Segélyekből nincs hiány: élelmiszerrel és ivóvízzel megrakott teherautók torlódnak a rafahi átkelőnél Kép: AmrNabil/ap
HATÁRÁTKELŐ RAFAH taz| A Sínai-sivatag homokja hevesen fújja az al-Arish repülőtér aszfaltcsíkját. A targoncás férfiak a szél és a por ellen küzdenek, miközben raklapot rakodnak egymás után a Kuvaitból, Szaúd-Arábiából, Katarból és Bahreinből érkező öt szállító repülőgép gyomrából. Amint az egyik repülőgépet kirakodják, az újra elindul, hogy helyet adjon a másiknak.
A Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok ezért teljes sebességgel haladnak Észak-Sínai-félszigeten. A probléma nem az, hogy hiány van az árukból. A probléma a Gázai övezetbe való eljuttatásukkal van. Jelenleg közel 9000 tonna élelmiszer, ivóvíz és gyógyszer rekedt Egyiptomban.
A szűk „cső” félórányi autóútra van a repülőtértől: a rafahi határátkelő, amely Egyiptomot köti össze a Gázai övezettel. Jelenleg ez az egyetlen út, amelyen keresztül a humanitárius segélyek bejuthatnak a háborús övezetbe és a sérülteket ki lehet szállítani. De mindkettő csak lassan történik.
Az átkelőnél olyan csend van, hogy a kóbor kutyák kényelmesen elheveredtek a napon, közvetlenül a kapu mellett. Félóránként egy-két teljesen megrakott teherautó dudálása riasztja meg őket. Azt akarják, hogy az egyiptomi oldalon lévő kapuhoz intsék őket, hogy az Egyiptom és a Gázai övezet közötti senki földjén lévő parkolóban leparkolhassanak, kirakodhassanak és ellenőrizhessék őket, mielőtt a segélyszállítmányokat átrakják a palesztin járművekre.
A háború előtt naponta 500-800 teherautó jött - naponta.
Ugyanakkor teherautók százai várakoznak a határ közvetlen közelében és az Észak-Sínai-félszigetet a határátkelővel összekötő bekötőutakon. Eddig kevesebb mint 1300 teherautó haladt át Rafahon azóta, hogy a határt csaknem egy hónapja megnyitották a segélyek előtt. Összehasonlításképpen: a háború előtt a 2,3 millió gázai lakost 500-800 teherautó látta el - naponta. És ez a 15 éves izraeli blokád alatt volt, amely csak a legszükségesebb dolgok szállítását tette lehetővé.
Ez nem az egyiptomi fél hibája - hangsúlyozza Mahmoud Amish, aki az Egyiptomi Vörös Félhold számára a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányokat és a sérültek elszállítását koordinálja. "Nagy problémáink vannak ebben a folyamatban. De a mi oldalunkról azt mondhatom, hogy a határunk nyitva van, és a Vörös Félhold önkéntesei mindenre készen állnak" - mondja diplomatikusan.
Minden szállítást Izraelnek kell engedélyeznie. Az egyiptomi segélyszervezetek munkatársai bizalmasan számolnak be csalódottságukról. Ha például egy sátorszállítmány két centiméternél nagyobb átmérőjű rudakat tartalmaz, Izrael visszautasítja a szállítmányt - mondja egy nemzetközi segélyszervezet munkatársa. Ilyenkor nemcsak a sátrak szállítását, hanem az egész teherautó rakományát visszautasítják.
További probléma, hogy a rafahi határátkelőt valójában csak személyszállításra tervezték. Aki az egyik oldalról érkezik, annak gyalog kell átkelnie a határon, hogy más közlekedési eszközt találjon. Az áruforgalmat általában az Egyiptom és Izrael által közösen használt, de Izrael által ellenőrzött Kerem Shalom átkelőn, valamint az izraeli oldalon lévő átkelőkön keresztül bonyolítják le. Ezek azonban a háború kezdete óta mind zárva vannak.
Mindazonáltal az ENSZ szerint Izrael eddig 70 000 liter üzemanyag szállítását engedélyezte. Ennek fő célja, hogy a túloldalon lévő teherautóknak legyen üzemanyaguk, hogy folytatni tudják a segélyszállítást a Gázai övezetbe. Emellett néhány szennyvízszivattyút is üzemben tartanak, hogy ne törjön ki járvány Gázában.
A palesztin áldozatok szállítása is nehézségekbe ütközik. Bár november eleje óta lehetséges a súlyos sérültek szállítása, az egész folyamat lassan halad. Eddig mintegy 250 sebesültet szállítottak egyiptomi kórházakba - ez nem sok ahhoz képest, hogy a Hamász szerint a háborúban eddig több mint 27 ezer palesztin sebesült meg. Az egyiptomi kórházak felkészültek a súlyosan sérült palesztinok befogadására - magyarázta nemrég Khaled Abel Ghaffar kairói egészségügyi miniszter. Hogy mely és hány sebesültet tudnának elszállítani a Gázai övezetből, arról egy másik fél döntene - magyarázta, anélkül, hogy név szerint Izraelt vagy a Hamászt említette volna.
"Sokkal többet szeretnénk tenni"
"Ez biztosan nem rajtunk múlik" - mondja az egyik mentős a határ előtt parkoló tucatnyi sárga és zöld egyiptomi mentőautó előtt, amelyek palesztin betegekre várnak. "Sokkal többet szeretnénk tenni" - mondja. Kollégái hevesen bólogatnak.
Itt is napokig vártak 36 inkubátorral felszerelt járművel azokra a csecsemőkre, akiket a hétvégén evakuáltak a gázai Al-Shaifa kórházból. A művelet azért késett, mert a koraszülöttek eredetileg csak a Gázai övezet déli részén lévő Al-Sultan kórházig jutottak el, mert a szállítást meg kellett szakítani néhány csecsemő kritikus állapota miatt. Hétfőn végre eljött az idő: 28 újszülöttet átadtak az egyiptomi mentőknek, és az al-Arish-i kórházba szállították őket. Onnan 12 csecsemőt kedd délig Kairóba repültek.
Amikor a nap lenyugszik, fiatal palesztinok egy csoportja sétál át a kapun. Egyikük Samaal-Qinawy Gáza városából. "Már nem lehet ráismerni a városra, amelyben éltem. Teljesen elpusztult" - kezdi a 18 éves, láthatóan megrendült fiatalember.
"Utálom, hogy így kell élnünk. Fiatal vagyok, és élveznem kellene az életet" - mondja. Szerencsére sikerült megúsznia. De másoknak nem sikerült. Szerencséje volt, mert támogatást kapott az Egyesült Arab Emírségekből. Ösztöndíjat kapott, hogy ott tanulhasson.
A fiatal nő nem sok mindent hozott magával. Két kis hátizsákot pakolt be, az egyiket a hátára, a másikat a hasára szíjazva, és egy kis rózsaszín kézitáskát. Mit vitt magával? A kedvenc kapucnis pulóverét, mondja, és a kedvenc parfümjét, amit a húgától kapott. Aztán Samaal-Qinawy egy maroknyi vele egykorúval együtt elindul, hogy Kairóba utazzon, és új életet kezdjen, míg a régi valószínűleg még sokáig megmarad.
Forrás: https://taz.de/Hilfen-fuer-Gaza/!5971279/
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
