Slavoj Žižek vendégkommentárjában arról ír, mi kellene ahhoz, hogy Izraelben békés megoldás szülessen. A frankfurti könyvvásár megnyitóján a szlovén filozófus kedd este felháborodást keltett hozzászólásával.Slavoj Žižek a European Graduate School filozófiaprofesszora és a Londoni Egyetem Birkbeck Institute for the Humanities nemzetközi igazgatója.
A Hamász Izraellel szembeni barbársága ha és de nélkül elítélendő. A falvakból, kibucokból és egy zenei fesztiválról származó civilek lemészárlása, megerőszakolása és elrablása pogrom volt, amely megerősítette a Hamász valódi szándékait. Célja Izrael állam elpusztítása és minden izraeli megsemmisítése. Mindazonáltal fontos, hogy a helyzetet történelmi kontextusba helyezzük - nem azért, hogy bármit is igazoljunk, hanem azért, hogy tisztán lássuk, hogyan tovább.
A helyzet akkor csúcsosodott ki, amikor Benjamin Netanjahu új kormányt alakított, amelyben szélsőjobboldali, telepespárti pártok is részt vettek, amelyek nyíltan kiálltak a ciszjordániai palesztin területek annektálása mellett. A nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir úgy véli, hogy "az én jogom, a feleségem joga és a gyermekeim joga, hogy szabadon mozogjanak (Ciszjordániában, jegyezzük meg), fontosabb, mint az araboké". Ezt a férfit egyszer már kizárták a katonai szolgálatból, mert kapcsolatban állt szélsőséges, arabellenes pártokkal, amelyeket az 1994-es hebroni arabok elleni mészárlás után terrorszervezetnek minősítettek.

Felirat: Béke Izrael számára!A Hamász Izrael elleni támadása után a békevágy egyelőre utópia marad.
Izrael, amely sokáig azzal büszkélkedett, hogy az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten, a jelenlegi Netanjahu-kormány alatt istenállammá változik. "Alapelvei" kimondják: "A zsidó népnek kizárólagos és elidegeníthetetlen joga van Izrael földjének minden részéhez. A kormány elősegíti és előmozdítja Izrael földjének minden részének - Galilea, a Negev, a Golán, valamint Júdea és Szamaria - benépesítését." Nem nehéz belátni, hogy mindkét fél - a Hamász és az izraeli ultranacionalista kormány - ellenez minden békeopciót.
A Hamász-támadás egy olyan időszakban történik, amikor Izraelen belül súlyos konfliktusok vannak, miután a Netanjahu-kormány megpróbálta ellehetetleníteni az igazságszolgáltatást. Az ország megosztott a nacionalista fundamentalisták között, akik célja a demokratikus intézmények eltörlése, és a civil társadalmi mozgalom között, amely tisztában van ugyan ezzel a veszéllyel, de vonakodik a mérsékeltebb palesztinok oldalára állni.
Most a fenyegető alkotmányos válság most függőben van. Ez a régi történet: a mély és nyilvánvalóan egzisztenciális belső ellentétek hirtelen leküzdésre kerülnek egy közös külső ellenségnek köszönhetően. Kell-e külső ellenség ahhoz, hogy béke és egység legyen odahaza? Hogyan lehet ezt az ördögi kört megtörni?
Út a jövőbe
Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök a Hamász elleni harcban látja a jövő útját, miközben a nem antiszemita és tárgyalásra hajlandó palesztinok felé fordul. Az izraeli ultranacionalisták állításaival ellentétben ezek az emberek léteznek. Szeptember 10-én több mint száz palesztin tudós és értelmiségi írt alá egy nyílt levelet, amelyben "a lehető leghatározottabban elutasítanak minden olyan kísérletet, amely az antiszemitizmus, az emberiség elleni náci bűnök vagy a holokauszttal kapcsolatos történelmi revizionizmus elbagatellizálására, félremagyarázására vagy igazolására irányul".
Amint felismerjük, hogy nem minden izraeli fanatikus nacionalista, és nem minden palesztin fanatikus antiszemita, elkezdhetjük megérteni a kétségbeesést és a zavart, amely a gonoszság kitöréséhez vezet. Kezdhetjük látni a furcsa hasonlóságot a palesztinok között, akiktől megtagadják a hazájukat, és a zsidók között, akiknek a történelmét ugyanazok a tapasztalatok jellemzik.
Hasonló érvényes a "terrorizmus" kifejezésre is. A palesztinai brit hadsereg elleni zsidó harc idején a "terrorista" kifejezés pozitív konnotációval bírt. Az 1940-es évek végén az amerikai újságokban "Levél Palesztina terroristáihoz" címmel jelent meg egy hirdetés, amelyben Ben Hecht hollywoodi forgatókönyvíró a következőket írta: "Bátor barátaim. Lehet, hogy nem hiszitek el, amit írok nektek, mert mostanában sok baromságot terjesztenek. De az amerikai zsidók értetek vannak".
Melyik ország?
Minden polémia mögött, hogy ki számít ma terroristának, a palesztinai arabok tömege áll, akik évtizedek óta egyfajta senki földjén élnek. Kik ők, és melyik ország az ő országuk? A "megszállt területek", a "Ciszjordánia", "Júdea és Szamária" vagy a 139 állam által elismert Palesztina állam lakói, amely 2012 óta megfigyelői státuszú, nem tagország az ENSZ-ben? Izrael azonban, amely ezt a területet uralja, a palesztinokat ideiglenes telepesekként kezeli, egy "normális" állam létrehozásának akadályaként, amelyben a zsidókat tekintik az egyetlen igazi őslakos népnek. A palesztinokat alapvetően problémának tekintik. Izrael állam soha nem fogadta be őket, nem adott nekik reményt, és nem vázolta fel pozitív módon a szerepüket abban az államban, amelyben élnek.
Kétségbeesett helyzet
A Hamász és az izraeli keményvonalasok ugyanannak az éremnek a két oldala. A választás nem az egyik vagy a másik keményvonalas frakció között van, hanem a fundamentalisták és mindazok között, akik még mindig hisznek a békés együttélés lehetőségében. A palesztin és izraeli szélsőségesek között nem lehet kompromisszumot kötni. Ellenük a palesztin jogok teljes körű védelmével kell harcolni, aminek viszont kéz a kézben kell járnia az antiszemitizmus elleni küzdelem iránti rendíthetetlen elkötelezettséggel.
Bármennyire is utópisztikusan hangzik, a két küzdelem elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Feltétel nélkül támogathatjuk és támogatnunk kell Izrael jogát, hogy megvédje magát a terrortámadásokkal szemben. De feltétel nélkül együtt kell éreznünk a palesztinok valóban kétségbeejtő és reménytelen helyzetével a Gázai övezetben és a megszállt területeken. Azok, akik ezt az álláspontot "ellentmondásnak" tekintik, gyakorlatilag megakadályozzák a megoldást. (Slavoj Žižek, fordítás: Helga Klinger-Groier, copyright: Project Syndicate, 2023.10.18.)
Forrás: https://www.derstandard.at/story/3000000191525/die-wahre-trennlinie-zwischen-israel-und-pal228stina 2023. október 18.
Németből fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó


