A tőke szárnyal: Tel Aviv üzleti negyedében NirAlon/IMAGO/ZUMA Wire

Háttér: Elveszett bizalom

Az izraeli kormánynak el kell törölnie az "ésszerűtlenségi záradékot", mert nem ésszerű kormány. A magát "fasiszta homofóbnak" nevező Bezalel Smotrichot nevezték ki pénzügyminiszternek és a települések kormányzójának.

Válaszul több mint 250 amerikai zsidó üzleti vezető "az izraeli gazdaság pusztulására" figyelmeztetett, és arra, hogy "újra kell értékelniük az Izraeltől, mint stratégiai befektetési célponttól való függőségüket". Egy februári felmérés szerint az izraeliek 17 százaléka, azaz egymillió ember fontolgatja, hogy külföldre költözteti a pénzét. Az izraeli gazdaság számára ennek "szívroham vagy rákos megbetegedés" lehet a vége - mondta Eugene Kandel, az Izraeli Nemzeti Gazdasági Tanács korábbi elnöke.

Mindez a törvény elfogadása előtt történt. A törvény elfogadása után a Moody's hitelminősítő intézet sürgős és szokatlan figyelmeztetést adott ki, miszerint Izrael gazdaságát jelentős károk fenyegetik. Az S&P és a Morgan Stanley hitelminősítők is csatlakoztak ehhez a figyelmeztetéshez, és szintén negatív befektetési ajánlásokat adtak ki. Úgy tűnik, hogy az, amit a palesztin emberi jogi aktivisták leállított nemzetnek neveztek, napról napra pontosabbnak bizonyul.

Az izraeli kormányellenes tüntetések kudarca, amelyek nem tudták megállítani a kormány úgynevezett igazságügyi reformjának első lépéseit, szertefoszlatta a befektetők, menedzserek és piaci megfigyelők illúzióit az izraeli gazdaság jövőjével kapcsolatban. A kapitalista növekedés feltételezi a stabil (liberális) körülményekbe vetett bizalmat. Ha ez megtört, a gazdasági válság fenyeget. A Morgan Stanley amerikai befektetési bank július végén leminősítette Izrael hitelképességét. A J. P. Morgan és a Citibank amerikai bank is óva intette ügyfeleit az izraeli befektetésektől a nemrég elfogadott törvényt követően. A Moody's pénzügyi ügynökség "jelentős kockázatról" beszélt.

Miután februárban az "Induló nemzettől a bezárkózó nemzetig" jelszót a palesztin vezetésű, az izraeli apartheid-rezsim, a telepes gyarmatosítás és a megszállás elleni bojkottot, tőkekivonást és szankciókat szorgalmazó mozgalom alkotta meg. A jelszó módosított formában megjelent a reform elleni tiltakozó tüntetéseken is. Márciusban a Financial Times az izraeli gazdaság kúszó hanyatlásáról szóló beszámolóját a közelgő "leállítandó nemzet" ( Shutdown-Nation) figyelmeztetésével vezette fel. A "Startup Nation" kifejezéssel viszont Izraelt a technológia és az innováció vezető helyszínének kívánják beállítani.

Valójában jelenleg a technológiai vállalatok azok, amelyek az ország kialakulóban lévő gazdasági válságát a legjobban megérzik. Ennek oka, hogy az ágazatban a beruházások drasztikusan visszaestek. A vállalatok tömegesen helyezik át székhelyüket és bocsátanak el dolgozókat. A tőkemenekülés Izraelből teljes lendülettel zajlik.

A külföldi befektetők évtizedek óta nagyvonalú adómentességet élveznek, amikor izraeli technológiai vállalatokba fektetnek be. De jelenleg nem a tőkehiány jelenti a problémát a technológiai cégek számára, jelentette a The Marker  izraeli pénzügyi portál: az Izraeli Statisztikai Hivatal július elején végzett felmérése szerint a cégek azért csökkentik tevékenységüket, mert nincsenek vásárlóik és eladásaik. Az elbocsátások mellett a technológiai dolgozók nagy számban hagyják el az országot, mert nem látják az izraeli technológiai szektor jövőjét a sok kormányellenes tüntető által "messiás diktatúrának" nevezett helyzetben. 

