Megkérdőjelezhetetlen szolidaritás Izraellel: államérdek Ausztriában is (Bécs, 2023.10.7.)

Háttérinformáció: Andreas Babler

Andreas Bablerrel, aki június eleje óta az SPÖ új pártelnöke, az osztrák szociáldemokráciába az optimizmus szelleme költözött be. Babler, az alsó-ausztriai Traiskirchen város polgármestere az SPÖ marxista pereméről érkezett. Az elmúlt évtizedben humánus menekültpolitikája révén vált a párt baloldali szárnyának legismertebb arcává. Szülővárosában található Ausztria legnagyobb első befogadóközpontja.

A pártelnöki székért folyó párharcba a bécsi párt establishment jelöltje, Pamela Rendi-Wagner és a burgenlandi kormányzó, Hans Peter Doskozil ellen lépett be, meglepő módon, felkészületlenül és egyértelmű kívülállóként. A júniusi pártkongresszuson elmondott beszéde sok küldöttet magával ragadott: harcias volt, és a múlt idők munkásosztályának vívmányai iránti nosztalgia jellemezte. Babler kétségtelenül inspiráló szónok, aki a munkásosztályhoz szól. Nem zárkózik el attól, hogy rámutasson a szociáldemokrácia gyengeségeire, és alternatívákat követel, de túl gyakran marad homályos. Ennek ellenére megjelenése meggyőző. Június óta állítólag 16 000 ember lépett be az SPÖ-be. "Minden egyes fotózáson új tagokat szerzek" - dicsérte már magát.

Az erős szavaktól távolodva a politikai gyakorlat másképp néz ki. Gyorsan kiegyezett a párt berendezkedésével. Radikalizmus helyett progresszív, de reformista gyakorlat jellemzi politikáját. Ez az utóbbi időben némi hátszelet adott neki: egy múlt hétfői felmérésben az SPÖ ismét 25 százalékra emelkedett, és most megelőzte a kormányzó ÖVP-t, amely 21 százalékra esett vissza. Elöl azonban a jobboldali FPÖ továbbra is elhúz: tartósan 30 százalék fölött van. A salzburgi választásokat követő rövid KPÖ-hype után mostanra csend lett e párt körül. Újra két-három százalékra esett vissza. A 2024-es parlamenti bejutás tehát lehetetlennek tűnik.

***********************

A hivatalos Ausztria gyorsan és egyértelműen állást foglalt: Izrael-zászlókat tűztek ki a kancellári rezidencia fölé a Ballhausplatz-on. A gázai izraeli háborús bűnök elleni és a Palesztinával szolidaritást vállaló gyűléseket betiltották, és 304 résztvevőt jelentettek fel.

Eközben a szociáldemokrata SPÖ küszködik az álláspontjával. Bár a párt vezető képviselői, mint például az új elnök, Andreas Babler, eljöttek a szerda esti bécsi Izrael-párti nagygyűlésre, a külpolitikai álláspontok nem egyértelműek: "Az SPÖ korábban a semlegesség garanciája volt, ma a terep teljesen a (jobboldali) FPÖ-re maradt" - mondta a jW-nek egy régóta vezető, névtelenséget kérő párttag. Az illető figyelmeztetett: "Bablernek vigyáznia kell, különben az FPÖ marad az egyetlen semleges párt (a parlamentben, jW)". Az 1970-es években a párt büszke volt "aktív semlegességi politikájára", ahogyan azt nevezték. Az akkori kancellár, Bruno Kreisky volt az egyik első nyugati államfő, aki üdvözölte Jasszer Arafatot. "Kreisky óta azonban semmi sem történt".

