A legtöbb feltétel megteremtődni látszik, és a jelek is egyértelműnek tűnnek. Erőt kell mutatni a Közel-Keleten - mondta állítólag Benjamin Netanjahu miniszterelnök napokkal ezelőtt Joe Biden amerikai elnöknek, miután a Hamász terroristái szombaton megrohamozták a Gázai övezet közelében lévő helyszíneket, és ott több mint ezer áldozatot követelő vérfürdőt okoztak. Az elrettentés most a legfontosabb - mondta. Ezért "el kell mennünk Gázába". Napok óta gyülekeznek a katonák és az anyag, 300 ezer tartalékost hívtak be. Arról, hogy az ország október 7-én reggel 6 óra óta háborúban áll, már hétfőn döntött a biztonsági kabinet. Belpolitikai szinten napok óta folytak a tárgyalások egy szinte minden pártból álló egységkormányról, amely Izraelt átvezetné a válság idején. Szerdán megszületett a megállapodás.

Magyarázó videó: Mit jelentene a Gázai övezet teljes lezárása

Megállapodtak a legfontosabb szövetségesek külügyminisztereinek látogatásaiban is: James Cleverly brit fődiplomata már szerda reggel leszállt repülőgépével, és estére várták Antony Blinken amerikai külügyi tárcavezetőt is. Az USA már elküldte repülőgép-hordozó harccsoportját a USS Gerald R. Ford óriáshajó köré. Legkésőbb a miniszterek távozása után, a várakozások szerint, beindulhatnak a dolgok. Hogy pontosan hogyan nézhet ki egy szárazföldi offenzíva, az azonban továbbra is nyitott maradt. A különböző változatok között számos fokozat van. Ami közös bennük, az a jelentős kockázat az izraeli hadsereg számára - és a gázai civil lakosságra leselkedő - hatalmas veszély.

Katonaság

Katonai szempontból az erőviszonyok első pillantásra egyértelműnek tűnnek. Izrael nemcsak a térség legjobban felszerelt és legjobban kiképzett hadseregével rendelkezik - hanem állandó készenlétben is áll. Szervezeti erejéről tanúskodik az is, hogy néhány nap alatt 300 ezer fős tartalékos csoportot hívtak be. Technikailag is gyorsan kirajzolódik az összehasonlítás a tankokkal, vadászgépekkel és számos technikai képességgel rendelkező izraeli hadsereg és a Hamász között, amely mindezzel nem rendelkezik. A Gázai övezetet közel 20 éve uraló szélsőséges szervezet* azonban alkalmazkodott.

Tankok feliratokkal

Harckocsik állnak készenlétben a Gázai övezet közelében - ezeken már harci jelzések is vannak.

A tankok készen állnak a Gázai övezet közelében – már vannak csatajeleik. Kép: AFP/GIL COHEN-MAGEN

A Hamász gyakran talált olcsó megoldásokat, hogy legalább valamivel ellensúlyozni tudja a magasan technikai izraeli képességeket. A becsempészett páncéltörő aknák már több mint egy évtizeddel ezelőtt Libanonban megmutatták, hogy legalább áldozatokat tudnak okozni Izraelnek. Mindenesetre a csövekből és műtrágyából készült nyers rakéták ezrei időnként a túlterhelés szélére sodorják a Vaskupola védelmi rendszert. Olcsó videódrónok segítségével a Hamász káderei távolról is megfigyelhetik az izraeli csapatok mozgását. Hogy a szervezet tanult a katonai tervezés terén, azt a szombati események is mutatják, amikor harcosok ezrei alacsony technológiai módszerekkel és puszta tömeggel győzték le Izrael bonyolult határblokádját.

Földrajz

Jelmagyarázat:

Első sor: a Hamasz harcosok területi kontrollja október 7-én

Második sor: izraeli hadsereg által visszahódított

Harmadik sor: Október 7. és 9.-e közötti támadások. Zöld: Hamász erők; sárga: izraeli erők

Negyedik sor: Október 10-i harcok

Ötödik sor: biztonsági kerítés

Hatodik sor: bezárt átkelők (checkpontok)

Forrás: Haaretz, Le Monde, DER STANDARD

A Gázai övezet nem nagy, és sok helyen sűrűn beépített. Ahhoz, hogy az izraeli hadsereg tankokkal és katonai felszereléssel előrenyomulhasson a Hamász által használt városi terület felé, mezőgazdasági területekre, parlagon heverő szántóföldekre vagy legalább kellően széles utakra - vagy leszállóhelyekre - van szüksége. Mindezek korlátozottan állnak rendelkezésre Gázában, így kevés lehetőség van arra, hogy a Hamászt katonailag meglepjék. A brit "Guardian" katonai áttekintésében északon az Erez átkelőt (amely még szombaton is a Hamász támadásainak célpontja volt), délen a Khan Júnis melletti területet, középen pedig a Gáza város külterületén lévő beépítetlen területeket nevezi meg.

A Hamász ezeket a településeket már régóta katonailag megerősítette és védelmi célokra felszerelte. Emellett ott van a katonai alagútrendszer, amelyet a terrorcsoport az elmúlt évtizedben tömegesen bővített - és amelynek kiterjedése és pontos útvonala valószínűleg nem teljesen ismert az izraeli hadsereg számára. A helyzetet Izrael szempontjából (de a gázai civil lakosság szempontjából is) súlyosbítja, hogy a terület nagy része sűrűn beépített városi terület. Az izraeli katonák gyorsan házról házra folyó harcban találhatják magukat.

A célpontok

A „fűnyírás” volt a katonailag dehumanizált kulcsszó. Az volt a cél, hogy meggyengítsék a Hamászt, hogy ne jelenthessen hatalmas fenyegetést Izraelre. Az a tény, hogy ez lehetséges, iszonyatos téves ítéletnek bizonyult szombaton.A legutóbbi nagy szárazföldi hadművelet, a 2014-es Protective Edge szintén nem érte el a kívánt célokat. Akkor azért indították, hogy megsemmisítsék a Hamász alagútrendszerét. Körülbelül másfél hónap után vége lett, a Hamász egyelőre meggyengült, 470 izraeli katona és több mint 2000 gázai ember meghalt. A következmények azonban itt sem voltak tartósak. Ezért az izraeli kormány most kemény követeléseket fogalmaz meg, többek között a Hamász teljes megsemmisítését. Az azonban, hogy ez pontosan hogyan történik, továbbra is nyitott kérdés. Végül, de nem utolsósorban, azt is meg kell jegyezni: a Hamász fontos vezetői nem a Gázai övezetben, hanem Libanonban, Katarban és Törökországban tartózkodnak.

Stratégia

Az a stratégiai kérdés is nyitott, hogy mi jöjjön a Hamász után. Egy mérsékeltebb palesztin csoport, amely követhetné, nem látszik. Egy még radikálisabbnak a kilátása sem tűnik kielégítőnek. Izrael maga 2005-ben önállóan felhagyott az 1967-ben elfoglalt Gáza megszállásával** - jó okkal, mert kétségek merültek fel a folyamatos megszállás fenntarthatóságával kapcsolatban. Most, majdnem 20 évvel később, egy ilyen művelet biztosan nem lenne könnyebb.

Humanitárius kérdések

Ezt a kérdést követi a humanitárius kérdés is. A sűrűn lakott tengerparti térségben már most masszívan romlott az ellátási helyzet. A mintegy 2,3 millió lakos több mint fele a segélyektől függ. A víz- és áramellátás nagy része egyelőre Izraelből érkezik. Az üzemanyagot is Izraelen keresztül szállították. Eddig: mert néhány nappal ezelőtt óta a kormánya teljes lezárást rendelt el a térségben.

Az áramszolgáltatás már napok óta szünetel, a Gázai övezet egyetlen erőműve pedig szerdán üzemanyaghiány miatt leállt. Marad az Egyiptomból érkező vezeték, ami közel sem elég az igények fedezésére. Hasonló a helyzet a vízzel is, amelyet Izrael most elzárt: vannak sótalanító üzemek, amelyek közül néhányat segélypénzből építettek - de energia nélkül még ezek sem működnek. Emellett ott vannak a háború következményei: Izrael hangsúlyozza, hogy légicsapásaival csak a Hamászt veszi célba. De hiába tesznek erőfeszítéseket (tesznek ??- Balmix szerk.), a  sűrűn lakott terület határokat szab. A korábbi háborúk, de a légicsapások is sok civil áldozatot követeltek. Már néhány nap után a légicsapások száma súlyosbítja a Gázai övezetben a hajléktalanság problémáját. Nehéz elképzelni, milyen lenne a helyzet egy megszállás esetén.

Belső biztonság

Ennek további következményei lennének az izraeli belbiztonságra is. A ciszjordániai helyzetet mindig is instabilnak tartották, ami az egyik oka annak, hogy Izrael szolgálatai kevésbé koncentráltak a Gázai övezetre. Hónapok óta beszélnek arról, hogy a térségben, különösen a települések környékén és Jeruzsálem arab*** részén tömegesen kitörhet az erőszak. Ha szárazföldi offenzíva indul a Gázai övezetben, a helyzet itt is robbanással fenyeget.

Kül- és geopolitika

Vannak külpolitikai veszélyek is. Az, hogy az USA a USS Gerald R. Fordot a térségbe helyezte, nem csak a gázai konfliktus miatt történt. Washington egy nagyobb háborútól tart. Az Irán által masszívan támogatott libanoni Hezbollah milícia napok óta csetepatéba keveredik a hadsereggel Izrael északi határán. Amennyiben az Irán által masszívan támogatott libanoni síita milícia támadásra szánná el magát, Izraelnek kétfrontos háborúval kellene szembenéznie. De maga Irán is aggódik. Rendszere az 1979-es forradalom óta Izrael "elpusztítását" alapvető programjába foglalta. Teherán fenyegeti Izraelt. Az amerikai repülőgép-hordozó állomásoztatása szintén Irán elrettentését szolgálja. Mindazonáltal fennáll az eszkaláció veszélye.

Ráadásul Izrael éppen tárgyalásokat folytat kapcsolatainak normalizálásáról Szaúd-Arábiával, amivel közös ellenség Teherán. Amennyiben egy szárazföldi offenzíva hosszú ideig tartana és sok áldozatot követelne, ezek a tárgyalások valószínűleg masszívan megnehezülnének. Még azok az államok is, amelyek már aláírták az "Ábrahámi Megállapodásokat" (például Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Marokkó), nyomás alá kerülhetnek, például lakosságuk nagyarányú tiltakozásai révén.

Belpolitika

Hosszú távon még nem tudni, hogy a konfliktus milyen hatással lesz a belpolitikára. A zászló és a hadsereg körüli gyűjtés továbbra is napirenden van. Előbb-utóbb azonban felmerül a kérdés, hogyan tovább - és az is, hogy például Netanjahu miniszterelnök vagy az ellene irányuló tiltakozó mozgalom hibáztatható-e azért, hogy figyelmen kívül hagyta a Hamász-támadás jeleit. Legkésőbb akkor már a további irányvonalról is lehetnek viták, szükségkormány ide vagy oda.

Forrás: https://www.derstandard.at/story/3000000190719/wie-eine-israelische-bodenoffensive-im-gazastreifen-aussehen-koennte  2023. október 11. 18:16

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

(* a nyugati sajtó szélsőséges szervezetnek nevez minden saját elképzeléseivel szembenállót; ** nem tekinthető teljes kivonulásnak, mert Izrael nem ruházta át a hatalmat a palesztinokra, akik nem ellenőrizhették határaikat, területi vizeiket vagy légterüket;*** az izraeli „szótár” kínosan kerüli a palesztin megnevezést, helyette az „arabot” használja, így is degradálva ezt a népet – Balmix szerk.)