A harcban Avdiivka-ért sok emberélet és épület veszett oda. Fotó: Ukrajna Nemzeti Rendőrsége / CC-BY-4.0

Hónapok óta sokan, akik a tűzszünet és az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások hívei, figyelmeztetnek a romokért folytatott harc tömeges haláleseteinek forgatókönyvére. Néhány hónappal ezelőttig Németországban mindenkit, aki ilyen követeléseket fogalmazott meg, Vlagyimir Putyin orosz elnök strómanjának bélyegeztek.

Akkoriban a Jungle World-től a FAZ-igmindenki még a jelenlegi ukrán hatalmi blokk gyors győzelméről álmodozott Oroszország felett. Már mindenféle forgatókönyvek voltak arra vonatkozóan, hogy akkor hogyan folytatódhatnának a dolgok, és milyen határok között létezne még Oroszország.

Először egy csipetnyi 1914 - aztán a kiábrándulás

A "dekolonizáció" jelszóval a vezető német tőkéscsoportok több mint egy évszázados, Oroszország feldarabolására irányuló terveit korszerűsítették, és még egykori baloldaliak is szóba hozták.

A levegőben több mint egy utalás volt 1914-re - még az első világháborúban is az expanziós háborús célokról beszéltek, amíg rá nem jöttek, hogy a háborút elvesztették. Az ukrajnai konfliktus esetében is beállt a kiábrándultság.

Az ukrajnai győzelem reménye egyre halványul - írja a Frankfurter Rundschau. Hiányzik a katonai segély és a katonák. Az ukrán toborzási politika hírhedt.

A besorozott ukránok még biztonságban vannak Németországban?

A sorkötelesek újra és újra panaszkodnak, hogy az utcáról küldik őket a hadseregbe. Jó néhányan ezért időben elhagyták az országot, és külföldön akarják kivárni, hogyan alakul a konfliktus.

Az ukrán kormány kampánya őket célozza meg, arra szólítva fel ezeket a férfiakat, hogy térjenek vissza, és tegyék meg úgynevezett nemzeti kötelességüket, azaz a további romba dőlt falvakat védjék meg a halálukig. Ez érthető módon bizonytalansághoz vezetett az érintettek körében, így Németországban is.

Olvassa el továbbá:

Kötelező katonai szolgálat: Összeegyeztethetőek-e az emberi méltósággal az Ukrajnának szánt német fegyverek?

Telepolis https://www.telepolis.de/features/Kriegsdienstzwang-Sind-deutsche-Waffen-fuer-die-Ukraine-mit-der-Menschenwuerde-vereinbar-9285029.html

Oroszország ukrajnai inváziója óta több mint 200 000 besorozott ukrán él Németországban. Marco Buschmann (FDP) szövetségi igazságügy-miniszter nyilatkozata, miszerint egyetlen besorozottat sem küldenek vissza Ukrajnába akaratuk ellenére, talán némileg csillapítja az akut félelmeket.

Hogyan vezet a gyengeség agresszióhoz

De nincs okunk arra, hogy végre megnyugodjunk. Az orosz-ukrán fronton kialakult helyzettől függően a vita újra fellángolhat. Ha a németbarát ukrán fél továbbra is védekezésben találja magát, akkor a németországi ukrán sorkatonákra nehezedő nyomás tovább fog nőni.

A CDU politikusai máris szankciókat akarnak bevezetni az ukrán katonai tiltakozókkal szemben. Például meg akarják szüntetni a támogatásukat. Ez masszív támadás lenne a katonai és háborús szolgálat megtagadásának joga ellen, bármelyik oldalon is álljon.

A Deutschsandfunk rádióban nemrégiben adott interjújában Roderich Kiesewetter, a Bundestag CDU-s képviselője, aki szoros kapcsolatban áll a védelmi iparral, felszólította az ukrán kormányt, hogy támogassa a Németországban élő sorkatonák toborzását.

Éheztetni a deportálás helyett?

A közvetlen kitoloncolás jelenleg jogilag nem is lehetséges. Kiesewetter szerint a Németországban élő sorkötelesekre nehezedő nyomást az állampolgári juttatások csökkentésével kívánják fokozni.

„Ha Ukrajnában - magam is beszéltem ilyen nőkkel - a férjük tíz, tizenkét, tizennégy hónapig a fronton van, és esélyük sincs hazamenni, akkor mindannyian elfáradnak, jelentősen traumatizáltak. Nagyon hasznos lenne, ha lenne egy kormánymegállapodás, amely lehetővé tenné, hogy ezek a fiatalok vagy idősebb férfiak visszatérhessenek Ukrajnába anélkül, hogy a frontra kellene menniük, ha nem akarnak, másodszor pedig egyszerűen megvághatnánk az állampolgári járadékot a katonai szolgálatra alkalmas férfiak számára..”