Hogy a többpólusú világról, az el nem köteleződésről és a semlegességről szóló elképzelésekből még nincs minden veszve, azt egy szombati bécsi külpolitikai vita mutatta. A "Bund Sozialdemokratischer AkademikerInnen, Intellektueller und KünstlerInnen" (BSA) (Szociáldemokrata diplomások, entellektüelek és művészek szövetsége) szövetségi kongresszusára hívta meg a résztvevőket. A pódiumon Heinz Fischer, az SPÖ volt szövetségi elnöke, Heinz Gärtner politológus és Petra Bayr szociáldemokrata országgyűlési képviselő ült. Az ukrajnai és palesztinai fejlemények uralták a vitát. "Nem szabad megfeledkezni a palesztinok álláspontjáról" - követelte Fischer, emlékeztetve arra, hogy "Izrael állam megalapítása fájdalmas folyamat volt a palesztinok számára". A Hamász "kegyetlenül" cselekedett, de "még a legnagyobb háborús bűnök sem jelentik azt, hogy a nemzetközi jogot és a civilek védelmét félre kell tenni" - mondta Fischer. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy "kötelességünk elgondolkodni azon, hogyan lehetne a háborút befejezni". Annak érdekében, hogy "az egész dolog ne csússzon ki a kezünkből", "Oroszország egy-két reális érvével foglalkozni kell" - mondta. Ausztriában azonban erre jelenleg nincs megértés: "Sajnos a semlegességet újra és újra hamis érvekkel karcolják".

Gärtner politológus hangsúlyozta, hogy a Hamász és Moszkva akciói mögött geopolitikai megfontolások állnak. Oroszország a kínai Selyemút-projekt miatt veszített befolyásából. Ezért Oroszország meg akarja tartani Ukrajnát pufferként a NATO-val szemben. Véleménye szerint a Szaúd-Arábia és Izrael közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló tárgyalások váltották ki a Hamász támadását: "Az Ábrahámi Egyezményben a palesztinok számára csak igérgetések szerepelnek".

Az ukrajnai háború esetében Fischerhez hasonlóan Gärtner is felszólította Ausztriát, hogy vállaljon aktív szerepet a béke előmozdításában: "Egy kis állam tehet javaslatokat, de Kreisky óta nem látom, hogy Ausztria megpróbált volna javaslatokat tenni". A gyors békére azért volt szükség, mert "a Hamász nem tudja elpusztítani Izraelt, de Izrael sem tudja elpusztítani a Hamászt" - véli Gärtner. Az EU sem volt aktív, és "az egyetlen dokumentum Netanjahu, Kushner és Trump dokumentuma volt, a palesztinok pedig kimaradtak" - bírálja továbbá. Szerinte ezért Ukrajnához hasonlóan politikai megoldásra van szükség: "a háborúk ott érnek véget, ahol katonák megállnak". Ezért "Ukrajna felosztását" várja. Kívánsága: egy új bécsi kongresszus az ukrajnai háború után. Akkor, 1815-ben Svájc és Belgium semleges állam lett. Reméli, hogy Ukrajna is semleges állammá válik, "NATO és orosz csapatok nélkül".

Ehhez azonban akarat és vízió kell. Az olyan államok, mint Ausztria, amelyek egykor a diplomáciai tárgyalások helyszínei voltak, már nem rendelkeznek önálló külpolitikával: "Ausztriának nincs közel-keleti politikája" - mondja Fischer. "Az egyetlen dolog, ami volt, az Sebastian Kurz látogatásai Netanjahunál. Ők ketten pompásan kijöttek egymással". Az izraeli jobbra tolódás aggasztja őt. Ezért nem túl optimista a jövőt illetően: "Nem minden konfliktus végződik békeszerződéssel, de van, amelyik azzal végződik, hogy a harcoló fél elvérzik".

Gärtner kevésbé volt pesszimista. A semlegesség Grúzia és Moldova számára is modellértékű, mondta. Ukrajna semlegességéről 2022 márciusában az isztambuli tárgyalásokon a konfliktusban részt vevő felek megegyeztek: "Ez a biztonsági garanciák miatt nem sikerült". A semlegességet békeidőben aligha sértik meg, mondta: "A konfliktus ellen véd, nincs szükség biztonsági garanciákra". Ukrajna azonban nem volt semleges. "A NATO-csatlakozás már 2014-ben bekerült az alkotmányba" - mesélte. Hozzátette, hogy a semlegesség és a béke kérdését ennek ellenére életben kell tartani, mert "ki gondolta volna az 1950-es években, hogy 1975-ben megtörténik a helsinki megállapodás és az enyhülés". Hozzátette továbbá: "A NATO 5. cikkelye a készenléti kötelezettségről ma már Kínával szemben is érvényben van. Ezért én inkább semleges vagyok".

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/461113.neutralit%C3%A4t-%C3%B6strerreichs-das-ringen-der-sp%C3%B6.html 2023.oktober 16.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó