Az infláció nagyon mélyen belenyúl az emberek pénztárcájába: Egy háztartás havi 2686 eurós átlagos összjövedelmével számolva, már 406 euró mínusszal, értékcsökkenéssel kalkulálhatunk a 2021-es év májusához képest, ami az említett családi büdzsé több mint 15 százaléka!

 

Az elmúlt hónapok és évek magas áremelkedései masszívan megdrágították az életet. Az OeNB (Oesterreichische Nationalbank) bérkorlátozásra való felhívása a közelgő őszi bérfordulóban tovább súlyosbítaná sok háztartás helyzetét. Az ilyen felhívások a munkavállalók szempontjából érthetetlenek, különösen mivel a bértárgyalások a szociális partnerek hatáskörébe tartoznak. Az ilyen háttéralkuk helyett a kormánynak végre közvetlen és hatékony intézkedéseket kell hoznia az árakkal, az infláció hatásaival kapcsolatban!

 

Ausztria az infláció tekintetében az Euro 12 ország között az utolsó helyen áll. A legnagyobb többletkiadást még mindig a lakhatás és az energia jelenti.

Még akkor is, ha például a távfűtés júliusi árai 2023 júniusához képest csökkentek: A szint jelentősen magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A gáz összességében olcsóbb az euróövezetben, mint a tavalyi év azonos hónapjában;

Ausztriában a gáz továbbra is a legfőbb árfelhajtó. Az árszint 2021-hez képest is erőteljesebben emelkedett, mint az euróövezet egészében. Különösen szembetűnő az összehasonlítás Spanyolországgal, ahol a kormány aktívan küzd a háztartási energiaárak és a bérleti díjak emelkedése ellen.

 

Az 5 százalékos féket 2022-re és 2023-ra visszamenőlegesen is be kellene vezetni, és ki kellene terjeszteni a nem szabályozott bérleti díjakra is, mivel ez a legdrágább bérleti díj kategória.

A legalsó jövedelmi tizedbe tartozó, átlagosan alig több mint 1000 eurós* havi jövedelemmel rendelkező háztartások már most is 256 euróval többet, jövedelmük negyedét fizetik az infláció miatt.

 

Júliusban a pénzügyi szolgáltatások árai 13,4%-kal, az átlagos inflációnál nagyobb mértékben emelkedtek. Az euróövezetben átlagosan jóval kisebb mértékben emelkedtek a pénzügyi díjak. Ez jól illeszkedik a bankok rekordnyereségéhez is, ahol a magas kamatbevételek mellett a jutalékbevételek, azaz a „díjbevételek” is meredeken emelkedtek.