Az Európai Startup Award július végén felfüggesztette kapcsolatait Izraellel, azzal az indokkal, hogy csak olyan országokba látogat el, ahol "tiszteletben tartják a demokratikus értékeket és garantálják a független igazságszolgáltatást". A Max Planck Intézet, az Alexander von Humboldt Alapítvány, a Fraunhofer Társaság, a Leopoldina, a Helmholtz Társaság és a Német Tudományos és Bölcsészettudományi Tanács elnöke július végén szintén közös nyilatkozatban fogalmazta meg "az izraeli tudományos szabadsággal kapcsolatos aggodalmát" az "igazságügyi reform" miatt. Izrael 15 év után az EUREKA hálózat Eurostars programjából, a kis- és középvállalkozások legnagyobb nemzetközi finanszírozási programjából is kivonult.

Ugyanakkor a válság nem korlátozódik a csúcstechnológiai ágazatra. A nemzetközi vállalatok óriási kockázatot vállalnának, ha a jövőben Izraelben fektetnének be. Ha például egy vállalat megtagadná, hogy a nemzetközi jogi kötelezettségek tiszteletben tartása mellett fióktelepeket nyisson a megszállt palesztin vagy szíriai területen lévő illegális izraeli településeken, a kormány komoly problémákat okozhatna neki a jövőben.

A probléma illusztrálására vázoljuk fel a francia Carrefour szupermarketlánc helyzetét, amely piacvezető Izraelben: a Carrefour 2022-ben franchise-megállapodást kötött az izraeli Electra Consumer Products vállalattal 150 üzlet létesítésére. Ennek futamideje 20 év, további 20 évre szóló opcióval - jelentette május elején a Times of Israel. Miután a vállalat bejelentése, hogy üzleteket nyit Izraelben bojkottfelhívásokat váltott ki az emberi jogi aktivisták és csoportok részéről. Laurent Vallée, a Carrefour főtitkára május végén közölte a csoport éves közgyűlésén, hogy nem fog üzleteket nyitni a megszállt palesztin területeken. Az izraeli jobboldal a maga részéről bojkottra szólított fel, osztva a kormánnyal és a közvélemény nagy részével azt a nézetet, hogy "Izrael" magában foglalja az egész megszállt területet.

A Carrefour már 250 millió sékelt (kb. 62 millió eurót) fektetett be Izraelben - írja a Times of Israel. Amennyiben a vállalat az izraeli megszállás alatt álló területeken működő üzletek működésével kapcsolatos viták miatt el akarna állni ettől a szerződéstől, az izraeli igazságszolgáltatásnak kellene döntenie az esetleges követelésekről és a kártérítések kifizetéséről egy 20 éves időszak alatt. Az izraeli bírák azonban a jövőben már nem mondhatnak ellent a kormánynak.

Ezek a feltételek a nemzetközi vállalatokat stresszhelyzetbe hozzák. Három amerikai vállalat már elhagyta Izraelt: A szoftverfejlesztő Electronic Arts, az online tárhelyszolgáltató Dropbox és az üveggyártó Corning. Az izraeli központi bank a növekedés elmaradására figyelmeztet, az izraeli költségvetési többlet időközben deficitbe fordult. Miközben a sékel meredeken leértékelődik az amerikai dollárral és az euróval szemben, a banki ügyfelek "példátlan mértékben" külföldre küldik megtakarításaikat - írta még februárban a Haaretz. Emellett egyre több izraeli keres külföldön munkát vagy tanulási lehetőséget, például azért is, hogy külföldi útlevelet szerezzen.

https://www.jungewelt.de/artikel/456309.israel-schlecht-f%C3%BCrs-gesch%C3%A4ft.html 2023.08.07.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó