Fotó:EUROPRESS/Meiramgul Kussainova/ANADOLU/AFP „David O’Sullivan tehát nagyon is tudja, hogy miért látogatott az idén már harmadszor a térségbe – Kazahsztánon kívül Üzbegisztánban tárgyal –, ezt megelőzően pedig Örményországban, Kirgizisztánban, Szerbiában, az Egyesült Arab Emírségekben és természetesen Törökországban vizitelt”
„Nem azért jöttem, hogy fenyegessek! Tiszteletben tartjuk az egyes országok döntéseit, így Kazahsztánét is, amely nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni szankciókhoz. Azok a kihívások azonban, amelyekkel szembesülünk, közösek. Nem engedhetjük meg, hogy Oroszországot az export tilalmak kijátszásával bárki is segítse a háború folytatásában” – fogalmazott kazahsztáni tárgyalásai után az EU tavaly kinevezett szankcióügyi különmegbízottja, David O’Sullivan. A szankciók végrehajtására és azok kijátszásának megakadályozására összpontosító ír politikus megbízható – előtte az Európai Unió nagykövete volt az Egyesült Államokban -, hanem tájékozott káder is. Beszélt arról, hogy Oroszország Kazahsztánon, Törökországon és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül jut chipekhez, megemlítette, hogy a kazah relációban egyes árucsoportokban csökkent, míg másokban sajnos növekedett a reexport, amely összességében nem nagy mennyiség, mintegy 200 millió eurós nagyságrendet tesz ki.
„David O’Sullivan tehát nagyon is tudja, hogy miért látogatott az idén már harmadszor a térségbe – Kazahsztánon kívül Üzbegisztánban tárgyal –, ezt megelőzően pedig Örményországban, Kirgizisztánban, Szerbiában, az Egyesült Arab Emírségekben és természetesen Törökországban vizitelt”
A szankcióügyi különmegbízott szavai magukért beszélnek. Mindenki tudja, hogy mi a feladata, és miért járja a potenciálisan érintett országokat. S hogy fenyeget-e? Amikor legutóbb Kazahsztánban járt, úgy viselkedett, mint szülő a csínytevésen kapott gyerekkel, ujjával nyomatékosította a figyelmeztetést az Oroszország felé irányuló furcsa áruforgalom miatt. Ezúttal ugyan igyekezett kedves maradni, ám már a küldöttség összetétele jelezte – kíséretében amerikai és brit tisztviselők voltak –, hogy a látogatás célja bizony a nyomásgyakorlás fokozása. Olyannyira, hogy sajtó értesülések szerint a látogatás konkrét célja volt megszerezni a hozzájárulást a nyugati szolgálatok közvetlen hozzáféréséhez a kazah vámadatokhoz. A látogatás időzítése is egyértelmű, a bejelentkezés egyértelmű célja, hogy ellensúlyozza Vlagyimir Putyinnak a közelmúltban tett asztanai látogatását.
„Az ír diplomata azonban nem csak másodlagos szankciókkal fenyegeti a közép-ázsiai országokat, hanem az EU tavasszal elfogadott stratégiája szellemében mindent megtesz az európai befolyás erősítéséért”
Geopolitikai elhelyezkedése és ásványkincsei miatt különösen fontos a Nyugat számára Kazahsztán, amelyet igyekszik az EU és Amerika minél hatékonyabban elszakítani Oroszországtól, és lehetőség szerint a térségen keresztül az ellenőrzést kiterjeszteni Kínából Európa felé vezető kereskedelmi utak felett. Kiemelt fontossággal bír e folyamatban az energiahordozók importjának, és az Oroszországot elkerülő logisztikai folyosók kiépítésének a kérdése. Az ukrajnai háború kapcsán bevezetett szankciók betartatása pedig kiváló lehetőség arra, hogy fokozzák a nyomást a régió országaira.
„S hogy a közép-ázsiai térség egyre inkább felértékelődik a Nyugat szemében, azt mutatja a civil szervezetek megnövekedett régióbeli aktivitása is”
A közelmúltban tartották például Asztanában Central Asian Think Tanks Forum elnevezésű rendezvényt, amelynek témája az ukrajnai háború régióra gyakorolt hatása mellett a térség dekolonizációjának segítése (!) volt. A megjelent szakértők szükségesnek tartották, hogy a térség országai a jelenleginél is jobban diverzifikálják külpolitikájukat, ami az olvasatukban egyet jelent a nyugati és török kapcsolatok erősítésével. Nem meglepő, hogy itt is felmerült az alternatív kereskedelmi útvonalak, csővezetékek, Oroszországnak a régióból történő kiszorításának a kérdése.
„A fórumot helyi partnerek segítségével a Paperlab nevű kutató központ szervezte a Soros Alapítvány nemrégiben nevet változtatott kazahsztáni képviselete, a CAPS Unlock (Central Asian Policy Studies) és az amerikai nagykövetség hathatós támogatásával”
A cél mindenek előtt az elemzőknek a „megfelelő”, azaz egyértelműen az oroszellenes narratíva felé terelése volt. Jól látszik tehát, hogy az Oroszország és Kína közelsége miatt egyaránt felértékelődött közép-ázsiai térségben is éleződik a küzdelem a befolyásért, és az új világrend körüli csatározásokban a Nyugat minden eszközt bevet.
