Fotó: Elfelejtett háború: Egy család gyászol a jemeni főváros, Szanaa romjai között (2015.8.9.) Khaled Abdullah/REUTERS

Hangos lövések, füstfelhők a horizonton és sikolyok. A mexikói Culiacán város repülőterét idén január elején nagy területen le kellett zárni, miután a Sinaloa-kartell tagjai megtámadtak egy légierő gépet és utasszállító gépeket is. Az ok: letartóztatták a Sinaloa-kartell hírhedt egykori vezetőjének, Joaquín "El Chapo" Guzmánnak a fiát.

"El Raton", a patkány, ahogy a gengsztert nevezték, katonák általi letartóztatására válaszul teherautók gyulladtak ki Sinaloa állam egész területén. Útblokádokat állítottak fel, a bekötőutakat lezárták, és legalább 29 ember meghalt és még többen megsebesültek a kartell tagjai és az állami erők közötti tűzpárbajban. A Sinaloa-kartell Mexikó egész területén tevékenykedik, és a fentanilgyártás nagy részét ellenőrzi. A fentanil egy szintetikus opioid, erősebb, mint a heroin.

Pável Blanco, a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságának (PCM) első titkára a junge Welt-nek elmondta: "A kábítószer-kereskedelem problémája ugyanolyan feltételek mellett folytatódik, mint az előző kormányok alatt, vagyis az állam részvételével a kartellekben". Blanco szerint kevesebb mint három év alatt felgyorsult az általuk forgalmazott kábítószerek átállási folyamata, a kokaint és a marihuánát felváltotta a fentanil. Ez szerinte új ellentmondásokat hoz az útvonalak, a piacok és a laboratóriumok ellenőrzésében, és "az erőszak új hullámához vezet, a bizonytalanság pedig a környékeket és a munkahelyeket fenyegeti".

A "kábítószer elleni háború" során több mint 350 000 embert öltek meg Mexikóban, legalább 109 000 embert eltűntnek tekintenek. A Heidelberger Institutfür Konfliktforschung - Heidelbergi Konfliktuskutató Intézet 2010 óta belső háborúnak minősíti a konfliktust. A hivatalban lévő elnök, Andrés Manuel López Obrador ígéretei és erőfeszítései egy másfajta politikára, a drogháború befejezésére és olyan alternatív koncepciókra, mint a kábítószerek legalizálása, nem tudtak megvalósulni, s politikai megoldások nem látszanak. Jelenleg becslések szerint mintegy 200 fegyveres banda működik Mexikóban.

Az úgynevezett mexikói drogháború kezdetének 2006. december 11-ét tekintik, amikor Felipe Calderón akkori elnök néhány nappal hivatalba lépése után bevetette a hadsereget az ország nyugati részén fekvő Michoacán-ban. A mintegy 6500 katona bevetésének oka a drogkartellek közötti fegyveres konfliktusok voltak, amelyek 500 halálos áldozatot követeltek a térségben.

2013-ban alakultak meg az első fegyveres csoportok Mexikóban, hogy megvédjék magukat a bűnbandák ellen. 2013 végére az "önvédelmi csoportok" széles körben elterjedtek, és Mexikó 32 államának csaknem felében tevékenykedtek. Tíz évvel a megalakulásuk után a csoportok közül sokan még mindig aktívak, sőt "jelenvalóbbak, mint valaha" - olvasható a La Opinion2022. februári cikkében. Az újság idézi Bruno Plácidó-t, a Guerrero Állam Népek és Szervezetek Szövetségének (UPOEG) elnökét: "Megfenyegetik az embereket, megfélemlítik őket, és arra kényszerítik őket, hogy közjegyzők előtt adják át nekik a házaikat és üzleteiket, mintha eladnák őket - anélkül, hogy egyetlen pesót adnának nekik (...). Az önvédelmi csoportok mindaddig létezni fognak, amíg az állam nem nyújt biztonságot".

Ezen "önvédelmi csoportok" némelyike már 2013 előtt is létezett az őslakosok önkormányzati struktúráinak részeként, az "Usos y Costumbres" törvény alapján, amely lehetővé teszi az őslakos közösségek számára, hogy saját rendőrségi és büntetési mechanizmusokat hozzanak létre. A csoportok részben a kormány engedélyével működnek, de mind a jelenlegi López Obrador-kormány, mind Enrique Peña Nieto előző kormánya elvben elutasítja őket. A kormány szerint "bűnözői csoportok szivárogtak be". A La Opinion részben megerősíti ezt a cikkben, idézve Hipólito Morá-t, a michoacáni önvédelmi csoportok egyik alapítóját, aki elismeri, hogy "bűnözők szivárogtak be az önvédelmi csoportok soraiba és korrumpálták őket".

A választási kampányban tett ígéreteivel ellentétben Andrés Manuel López Obrador szociáldemokrata elnök 2018 decemberi hivatalba lépése után sem vonta ki a katonaságot az utcákról, és más, a szervezett bűnözés másfajta kezelésére vonatkozó kampányígéreteit sem tudta megvalósítani. Megalapította a Nemzeti Gárdát, hogy átvegye a rendőrség feladatait, mivel igazolt a rendőrség tagadhatatlan érintettsége a kábítószer-kereskedelemben és a korrupcióban.

A dél-mexikói Chiapas államban működő Fray Bartolomé de Las Casas Emberi Jogi Központ is sivár képet fest az idén közzétett 120 oldalas jelentésében, a "Chiapas. Katasztrófa - a bűnös erőszak és az állam bűnrészessége”. Az államban már évtizedek óta parázsló konfliktusok zajlanak az „alacsony intenzitású háborúban” a „Zapatista Felszabadító Hadsereg” (EZLN) autonómiai törekvései ellen, amely az elmúlt években egyre inkább a bűnözői csoportok fókuszába került. A jelentés bevezetője megállapítja: "Chiapas-ban a társadalmi, politikai, gazdasági és területi ellenőrzés érdekében erőszakot alkalmazó fegyveres csoportok diverzifikálódása és átláthatatlansága közepette találjuk magunkat, amelyet a felkelésellenes stratégia folytonossága, valamint az állami szereplők által támogatott büntetlenség jellemez, ami hozzájárul a kisajátításhoz, a kizsákmányoláshoz és a társadalmi marginalizációhoz". Az erőszak növekedése súlyos emberi jogi jogsértésekhez vezetett, beleértve az erőszakos kitelepítéseket, "eltűnéseket", földelkobzásokat, gyilkosságokat és kínzásokat.

"A kábítószer-háború erőszakos cselekményei gyászban tartják a mexikói lakosságot, miközben az illegális tőkés felhalmozás folyamata új milliomosok látható hullámát hozza létre, akik társadalmilag és politikailag aktívak az összes polgári párton keresztül, beleértve a ma kormányzó pártot is" - mondta Blanco.

Forrás: https://www.jungewelt.de/beilage/art/457348  2023. augusztus 30.

Szerző: Thorben Austen német tanárként dolgozik Quetzaltenangó-ban, és szabadúszó szerzőként Közép-Amerikáról ír.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó