Kép: David Canales/SOPA Images/ZUMA Press Wire/képszövetség

Az Adidas éves forgalma több mint 380 millió euró Spanyolországban (madridi üzlet)

Az Egyesült Államok gazdasági szempontból egyre jobban felkészül a Kína elleni nagy háborúra. A népköztársaság technológiai felemelkedésének késleltetése érdekében az Egyesült Államok 2022 októberében átfogó mikrocsip-embargót vezetett be, amelyhez idén márciusban Japán és Hollandia is csatlakozott. Washington eközben egyre nagyobb nyomást gyakorol Dél-Koreára, hogy kiegészítse a Kína-ellenes chipszövetséget.

2022 nyarán Washington már elfogadott két törvényt, az inflációcsökkentési törvényt és a chips-törvényt, amelyek 52 milliárd dollárnyi támogatást biztosítanak a chipiparnak. Emellett az amerikai kormány további 170 milliárd dollárt bocsát rendelkezésre az új félvezetők kutatására és fejlesztésére. Az iparág rendkívüli fellendülést él át: az amerikai Nvidia chipgyártó vállalat május végén átlépte az egymilliárd dolláros tőzsdei kapitalizációs küszöböt.

Európában ezzel szemben a chipfejlesztést hosszú időn keresztül elaludták. A kontinens 1990-ben még a világpiaci termelés 44 százalékát adta, ma már csak kilenc százalékát. Az USA azzal fenyeget, hogy megelőzi az EU-t. Brüsszelnek reagálnia kellett, és idén áprilisban Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke ünnepélyesen bejelentette az uniós chiptörvény megszületését.

A német tőke lelkesedése láthatóan korlátozott volt. "Az uniós chipsről szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy az EU felzárkózzon a világ többi részéhez" - közölte a Német Ipari Szövetség (BDI). "Ahelyett, hogy behozná a lemaradást az USA-hoz képest, Európa mint félvezetőipari régió tovább veszít." A félvezetőgyártás bővülése valószínűleg még inkább az USA felé tolódik. Ahhoz, hogy a kívánt célt - a globális chipgyártás legalább 20 százalékának Európába telepítését - elérjék, Brüsszelnek a felajánlott 43 milliárd eurónál jóval több forrást kellett volna biztosítania. Különösen azért, mert a pénz nagy részét magánbefektetőktől kell beszerezni. Brüsszel csak 3,3 milliárd eurót biztosít, és azt is a meglévő pénzügyi kasszákból.

A transzatlanti lelkesedés a német kormányban mindazonáltal töretlen. Az NSZK milliárdos támogatásokat nyújt a chipgyártóknak. A Saarlouis, Magdeburg és Drezda környéki dezindusztrializált területeken fokozatosan nagy mikrochipgyárak létesülnek. Saar-vidéken az amerikai Wolfspeed gyártó a német ZF Friedrichshafen céggel közösen jelentette be egy gyár építését, Szászországban, amelyet az ipari lobbi "Szilícium-Szászországnak" nevez, a Global Foundries (USA) és a német Bosch és Infineon cégek már megtelepedtek, Sachsen-Anhalt -ban pedig az amerikai Intel félvezetőgyártó két gyárat akar létesíteni.

Mivel a német állam szórja a pénzt, a világ legnagyobb chipgyártója, a tajvani TSMC állítólag érdeklődést mutatott. A kormány félmilliárd eurót ad a saar-vidéki építkezésre, az Infineon egymilliárd eurós támogatást kap egy drezdai új épületre, a magdeburgi Intel pedig tízmilliárd eurót kap a kormánytól a két gyárra, ahol a cég szerint akár tízezer alkalmazott is dolgozhat majd.

Megérett az idő egy új iparpolitikára Németországban? Végül is egy munkahelyet egymillió euróval támogatni drága vállalkozás. Olyan közgazdászok, mint ReintGropp, a hallei Leibniz Közgazdasági Kutatóintézet (IWH) elnöke és Stefan Kooths, a kieli Világgazdasági Intézet (IfW) vezetője, akik a közvéleményt uralják a témában, úgy ítélik meg, hogy Németország megspórolhatta volna magának a chipipar letelepítését. A magdeburgi mikrochipekre ugyanis egyáltalán nincs szüksége a német iparnak, például az autóiparnak. Az Intel olyan félvezetőket gyárt, amelyeket okostelefonokban és számítógépekben használnak. Olyan iparágak, amelyek ritkák ebben az országban. A chipek kialakítása sem felel meg a legújabb generációnak, így nem világos, hogy a német államnak miért kellene nagy összegekkel támogatnia egy elavult technológiát. Közgazdászok szerint ahelyett, hogy támogatási versenybe szállna az USA-val, az NSZK jobban tenné, ha külföldről importálná a támogatott mikrochipeket.

Az az érv, hogy a hazai félvezetőipar kiépítése kevésbé tenné Kínát függővé az egyes államoktól, szintén nem tűnik működőképesnek. Ha Tawian felrobbanna, és Kína háborúba keveredne, a chipgyártás leállna - a világ félvezetőinek 60 százalékát a kínai köztársaságban gyártják. Ebből arra következtetni, hogy az amerikai héják szárnyai alatt kellene menedéket keresniük, veszélyeket rejt a német tőke számára. Nem ez lenne az első eset, hogy Washington elítéli a német támogatási gyakorlatot. Donald Trump amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy Németország ellopta a versenyelőnyöket az euró alulértékelésével, és büntetővámokkal fenyegette az Egyesült Államokba irányuló német autóimportot – Berlin legutóbbi átfogó támogatási csomagjai alkudozási alapot jelentenek. Németország a mikrochipeknélleragadt, és milliárdokat süllyesztett el.

Az európai burzsoázia egy része most már ki van akadva azon, ahogyan az EU szőnyeget terít az USA előtt. A neokonzervatív agytröszt, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) máris szidja ezt a "vazallusi művészetet": "Az USA lényegében úgy cselekszik, hogy nem konzultál komolyan európai szövetségeseivel". Az EU az elmúlt években alárendelte magát az USA-nak.

Az eljárás, mondta, mindig ugyanazt a sémát követi: "Az amerikai kormányzat meglepetését és aggodalmát fejezi ki, hogy szövetségesei felháborodtak, és különböző magas szintű követeket küld az európai fővárosokba, hogy figyelmesen meghallgassák az európai panaszokat, és nyilvánosan elkötelezzék magukat azok kezelése mellett". Ezt követően az amerikai elnök bejelenti, hogy meghallgatta és megértette Európa aggodalmait, és hogy ebben a szakaszban korlátozottak a lehetőségei, de szimbolikus engedményt tesz - írják az ECFR szerzői. "Az európaiak elégedettséget mutatnak az amerikaiak problémáik megoldására tett erőfeszítéseik miatt, és mindenki folytatja az életét". Szerintük ez az a minta, amelyet az USA követett az afganisztáni kivonulás és a 2021-es "AUCUS" vita során, amikor az USA új védelmi paktumot kötött Ausztráliával és az Egyesült Királysággal Franciaország háta mögött, elragadva egy jövedelmező tengeralattjáró-szerződést a legrégebbi szövetségesétől. "És úgy tűnik, hogy ez a kialakulóban lévő sablon a válsz az inflációcsökkentési törvényre, valamint a CHIPS- és a tudományos törvényre" - írják az ECFR elemzésének szerzői.

A németországi munkavállalók legalább kapnak valamit? Úgy-ahogy. A drezdai Bosch félvezetőgyárban, amelyet a "jövő chipgyáraként" emlegetnek, egyre nagyobb az elégedetlenség a dolgozók körében - írta júniusban az IG Metall. "A sok kifizetetlen túlóra és a nyugati, hosszabb munkaidővel járó, lényegesen alacsonyabb fizetés elégedetlenséget okoz a (...) teljesen automatizált üzem dolgozói között". Kelet-Németország különleges gazdasági övezete is lényeges telephelytényező marad a chipipar számára.

Forrás: https://www.jungewelt.de/beilage/art/453513    2023. július 12.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó