"A bátorságnak kifejezést kell találnia, és ha a baloldal nem teszi meg, a fasiszták megteszik." GianisVaroufakis Berlin, október 7. Kép: Ivett Polyak-Bar Am/jW

Giannis Varoufakis közgazdász és politikus. Görögország pénzügyminisztere volt Alexis Cipras miniszterelnök (SYRIZA) kormánya alatt. 2016-ban megalapította a Demokrácia Európában Mozgalom 2025 (DiEM 25) nevű páneurópai pártot.

Ön szerint az Európai Unió egy bukott projekt. Ezt hogyan érti?

Az Európai Unió minden szinten megbukott. Egy példa: képtelen volt racionálisan reagálni a 2008-as pénzügyi válságra. Ehelyett a bankároknak volt akkoriban szocializmus. A bankok számára akár tízbillió eurót is kinyomtattak, mindenki másra pedig megszorításokat kényszerítettek. Ez a beruházások, az egyenlőtlenségek és a feszültségek tényleges csökkenéséhez vezetett. Az Alekszisz Cipras vezette görög kormány 2015-ös megtorpanása és a trojka előírásainak erőltetése megfojtotta a progresszív lázadás utolsó fellángolását mindezzel szemben. Így a fasiszták lettek az egyetlen erő, amely képviselni és kifejezni tudta a lakosság haragját és dühét.

Az ukrajnai háború az EU-t a NATO-ra cserélte. A nemrégiben Granadában tartott EU-Európa csúcstalálkozó az EU politikai szétesését fejezi ki, ami könnyen érthetővé válik, ha a következő hipotetikus politikai forgatókönyvet vesszük alapul: képzeljük el, hogy holnap békefolyamat indul Ukrajnában. Tudjuk, hogy ki képviseli Ukrajnát, ki Oroszországot, ki Kínát és ki az Egyesült Államokat. De ki képviselné az EU-t? A múltban a francia-német tengely volt - Merkel és Sarkozy vagy Hollande, ki-ki -, ma Olaf Scholzot és Emmanuel Macront a lengyelek, a litvánok, az észtek, a finnek, a svédek gyanakodva szemlélik: mindannyian túl közel állnak Putyinhoz. Tehát olyan helyzetbe kerültünk, hogy a kisebb keleti országok és a skandináv országok nem bíznak abban a két államban, amelyeknek Ukrajna újjáépítését kellene finanszírozniuk. Ez azt mutatja, hogy az EU teljesen fejetlen.

A másik kudarc az, hogy 13 éve nem fektettünk be az EU-ba. Lemaradtunk a zöld technológiai forradalomról, ahol a kínaiak és az amerikaiak vezetnek; nem fektettünk be a mesterséges intelligenciába, abba, amit én felhőtőkének nevezek. Nincs alap, nincs beruházási készlet az elkövetkező évekre. Technológiailag le vagyunk maradva. Németország üzleti modellje "elromlott" (Varoufakisz itt a német szót használja, „kaputt” jW). A Szövetségi köztársaság korábban az olcsó földgázra, az alacsony bérekre és a kínai piacokra támaszkodott. Mindez az ukrajnai háború, az USA és Kína közötti új hidegháború és persze a béreket felhajtó infláció miatt elmaradt. Az EU kezd a világ legnagyobb betegévé válni, egy kontinens, amely az infúziótól függ.

Miért a fasiszta és nem a baloldali erők profitálnak ebből a helyzetből?

Görögként jogom van kimondani: a görög baloldal komoly kárt okozott az európai baloldalnak, amikor 2015 júliusában kapitulált. Ezt megelőzően a baloldal Európa-szerte öt hónapig Görögországra tekintett, ahogy egykor a spanyol polgárháborúban a köztársaságiakra tekintettünk, mint a gonosz erőivel szembeni nagy reménységre. És az történt, hogy Cipras miniszterelnök úr nemcsak kapitulált, hanem a hatalmasok nevében osztályharcot indított a többség ellen. Ezt azonnal követte a spanyol baloldali Podemos párt összeomlása, amely mára gyakorlatilag halott. A Baloldali Párt is válságba került. Franciaországban egyedül Mélenchon tudott sikeresen kitartani a saját irányvonala mellett. Összességében 2008 az én generációm számára 1929 volt. Mi történt 1929 után? A baloldal nem tudott megszerveződni és hangot adni a pénzügyi rendszer, a kapitalista agglomeráció elleni haragnak. A fasiszták ezt kihasználták.

Pontosan mit tesznek a fasiszták, hogy sikeresek legyenek?

