Putyin a közelmúltbeli orosz-afrikai csúcstalálkozón. Kép: kremlin.ru (screenshot)

Franciaországban egyetlen aktív aranybánya sincs. Pedig ez a (volt) bűnös gyarmati állam rendelkezik a világ negyedik legnagyobb aranytartalékával, 2436 tonnával.

A (volt) francia gyarmat, Mali pontosan 0,0 tonna arannyal rendelkezik, pedig az országban több tucat bányája van (köztük 14 hivatalos), amelyekben évente egész 70 tonnát bányásznak belőle. Burkina Faso (volt) francia gyarmaton (becslések szerint) 600 000 gyermek által bányászott közel 60 tonna aranyból származó bevételnek mindössze tíz százaléka jut az országnak, 90 százaléka viszont a multinacionális aranybányászati vállalatokhoz kerül.

Franciaország 2001-ben zárta be az utolsó 210 uránbányáját. Azóta a környezetre és az egészségre káros uránbányászattal kapcsolatos összes problémát, beleértve a radioaktív szennyezés veszélyeit is, elővigyázatosságból máshová exportálták. Európa uránimportjának mintegy negyede és Franciaország uránimportjának egyharmada a nyugat-afrikai Nigerből származik, amely 56 atomerőművével a világ atomenergia-exportőrei között az első helyet foglal el.

Alapvető üzemanyagukat az állami tulajdonban lévő Orano (korábban Areva) atomóriás - amelynek tulajdonában van a legmagasabb és (ennek megfelelően) legfeketébb gránitépület Párizs fővárosi kerületének, a La Défense felhőkarcolói alatt - titkos üzletekben szerzi be például Nigerből, ahol a vállalat három hatalmas uránbányát, valamint a nigériai uránfeldolgozó állami vállalat (Somaïr) többségi részesedését szerezte meg.

A (volt) francia gyarmat, Niger rendelkezik Afrika legjobb minőségű uránércével, és a világ hetedik legnagyobb urántermelője, de a Világbank szerint a lakosság 81,4 százaléka még az elektromos hálózatra sincs rákötve.40 százalékuk a szegénységi küszöb alatt él, a gyermekek harmada alultáplált, az írástudatlansági ráta pedig 63 százalék.A lakosoknak csak a fele jut tiszta ivóvízhez, csak 16 százalékuknak van megfelelő higiéniai ellátása.

A Németországi Szövetségi Köztársaságnál háromszor nagyobb Niger teljes állami költségvetése mintegy 4,5 milliárd euró, ami nem több, mint a francia atomvállalat éves forgalma. Urán- és aranylelőhelyei ellenére Niger a közelmúltban a 191 ország közül a 189. helyre került a fejlettségi indexen.

Az 1960-as évek "dekolonizációja" során Franciaország formálisan függetlenné tette egykori gyarmatait, de olyan állami és jogi rendszereket hagyott rájuk, amelyek célja - a gyarmati időkhöz hasonlóan - egyrészt a lakosság minél kisebb erőfeszítéssel történő ellenőrzése, másrészt a lehető legtöbb nyersanyag exportálása volt.

Az erőforrásokhoz való elővásárlási jog

Nem elég, hogy Franciaország a Françafrique-i úgynevezett gyarmati paktummal továbbra is biztosította az összes természeti erőforráshoz való elővásárlási jogot és az állami szerződésekhez való kiváltságos hozzáférést; azóta is ráerőlteti az államokra őrült gyarmati valutáját, a CFA frankot (afrikai valutaközösségi frank), ami tartósan ellehetetleníti a (formálisan szuverén) államok bármilyen önálló monetáris, gazdasági vagy szociális politikáját.

A tizennégy CFA-államot nemcsak az euróhoz láncolja a kizárólag a francia gyarmati urak leszármazottai által meghatározott rögzített árfolyam (amiért 1994-ben 50 százalékos leértékelést kaptak), hanem elvesztették a devizatartalékuk 85 százalékához való hozzáférésüket is, amelyet kénytelenek az Agence France Trésor-nál letétbe helyezni.

A CFA-országok mindegyike rendkívül gazdagok nyersanyagokban, és nem kevésbé eladósodottak. Burkina Faso, Mali és Niger a világ legszegényebb országai közé tartoznak, hatalmas ásványkincseik ellenére. "Az én generációm nem érti" - mondja Burkina Faso 35 éves államfője, Ibrahim Traoré. "Hogyan lehet, hogy Afrika, amelyiknek annyi gazdagsága van, a világ legszegényebb kontinensévé vált?".

Egész egyszerű, mondja Michael Parenti amerikai politológus. A szegény országok nem "elmaradottak", hanem "túlságosan kizsákmányoltak".

Van (tehát) oka annak, hogy miért ég a francia nagykövetség Niamey-ben, Niger fővárosában.

A nigeri biztonsági erők feloszlatták a tüntetőket a Niamey-i francia nagykövetség előtt. Kép: Souleymane Ag Anara / Reuters

Forrás: https://www.nzz.ch/international/putsch-in-niger-neue-machthaber-beenden-militaerzusammenarbeit-mit-frankreich-ld.1749911?reduced=true

Az EU, hogy a maga javára fordítsa a "hangulatot" Afrikában, megpróbálja elárasztani a kontinenst egy általa elképzelt "információs háborúval", ami a brüsszeli bürokraták világhírű leleményességét tekintve valószínűleg von der Leyen 135 legélesebb értékű beszédének folyamatos láncba rendezését jelenti, beleértve a női felsőruházat terén elkövetett esztétikai bűncselekmények sorozatával. És Sepp Borrell zavaros dzsungel- és kertköltészetének néhány új strófájával.

Van azonban oka annak, hogy a nyugat- és közép-afrikai államok utcáin a polgárok nem a francia trikolórt vagy a kobaltkék európai lobogót, hanem Oroszország zászlaját viselik.

És akár tetszik nekünk vagy az EU-nak, akár nem, az afrikai lakosság (különösen a fiatalabbak) egyre nagyobb része egyáltalán nem gonosztevőként tekint Putyinra, hanem egy globális szabadságmozgalom bajnokaként, amely a geopolitikai Nyugat szereplői által a régióikban - a "demokrácia" álcája alatt - fenntartott kizsákmányolás és leigázás rendje ellen irányul.

Mindezt nem jó (vagy annak színlelt) szavakkal, nem a "bántó" gyerekregény-szókincs törlésével, nem az ügyetlen EU-s "információs harcosokkal" és még kevésbé egy összehangolt bombaviharral fogják megoldani, hanem azzal a puszta ténnyel, hogy évszázadok után végre megváltozik a Nyugat valós viszonya a globális Délhez.

Melyik bejáraton léphetnek be hamarosan az afrikaiak?

És az elnyomás, az atyáskodás, a fosztogatás, a nyersanyagok ellopása és a (maffiaszerűen) egyenlőtlen kereskedelmi megállapodásokon keresztül történő túlkapásoknak is véget fognak vetni.

Az USA - ebben és sok más tekintetben - köztudottan reménytelen eset, az EU talán még nem. Minél tovább próbál az EU kitérni a paradigmaváltás elől, annál rosszabbul fog járni.

Talán már az is kezdet lenne, ha a következő afrikai (vagy latin-amerikai) csúcstalálkozón az EU megengedné, hogy az államfők ugyanazon a főbejáraton lépjenek be a konferencia épületébe, amelyet ő maga is használ, ahelyett, hogy külföldi-kontinentális vendégeinek mindig a dísztelen oldalbejáraton keresztül kell belépniük.

Utóirat Nigerről és az USA-ról:

Egyébként maga a nigeri katonai kormányzat az USA bejelentésére, miszerint leállítja az összes segélykifizetést Niger számára, - afrikai források szerint - azt válaszolta, hogy a demokratikus világpiaci vezető szeretné megtartani a segélyt, és az Egyesült Államokban élő több millió hajléktalan számára fordítani: "A jótékonyság otthon kezdődik".

P.P.S. Ibrahim Traoré-nak:

Ibrahim Traoré nemcsak Burkina Faso államfője, hanem az Ougadougou-i egyetem és a helyi katonai akadémia végzettjeként geológus és tiszt is. A világ legfiatalabb és legokosabb államfőjeként a 35 éves férfi tehát joggal fenyeget azzal, hogy a neokolonializmus és a nyugati dominancia elleni (nyugat)afrikai felkelés reménysugara lesz.

Traoré a francia csapatokat is kidobta az ajtón, betiltotta az arany és az urán exportját Franciaországba és az USA-ba, miközben regionális szövetséget kötött Nigerrel, Guineával, Malival és Algériával.

P.P.P.P.S.: a katonai fenyegetésekről

Franciaország és az USA - saját maguk és az Ecowas (Nyugat-Afrikai Gazdasági Közösség) közvetítőin keresztül - erőszakos beavatkozással fenyegetőznek a kizsákmányolás "demokratikus" rendjének visszaállítása érdekében. Úgy néz ki, hogy háborút kedvelő dudásaink hamarosan választhatnak, hogy Ukrajnában (Team Blackrock) vagy Nyugat-Afrikában (Team Nuclear Power) védik meg a nyugati világot. Ez a kapitalizmus szépsége. Mindig bőséges választási lehetőséget biztosít.

Burkina Faso és Mali épp most jelentette ki, hogy az USA-Franciaország-Nagy-Britannia-Ecowas tengely katonai beavatkozása Nigerben "hadüzenetnek" minősülne saját maguk ellen. Egyértelmű kijelentés, amelyet a mali kormányszóvivő, Abdoulaye Maïga másodszor is megismételt, és (a tisztánlátás kedvéért) harmadszor is, ugyanezekkel a szavakkal a hagyományosan kissé tompa észak-északnyugati demokratáknak.

Guinea hasonlóan vélekedik, és Algéria, amely katonai együttműködési megállapodást kötött Nigerrel, "nem marad tétlen külföldi beavatkozás esetén". Az utolsó dolog, amire Nyugat-Afrikának szüksége van, történetesen az utolsó dolog, amire nekünk és önöknek, és amire az egész világnak szüksége van: egy újabb háború.

Ez a szöveg először Martin Sonneborn Twitter-oldalán jelent meg.

A szerző, Martin Sonneborn a Die PARTEI párt elnöke és az Európai Parlament tagja. Fotó: Olaf Kosinsky, CC BY-SA 3.0 HU

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Wie-die-EU-Afrikaner-durch-die-Seitentuer-schleust-und-warum-Putin-in-Niger-kein-Boesewicht-ist-9234108.html?seite=all 2023. augusztus 03.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó