Nyomtatás

Helmut Hoege Kép: jW

Afrikában sok piacon látni olyan nőket, akik mindössze néhány Maggi-kockát árulnak piramisokba rakva a standjukon. A 2017-ben elhunyt svájci író, AlImfeld egy esszékötetben, majd később a honlapján ("Maggi kockák a varázslat és a hatalom között") számolt be arról, hogy a Maggi milyen fontos funkciót tölt be Afrikában.

A Maggi leveskocka nem más, mint egy fűszerkeverék, amelyet a svájci Julius Maggi (1846-1912) után neveztek el, aki egy instant leveseket és készételeket gyártó céget épített fel. Állítólag a munkások táplálkozási helyzetének javításával is foglalkozott. A hüvelyes alapú Maggi fűszerkeverék 1886-ban Justus von Liebig húskivonatának vetélytársa volt. 1908-ban került piacra a Maggi húsleveskocka. A reklámozáshoz Frank Wedekind írót szerződtették. Az interneten megtalálható néhány Maggi-történet, amelyeket maga a vállalkozó értékelt: "Ha nem lenne a főzőtanfolyam", sóhajtott a tizenhét éves, karcsú, fekete szemű angyalgyerek, "szívesen megnősülnék. De nagyon szeretném, ha előbb elvégezném a főzőtanfolyamot." "Elschen, nyugodj meg - mondta az értelmes anya. Megtanítom neked a legszükségesebb dolgokat; aztán minden délben ezzel a kis üveggel fűszerezed az ételeit. Figyeld a szemét, meg fog lepődni. Minden nap két puszival többet fog adni érte! Mert ez a Maggi leves- és ételízesítő"." (Julius Maggi megjegyzése: "Famos!")

Az 1930-as években a cég kizárólagos szállítási szerződést kapott a német Wehrmacht számára, amely számára egy különleges levest készített. 1947 óta a Maggi a svájci Nestlé AG világcég márkája. A Nestlé hat Maggi gyárral rendelkezik Afrikában. A Wikipedia szerint: "Afrikában híres a következő tévéreklám: 'Csajszi, hogyan lett ilyen gyilkos feneked tíz nap alatt? Mi a titkod?' Válasz: 'Egy Maggi kockával'. Csak Nyugat- és Közép-Afrikában évente 36 milliárd Maggi húsleveskockát adnak el". Nem véletlen tehát a veszélyes közösségi média trend, miszerint a Maggi-kockák rektálisan történő behelyezése vagy befecskendezése a nagy fenék megoldása.

A Tagesspiegel 2015-ben a "Maggi Afrikában" című riportját egy Berlinben élő nigériai nő Maggira vonatkozó gondolataival kezdte: "'Jaj, ne, elfelejtettük Maggit!' - kiált fel rémülten Sholly Onatolu. 'Igazi afrikai étel Maggi nélkül - ez egyáltalán nem lehetséges'. A kis nigériai nő azonnal megfordul, és a jamgyökérrel és plantainnal teli nehéz szatyrokkal trambulinozik vissza a neuköllni Karl-Marx-Straße-i kis Afro boltba. A szűk bolt leghátsó részében Onatolu megtalálja, amit keres: a polcon egy átlátszó zacskó kis élénkvörös-sárga húsleveskockákkal. A csomagoláson angolul és arabul is "Maggi Cubes" van írva. Elefántcsontparton készült. A logó nosztalgikus: egy piros M egy csillagban, sárga alapon. Egy szív van rajta" - magyarázza a 36 éves férfi. 'De ez nem jó. Az Afrikából származó termék, ahonnan a Maggi eredetileg is származik – biztosít – sokkal jobb ízű, mint a német szupermarketből származó, ízetlen 'szívecske Maggi'".

A Tagesspiegel írója, Andreas Austilat persze jobban tudta. "Nem is olyan régen a kis barna üvegben lévő 'fűszerezés' ugyanúgy jelen volt a német konyhaasztalokon, mint a só és a bors." Gyerekként időnként több üveg Maggit vettünk, majd egy keveset a kézfejünkre csepegtettünk és felnyalogattuk. Alkalmanként Maggi kockákat is vettünk, azok olcsóbbak voltak. 2011-ben Manfred Stoppok etnológus könyvet írt a négy grammos kis kockákról: "Maggi Bissau-Guineában" címmel, a Tagesspiegelnek csodálkozott rá a kockák ottani népszerűségére. "Mindenhol Maggi-plakátok vannak" - erősíti meg. "Maggival minden nő úgy ragyog, mint egy csillag" - mondják Bissau-Guineában, "Főzz Maggival, akkor nem akar második feleséget" –így a muszlim többségű Szenegálban. Denis Akomagi, a müncheni Afro bolt tulajdonosa az Austilat-nak elmondta, hogy nála a teljes termékpaletta megtalálható. "Felső-Bajorország minden részéből jönnek hozzám afrikaiak, számukra a Cube egy darab otthont jelent".

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/459854.maggi-eine-koloniale-erfolgsgeschichte.html

2023.09.26.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Helmut Höge 2023-09-27  jungewelt