Roderich Kiesewetter (CDU) a Deutschlandfunknak adott interjúban

Az interjúban Kiesewetter az Ukrajnának történő további, többek között németországi fegyverszállítások mellett foglal állást, és arra a kérdésre, hogy reális-e még, hogy a jelenlegi ukrán kormány képes lesz-e katonailag visszafoglalni a Krím félszigetet, kifejtette: "Ez rajtunk múlik".

Németország befolyása és fenyegetettségi forgatókönyvei

Kiesewetter tehát azt is világossá teszi, hogy a németbarát ukrán nacionalizmus megfogalmazott maximális céljai Németország hadrafoghatóságától és hadrafoghatóság iránti készségétől is függnek. Annak érdekében, hogy a lakosságot felkészítsék ezekre a háborús célokra, átfogó fenyegetettségi helyzetet teremtenek:

„Először is, politikailag fel kell ismernünk, hogy Putyin Ukrajnát csak egy köztes lépésnek tekinti, és egy további lépésben valójában az EU-hoz csatlakozni kívánó volt szovjet köztársaságokat, Moldovát, valamint a balti államokat, Észtországot, Lettországot és Litvániát akarja beolvasztani az orosz területbe. Ezek egyértelműen deklarált háborús célok, és Oroszország arra készül, hogy a következő években egy rövid fellendülés után, amennyiben tűzszünetre kerül sor, folytatni tudja a háborút.”

Roderich Kiesewetter

A háború ellenzőinek és a háború ellen tilatakozók védelme, beleértve Oroszországot is.

Itt a tűzszünetről szóló bármilyen vitát azonnal Oroszország támogatásaként értelmeznek, és ezért az ellenségnek való kedvezés gyanúja miatt kizárják az ilyen vitákat.

A Köngisbronni tárgyalások után a fegyveriparral évek óta kapcsolatban álló politikus ilyen kijelentései azt is világossá teszik, hogy a németbarát ukrán nacionalizmus jelenlegi katonai és politikai gyengesége egyes német támogatók körében megnövekedett agresszivitáshoz, így a háború elhúzódásához és fokozódásához vezet.

Végül a németbarát ukrán nacionalizmus veresége a német imperializmus számára is éles visszalépést jelentene, amelyet a politikai osztály mindig tagad, és annál keményebben jelenik meg az "értékek" köntösében. Az ukrajnai emberek, akiket gyakran újra és újra idéznek, a legkevésbé fontosak.

Ha tényleg az emberekről lenne szó.

Kiesewetter és társai ezt egyértelműen kifejezték azzal, hogy az ukrán férfiakat nyomás alá akarják helyezni, hogy ha kell, élethalálharcot vívjanak. Ez kedvező alkalom lenne a szociális baloldal számára, hogy megmutassa, hogy az emberekért aggódik, és nem a bármilyen érdekekért folytatott háborúkért.

Ez azt jelenti, hogy támogatni kell minden olyan ukrán sorkatonát, aki nem akarja, hogy agyonlőjék. Természetesen ez azt is jelenti, hogy támogatni kell az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező összes háborús és katonai szolgálat ellenzőjét, és harcolni kell azért, hogy menedékjogot kapjanak, ahogyan azt a Connection e. V. szervezet követeli.

Csak nemrég deportálták először Örményországból Oroszországba a háború egyik orosz ellenfelét. Kampányra van szükség mindazok védelmében, akik megtagadják a katonai szolgálatot Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában. Ez lenne a legjobb válasz a katonai szolgálatmegtagadás joga elleni támadásokra, bármelyik oldalról is érkezzenek azok.

A lelkiismereti kötelességmegtagadás emberi jog

Az embereket akaratuk ellenére háborús és katonai szolgálatra kényszeríteni az emberi jogok megsértését jelenti - és az ENSZ egyértelműen ilyenként határozza meg. Ennek kivétel nélkül - "ha és de" nélkül - érvényesnek kell lennie. Azoknak a politikusoknak, akik ezt kétségbe vonják, antimilitarista ellenszéllel kell szembenézniük - és minden érintettnek politikai menedékjogot kell biztosítani.

Mellesleg egy ilyen követelés hatékony eszköz lenne arra is, hogy a jobboldalt távol tartsuk a békemozgalom köréből.

A szerző Clemens Henivel és Gerald Grüneklee-vel együtt kiadta a "NiewiederKriegohneuns - Deutschland und dieUkraine" című könyvet.

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Wehrpflichtige-Ukrainer-Kampf-um-Ruinen-statt-Recht-auf-Kriegsdienstverweigerung-9582963.html 2023 december 26.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó