésnek a makacs híveihez, hogy Lenin »orosz földeket csatolt Ukrajnához« - egy egyszerű találós kérdést teszek fel. A kozákok hagyományosan a Terek egyik partján éltek, a csecsenek pedig a másik partján. Mit gondolsz, kérdezem, miért nem adta vissza Putyin, miután »megbékítette Csecsenföldet«, az orosz kozák földeket Oroszországnak? Ki tudja mondani hangosan és félelem nélkül, hogy »Putyin orosz földeket helyezett át Csecsenföldre«? Vagy csak Leninnel vagy ilyen bátor? Lenin alatt egyébként nem létezett a Csecsen Köztársaság. De most már van. Akkor mit is mondtál az »aknákról«? Gyerünk, Alekszandr, légy bátor. Lehetőleg a saját vezetékneveddel. Szívj egy kis levegőt a mellkasodba, és mondd meg, hogy ki és hol telepít aknákat az országunkban. Vagy csak Lenin elleni támadásban vagy jó?
7. Időről időre elkezdenek kekeckedni és a Donyeck-Krivorozsjei Köztársaságról beszélni: azt meg kellett volna őrizni. Hogy miért? Miért?
Ezért az utolsó kérdés, amit fel szoktam tenni mindazoknak, akik körbejárják a netet, és terjesztik ezt a, bocsánat, badarságot, hogy Lenin valahová odaragasztott valamit.
Rendben, egy percre elhiszem, hogy »odaragasztotta«.
De ha nem »ragasztotta« volna, és Odessza és Nyikolajev megmaradt volna »Novorosszijának« - mit változtat ez?
Vagy ha megmaradt volna a »Donyeck-Krivoj Rogi Köztársaság« - akkor mi lett volna?
Akkor azt mondanád: "Hát, az más!". - És egyetértenél azzal, hogy Kijev, Szumi, Csernyigov, Poltava, Zsitomir – ez mind Ukrajna? Hogy nem a miénk?
Nem veszed észre, hogy ez a logika mind a négy lábán sántít?
Nem rakhatod a mienkét a sajátunkba, hallod? Ez egy egyszerű gondolat! Méghozzá nagyon egyszerű. Lenin annektálta az egész Ukrajnát. Míg mi tavaly 1 várost és 10 falut annektáltunk, addig Lenin több száz várost és több tízezer falut. Hát akkor politikai célokból számos települést ide-oda mozgatott. A saját háza táján tehette. A gazdaságán belül. Megteremtve az egyensúlyt a vidéki és a munkás agglomerációk között Ukrajnában. Egyensúlyt teremtett az oroszok és az ukránok között.
Sztálin pedig ezt támogatta, és ezt ne feledjék. Sztálin Lenint tekintette mindezen győzelmek atyjának. A győzelmek atyjának és Sztálin tanítójának.
És ez így is volt.
Ami a Jelcin-hatást illeti, azt senki sem tudja megjósolni. Júdás egyszerűen csak jön és itt van. Leninnek semmi köze hozzá.
Szerző: Zahar Priljepin[ii]
2024. január 2.
A cikk eredeti, orosz nyelvű szövege az alábbi hivatkozáson található: ПРО МИНЫ. ЕЩЁ ГОД НА ТО, ЧТОБ УТВЕРДИТЬ ОЧЕВИДНОЕ | Захар Прилепин | Дзен (dzen.ru)
Fordította: Péter János
[i]Alekszandr Nyevszkij egy történelmi név, a blogger felvett álneve, (oroszul: Алекса́ндр Яросла́вич Не́вский, Alekszandr Jaroszlavics Nyevszkij, 1220. május 13. – 1263. november 14.) vlagyimiri nagyfejedelem (1252–63), kijevi (1246–52) és novgorodi fejedelem (1236–52). Az orosz történelemben fontos szerepet játszott, sikerrel harcolt a germán és svéd invázió ellen, miközben kiegyező politikát folytatott a mongol Arany Hordával. 1547-ben az orosz ortodox egyház szentté avatta. A Nyevszkij nevet a Néva folyónál a svédek felett aratott győzelme után kapta.
[ii] A szerző, Jevgenyij Nyikolajevics (Zakhar) Priljepin (született 1975. július 7-én, Iljinka, Rjazanyi terület, Szovjetunió) orosz politikus, közéleti és katonai személyiség, író, filológus, publicista, propagandista.
2021. február 22-től az »Egy Igazságos Oroszország - Hazafiak« politikai párt központi tanácsának tagja. Zakhar Priljepin mozgalmának és gárdájának alapítója. Az Összoroszországi Népi Front (ONF) vezetésének tagjа.
Oroszországban és a szomszédos országokban végzett humanitárius és katonai tevékenységéről is ismert. Számos több műfajú kreatív projektben producerként, főszerkesztőként, televíziós műsorvezetőként, rockzenészként, rap-énekesként és színészként tevékenykedett.
2018. december 4-én kinevezték a Maxim Gorkij Moszkvai Művész Színház művészeti igazgatóhelyettesévé.