Semmit sem kell tenniük, nincs szükségük programra. A fasizmus olyan, mint a rák, organikusan növekszik. Mi baloldaliak mindig programot akarunk, hogy megmagyarázzuk a politikai cselekedeteinket. A fasiszták mögött a nagyvállalatok állnak, mert ők mindig a kapitalisták utolsó mentsvára. Mint Olaszországban az 1920-as és 1930-as években, és mint Hitler. Amikor a fasiszták hatalomra kerülnek, csak azt teszik, amit a tőke mond nekik. Mint Meloni most Olaszországban: ugyanaz a hatalom áll mögöttük, amely ellen állítólag harcolnak, és amelyik a törvényeiket írja. Tehát csak annyit kell tenniük, hogy gyűlöletet szítanak "a többiek" ellen; a zsidó, a külföldi, a migráns, a tunéziai, az afgán, a német, a görög - bárki - ellen, és azt mondogatják: ő a hibás, ez a fickó idejön, és elveszi a feleségedet, a gyerekeidet, a házadat és így tovább. Ez minden, amit fasisztaként tenned kell: nagyon egyszerű feladat.

Tehát az ön számára a mai helyzet a 100 évvel ezelőttihez hasonlítható?

Abszolút. Ez az oka annak, hogy belekeveredtem ebbe az egészbe. Az 1990-es években és a 2000-es évek elején matematikai modellekkel játszottam, és nem keveredtem vitákba. Szívem szerint baloldali voltam, de szakmailag nem. 2002-től kezdve felismerhető volt, hogy jön az új 1929-es év. A dühnek meg kell találnia a kifejezést, és ha a baloldal nem teszi meg, akkor a fasiszták fogják. Akkoriban cikkeket írtam arról, hogy a fasizmus új felemelkedését fogjuk látni. Nem volt nehéz, nem kellett zseninek lenni ahhoz, hogy ezt előre lássuk. Egyszer azt is mondtam Wolfgang Schäuble-nak: "A végső céljuk az, hogy elpusztítsanak minket. Én mondom neked: Ha legyőznek bennünket, akkor a fasisztákkal kell megküzdeniük. Lehet, hogy vannak nagy nézeteltéréseink, de mi civilizált emberek vagyunk. Ha legyőznek minket, akkor a múlt szellemével lesz dolguk".

Az EU és az USA egyedül Oroszországot okolja az ukrajnai háborúért. Kinek az érdekei forognak ott kockán? Vagy másképp fogalmazva: mik az okai ennek a háborúnak?

Megkönnyítem a dolgot: Putyin számomra fasiszta bűnöző. Ezt már akkor is mondtam, amikor 2001-ben 250 ezer csecsen embert ölt meg, hogy megszilárdítsa a rendszerét. De Putyin a NATO teremtménye. Az USA 1996-os döntése volt, hogy a Nemzetközi Valutaalapon keresztül csődbe juttassa Oroszországot, és hogy a férfiak várható élettartamát például 78-ról 50 évre csökkentse. Soha korábban egy ország nem omlott még így össze. Ez volt a beavatkozás, ez volt a revansizmus. Ugyanakkor a NATO-t kibővítették. Az orosz nép tehát ez idő alatt rájött, hogy elszegényedett és bekerítették.

Különösen akkor, amikor a kommunista párt teljesen összeomlott, mert a szovjet rendszer nem tudta meggyőzni az embereket, hogy megvédjék, az orosz nép Putyinban látta a megoldást: diktátor, KGB-s, tekintélyelvű, egy szemétláda - de a "mi" szemétládánk: valaki, aki visszaveszi az oligarchák pénzének egy részét, és megvédi őket a NATO-val szemben. Így hozta létre a NATO Putyint. Amikor 2001-ben először neveztem őt bűnözőnek, amikor Jeremy Corbyn-al együtt tüntettem a londoni orosz nagykövetség előtt, a liberálisok kinevettek minket, akik szerint Putyin nagyszerű. Csak hogy tudják, honnan jövök.

Ami a konkrét kérdést illeti: kétségtelen, hogy az USA áll Ukrajna destabilizálása, az ukrajnai szélsőjobboldali elemeket kihasználó államcsíny mögött. Kétségtelen, hogy Donbasszban etnikai tisztogatásra tettek kísérletet. Nem kétséges, hogy szándékosan provokáltak azzal, hogy Ukrajna alkotmányába belefoglalták az ígéretet, hogy ténylegesen csatlakozik a NATO-hoz (Varoufakisz itt a " »pokingtheeye of thebear«, - hogy a medve szemét kiszúrják" kifejezést használja, jW).

