Nyomtatás

Kép: Stefaan Van Parys

Munkapártiak a palesztinai tűzszünetért tartott nagyszabású, több tízezres tüntetésen (Brüsszel, 2023.11.11.) Tűzszünetet most! Szabadságot Palesztínának! 

A Munkapárt (PvdA/PTB) zászlói és transzparensei jól láthatóak a belgiumi palesztin nép iránti szolidaritásból szervezett tüntetéseken. Mi a pártja álláspontja a gázai háborúról?

Természetesen segítünk a belgiumi tüntetések megszervezésében. Jelenleg etnikai tisztogatás folyik a palesztin nép ellen Gázában. Ez nagy áldozatokkal jár a civil lakosság, a gyermekek körében, és a polgári infrastruktúra, például a kórházak nagymértékű lerombolásával. Ez egy élőben közvetített megsemmisítő háború. És ez nem csak a palesztinok elleni háború, hanem bizonyos értelemben a nemzetközi jog elleni háború is, mivel az olyan országok, mint Izrael, nyilvánvalóan úgy gondolják, hogy a törvények felett állnak.

Mit gondol, miért van ez így?

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 104 határozata van Izraelről, amelyek elítélik az apartheid államot, a megszállást, a településpolitikát, a civilek és a polgári infrastruktúra elleni illegális hadviselést. De ettől még nem történik semmi. Ezzel szemben azt láttuk, hogy alig egy hónappal Oroszország ukrajnai inváziója után a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen 6000 gyermek elüldözése miatt, és ellene háborús bűntettként folyik eljárás. Izrael mostanra 5000 gyermeket ölt meg Gázában, és még csak valódi vizsgálat sem indult ez ügyben. A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan október végén ellátogatott a gázai határon fekvő Rafah-ba, de hol vannak a Netanjahu és az izraeli hadsereg vezetése elleni elfogatóparancsok? Míg Oroszországgal szemben azonnal fegyverembargót rendeltek el, addig az Európai Uniónak nincs ilyen embargója Izraellel szemben. Az EU-ban jelenleg az Oroszország elleni tizenegyedik szankciócsomagról tárgyalnak, de Izrael ellen nincsenek ilyen szankciók. A kettős mérce politikája egyszerűen undorító.

Mit képvisel a pártja ebben a helyzetben?

Itt az ideje, hogy véget vessünk Izrael büntetlenségének. Négy azonnali követelésünk van a belga kormány felé: azt szeretnénk, ha Belgium pert indítana Netanjahu ellen a Nemzetközi Bíróságon, mert ezt csak egy kormány teheti meg. Fel kell függeszteni az Európai Unió és Izrael közötti preferenciális társulási megállapodást. Azt akarjuk, hogy hívják vissza a belga nagykövetet Izraelből. És teljes fegyverembargó bevezetését követeljük Izraellel szemben - ezzel a követeléssel én is felszólaltam a Parlamentben. A tűzszünet kikényszerítése érdekében hazánknak meg kell akadályoznia a katonai felszerelések Izraelbe irányuló tranzitját. A belgiumi szakszervezetek már elhatározták, hogy nem rakodnak be és nem rakodnak ki Izrael számára fegyvereket szállító hajókat vagy repülőgépeket. Mert a Palesztinával való szolidaritást nem szavakkal, hanem tettekkel kell kifejezni.

Tehát ez a szakszervezeti határozat nemcsak papíron létezik, hanem ténylegesen meg is valósul?

Az ilyen szállítmányokat valójában a repülőtereken állítják le. A szállítómunkások nemigen tudják, hogy mi van az egyes konténerekben. Ezért kell világossá tennünk, hogy minden információra szükségünk van. A szakszervezeteknek teljes körű tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy Belgium továbbra is szállít-e fegyvereket Izraelnek. Az itteni közvélemény sokat változott a palesztin néppel való szolidaritás irányába. Ez nagyon nagy dolog.

Mi a belga hétpárti kormány és az ellenzék álláspontja a közel-keleti konfliktusról?

A kormány jelenleg megosztott ebben a kérdésben. Vannak benne olyan erők, amelyek az azonnali tűzszünet mellett vannak. A múlt héten pedig úgy döntött, hogy ötmillió eurót bocsát a Nemzetközi Büntetőbíróság rendelkezésére a háborús bűnök kivizsgálására, ami jó dolog. De a francia nyelvű liberálisok, mint a kormány második legerősebb pártja, nagyon Izrael-barát álláspontot képviselnek. A legnagyobb flamand párt, az NVA is nyíltan és egyértelműen Izrael mellett áll ki az ellenzéken belül.

Palesztin zászlók lógnak jelenleg tüntetőleg a Munkapárt irodáinál. Ez világos ellentétben áll a Német Baloldali Párttal és annak szakadár pártjával, a Sahra Wagenknecht Szövetséggel, amelyeknek nehézséget okoz az ilyen látható szolidaritás, és ismételten hangsúlyozzák Izrael önvédelemhez való jogát a Hamásszal szemben.

Nemrég jelent meg új könyvem "Lázadás - hogyan billen a világ" címmel, amely a globális Dél változó helyzetéről szól az Egyesült Államok köré összpontosuló imperialista táborral szemben. Ebben öt fordulópontot írtam le 1991 és 2022 között. Jelenleg egy hatodik fordulópontot élünk át abban, ahogy a világ Európára és az USA-ra tekint. Ha magunk mögött hagyjuk az eurocentrikus szemléletet, akkor azt látjuk, hogy a globális Dél egységes hangon szólal fel Palesztina mellett. Ázsia, Afrika, Dél-Amerika, a Karib-térség is egységesen elítéli Európa képmutatását, amely mindenkit kioktat és megpróbálja megmondani, hogyan szavazzon az orosz-ukrán háborúról, de Izrael mindent megússzon. Ez nem csak Izraelről és Palesztináról szól, hanem a nemzetközi jogról és Európa és az USA helyzetéről ebben a világrendben, amely a végéhez közeledik. Ezért hiszem, hogy Európában minden progresszív erőnek a déli erők mellé kell állnia, hogy megvédjék szuverenitásukat és az imperializmusnak való ellenálláshoz való jogukat. Ez maguknak az európai népeknek is fontos. Mert nem lehet szabadság a munkásosztály számára Európában, Belgiumban, amíg az EU továbbra is támogatja a gyarmatosítást és a fegyverexportot. Ezért van ez a felhívás a belga munkásosztály, a szakszervezetek részéről, hogy nem akarunk részt venni a népirtásban.

Németországban és Franciaországban is erős nyomás nehezedik az ott élő palesztinokra és a szolidaritási mozgalmakra - egészen a szervezetek és tüntetések betiltásáig. Németországban a tűzszünet mellett kampányoló emberi jogi aktivistákat máris Hamasz-támogatóként rágalmazzák. Valami hasonló történik Belgiumban is?

Nem, nem ugyanazon a szinten. Belgium egy kis ország Franciaország és Németország között, és a belga jobboldal szeretné átvenni ezeknek az országoknak a politikáját ebben a kérdésben. De nem hiszem, hogy ez sikerülni fog nekik. Mert egyszerűen túl nagy a nyomás, hogy véget vessenek ennek a népirtó háborúnak, túl erősek a tiltakozások. Németország és Franciaország között demokratikus szinten, az egyetemeken és a szakszervezetekben is van különbség. A médiának pedig itt is megvan a maga vörös vonala - a Gázában elkövetett napi háborús bűnöket most már dokumentálják, és nem lehet többé letagadni. Az a tény, hogy van olyan sajtónk, amely még mindig beszámol ezekről a háborús bűnökről, bosszúságot okoz az izraeli nagykövetségnek. A nagykövetség filmet akart vetíteni a Hamász október 7-i támadásairól a parlamentben, de ezt elutasították, mert végül is ez a belga parlament, és nem Izrael vagy az USA parlamentje. Természetesen nagy a nyomás az izraeli és az amerikai nagykövetség részéről. De ha a szuverenitásnak mint szónak még van jelentése, akkor természetesen szuverénnek kell lennünk az Egyesült Államok és Izrael ilyen viselkedésével szemben.

Itt, az Európai Parlamentben a Kuba amerikai blokádja elleni nemzetközi bírósági tárgyalás alkalmával beszélünk. Köszöntő beszédében hangsúlyozta a Kubát és Palesztinát ért támadások közötti hasonlóságokat. Miből állnak ezek?

Az ENSZ Közgyűlésének legutóbbi, november 2-i szavazásán 187 ország szavazott a Kuba elleni törvénytelen és bűnös blokád feloldása mellett. A világ összes országa közül az Egyesült Államok csak egyetlen államot talált, Izraelt, amely támogatja a Kubával szembeni blokádot. Washington oldalán csak egy apartheid állam áll, amely évek óta illegális blokádot tart fenn a Gázai övezet ellen. Az Egyesült Államokhoz és Izraelhez hasonló háborús uszítók egyre inkább elszigetelődnek, és egyre több hang követeli a nemzetközi jog tiszteletben tartását és a kettős mérce képmutató politikájának megszüntetését.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/463666.solidarit%C3%A4t-mit-pal%C3%A4stina-politik-der-doppelmoral-ist-widerw%C3%A4rtig.html

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Nick Brauns, Brüsszel 2023-11-22  jungewelt