Putyin inváziója bűnös és ostoba volt - de megtörtént. Ami most számít, az egy békefolyamat a háború befejezésére. Hogy megállítsuk az öldöklést, hogy megállítsuk a hatalmas mennyiségű élelmiszer elpusztítását, amely a rászorulókhoz kerülhetett volna. A DiEM 25-tel javaslatot tettünk arra, hogy ezt 2022 februárja után azonnal tegyük meg: az orosz csapatok térjenek vissza oda, ahol február 23-án voltak, két-három dologért cserébe. A Donbassznak közösen igazgatott területté kellene válnia, hasonlóan Észak-Írországhoz a nagypénteki megállapodás után, amely véget vetett a protestánsok és katolikusok közötti konfliktusnak. A Nyugatnak vállalnia kellene, hogy nem veszi fel Ukrajnát a NATO-ba, hogy Putyin valamiféle győzelmet arasson, és biztos lehessen benne, hogy Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba. Harmadszor, a Krímet és a Donbassz meghódított részeit át kellene adni az ENSZ-nek. Akkor kezdődhet egy vita, amely még 50 évig tarthat, ahogyan Ciprusról is 70 éve vitatkoznak.

A legutóbbi könyvében egy olyan tézist dolgoz fel, amelyet techno-feudalizmusnak nevez. Eszerint a kapitalista gazdaság a központi bankok expanzív monetáris politikája és a technológiai nagyvállalatok felemelkedése miatt a végéhez érkezett. Tehát hamarosan kipukkad a technológiai buborék?

Nem, soha.

Soha?

Nincs olyan buborék, ami kipukkadhatna. Amikor az infláció és a kamatlábak emelkedni kezdtek, a nagy technológiai cégek részvényárfolyamai 60 százalékkal zuhantak. De most már újra felszálltak, a "buborék" eltűnt. Amit a tézisemben leírok, az a felhőtőke (Cloud-Kapital), egy nagyon erős és erős tőkeforma. És ez növekszik. Ahogy növekszik, úgy növekszik a képessége is, hogy megszorongassa mind a munkásokat, mind a tőkéseket. Szenvedélyesen szeretném azt állítani, hogy a könyvem marxista elemzés. Tézisem a természetes következményét írja le annak, ha a marxi "tőkét" a logikus következtetésig visszük. Ma a tőkének egy új formája van, amely nem termelőeszköz. Ez az emberek viselkedésének megváltoztatására szolgáló, előállított eszköz. Ilyen formában korábban soha nem létezett. Azok, akik birtokában vannak, úgy viselkednek, mint a feudális urak, képesek megváltoztatni a viselkedésünket, és nyugdíjakat húzni ki a zsebünkből. Ez a rendszer sokkal rosszabb, mint a kapitalizmus, és nagy kihívás elé állítja a progresszív mozgalmakat.

Mi ez a felhőtőke?

Az összes gépezet, ami nem a felhőben él - ez csak egy metafora. Akkumulátorokról és szerverfarmokról van szó, algoritmusokról, amelyeket valójában emberek írnak. Optikai szálakról, tengeralatti kábelekről, amelyek az óceán fenekén futnak a világ körül. Olyan tőke, mint bármelyik másik, mint egy telefonrendszer, mint az ipari robotok. Azzal a különbséggel, hogy nem termel dolgokat. Nem úgy, mint az ipari robotok, amelyeket egy gyárban használunk autók és I-Phone-ok gyártására. A felhőtőke gépeken és algoritmusokon alapul, amelyek kommunikálnak velünk. Megkérjük őket, hogy tegyenek meg helyettünk dolgokat, például keressenek rá erre vagy arra a Google-ban. Ezzel egyidejűleg betanítjuk őket arra, hogy megismerjenek minket. Egy bizonyos ponton elkezd olyan javaslatokat tenni nekünk, amelyek jók és tetszenek nekünk. Ekkor egyre nyitottabbak leszünk rá. Befolyásolható lények vagyunk.

Ha a Netflix vagy a Spotify javasol egy filmet vagy dalt, ami tetszik, akkor a következő javaslatot elfogadom. Ez hatalmas hatalom a felhőtőke tulajdonosának. Rávehetnek minket, hogy vásároljunk dolgokat. De nem csak rávehetnek minket arra, hogy vásároljunk dolgokat, hanem arra is, hogy a piacon kívül tegyük ezt meg. Mert ha az Amazon ajánl nekem egy könyvet vagy egy kerékpárt, és meggyőz, akkor megveszem - és az Amazon eladja nekem. De az Amazon nem piac: az Amazon olyan, mint egy kis Szovjetunió, egy privát Gosplan, egy központilag tervezett rendszer, amelynek semmi köze a piachoz. A Gosplan mindent megtett, hogy az emberek preferenciáit ahhoz igazítsa, amit a szovjet rendszer produkált. Az Amazon ezt Jeff Bezos nevében teszi, és megkerül minden piacot.

Most, amikor azt mondom, hogy a kapitalizmus halott, az emberek megkérdezik tőlem, hogy mi a fenéről beszélsz? Bárhová nézünk, mindenhol tőkét látunk". Igen, látjuk a tőkét, de nem látjuk a kapitalizmust. Mert a kapitalizmusnak két jellemzője van: Az egyik a piac, a másik a profit. A piacok és a profit még mindig mindenhol ott vannak. De hatalmas elmozdulás történt a piacoktól ezek felé a platformok felé, a profitoktól pedig a bérleti díjak felé. Ha például az Amazonon vagy az Alibabán vásárolsz egy terméket, a platform megtartja a vételár mondjuk 40 százalékát. Tehát a termék gyártója - bárki is legyen az - csak egy kis nyereséget termel, míg a bérleti díjak Jeff Bezos kezében halmozódnak fel. Ez csak egy példa.

Lenin a kapitalizmus monopolisztikus szakaszát, az imperializmust írta le. Mennyiben a techno-feudalizmus az imperialista kapitalizmus új szakasza?

Ez szemantikai kérdés. Nevezhettem volna ezt a szakaszt platformkapitalizmusnak, belső kapitalizmusnak vagy felhőbérlet-kapitalizmusnak. De ez hiba lenne. Az 1780-as és 1790-es években, a feudalizmusból a kapitalizmusba való nagy átmenetkor az új rendszert nem kapitalizmusnak, hanem például ipari feudalizmusnak lehetett volna nevezni. Lehetett volna piaci feudalizmusnak is nevezni. De azzal, hogy kihagytuk a feudalizmus szót, megértettük, hogy valóban nagy átalakulás történt.

Az a szakasz, amelyben ma vagyunk, olyan messze van a piaci törvényektől, hogy azt már nem lehet kapitalizmusnak nevezni. Ezért ragaszkodom ahhoz, hogy ez nem technokapitalizmus. Nem bérlőkapitalizmus. Az Amazon nem monopólium. Az Amazon nem piac. Henry Ford politikai befolyása révén annak idején betiltotta a villamosokat, és olyan monopóliumot hozott létre, amelyben mindenki Fordot vezetett. Ő irányította a piacot. Ez a monopol-tőke fázisa. Nincs verseny. És ez volt az, amire Lenin gondolt. De a vásárlók decentralizáltak voltak, és Fordot választottak. A piacon voltak. Amint belépsz az Amazon.com-ba, kilépsz a piacról. Ha te és én egyszerre lennénk ott, és mondjuk elektromos kerékpárokat keresnénk, én más kerékpárokat látnék a képernyőmön, mint te, mert az algoritmus ismer minket, és tudja, hogyan maximalizálja a belőlünk kivett járadékot. Az Amazon nem kerékpárokat gyárt - a Ford autókat gyártott és monopolizálta. Az Amazon arra használ minket, hogy növelje a tőkeállományát, a felhő-tőkeállományát, 40 százalékos, 30 százalékos díjjal, attól függően, hogy melyik tőke termelte a biciklit.

A kapitalizmus halála tehát a tőke győzelmének következménye. A győztes tőke új formája kiirtotta gazdatestét: olyan, mint egy vírus, amely annyira veszélyes és sikeres, hogy megöli saját gazdatestét. Ez a gazdatest a kapitalizmus volt. Amit most termel, az valami rosszabb, mint önmaga, a feudalizmus új formája.

Jelenleg a világ újrarendeződésének vagyunk tanúi, Kína úton van afelé, hogy a világ legnagyobb gazdaságává váljon. Milyen lehetőségeket lát ebben a folyamatban a globális baloldal számára?

Kína egy nagyon bonyolult eset, egy lenyűgöző, érdekes társadalmi kísérlet a maga győzelmeivel és katasztrófáival. De ami igazán aggasztani kellene minket, az az új hidegháború, amit az USA - először Trump, majd Biden - Kína ellen szabadított el. Meg kell védenünk Kínát ezzel az új hidegháborúval szemben, ugyanakkor kritikusnak kell lennünk Kínával szemben. Soha nem szabad abba a hibába esnünk, hogy például a BRICS-országokat új Internacionálénak tekintjük. Ez nem egy Internacionálé, amely szembeszáll az amerikai imperializmussal. Indiával és fasiszta miniszterelnökével, Modival? Ez sok baloldali illúziója. De véget kell vetnünk az ukrajnai háborúnak és ennek az új hidegháborúnak. A baloldalnak világszerte kötelessége, hogy ebben az irányban dolgozzon.

"Az ukrajnai háború felváltotta az EU-t a NATO-val." Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Volodomir Zelenszkij ukrán elnök.Fotó: Johanna Geron/REUTERS

A cikk forrása: https://www.jungewelt.de/artikel/461095.gianis-varoufakis-faschismus-ist-wie-ein-krebsgeschw%C3%BCr.html 2023.10.14.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó