Kép: Archív fotó (2016): (presidenri.go.id)

Ha háború van, akkor a háborúról való beszéd a háború része, tehát csak propaganda.

Orbán Viktor

Ez egy média -“szenzáció”, egy olyan interjú, ami megérdemli, hogy címlapra kerüljön. De mindenekelőtt megérdemli, hogy figyelmesen és elfogulatlanul olvassuk. Könnyen lehet, hogy egyik sem fog megtörténni ebben az országban, hogy a német vezető média - akár tudatosan, akár tudatlanságból - figyelmen kívül hagyja.

Saját elemzésük és a helyzet józan értékelésére való képességük rovására.

Mert a Paul Ronzheimer által most a Bild című lapban Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel készített interjú nem érdemli meg, hogy a Bild kampányújságírásával és az EU strómanjával, Orbánnal szembeni szokásos előítéletekkel - és jogos - védekező reflexekkel utasítsuk el. (A Bild interjú adatait ld. a cikk végén. Megj. fordító)

Ott ugyanis nem csak a sorok között lehet olvasni vagy hallgatni, ahogy egy jobboldali populista újságíró vitatkozik egy jobboldali populista politikussal. Ahogy ezt Ronzheimer, akinek lapja jelenleg az AfD-t szeretné a belpolitikában mint az "új APO"-t előtérbe helyezni, Baerbock-stílusban rendkívül államtámogatóan.

Ahogy sorra előadja az összes olyan érvet Orbánnal szemben, amelyek állítólag Ukrajna feltétel nélküli támogatása és a győztes béke mellett szólnak a Krím támogatóinál: Oroszország kezdte; az agresszorokat nem szabad jutalmazni; Oroszország el akarja pusztítani Ukrajnát; Putyin diktátor és háborús bűnös, és így tovább.

"Ami most Oroszország és Ukrajna között történik, az Magyarország számára mindenképpen rossz".

Orbán viszont - nem úgy, mint a német egyházak vezető képviselői - "béke, béke, béke" mellett apellál. Az ukrajnai eseményeket "mindig a béke szempontjából szemlélem, mert azt gondolom, hogy a legfontosabb, hogy tűzszünetet kössünk, és valahogyan békét kössünk".

Orbán a "realista iskola" hagyományai szerint a saját álláspontját a raison d'état és a nemzeti érdekek által vezérelve vázolja fel:

Amit én teszek, azok olyan álláspontok és tettek, amelyek a magyarok számára jók. Ami most Oroszország és Ukrajna között történik, az Magyarország számára mindenképpen rossz.

Érdekes kijelentés, hiszen a magyar kormányfő világossá teszi, hogy a politikai cselekvés konkrét politikáról szól, nem pedig elvont eszmékről. Érdekekről szól, nem értékekről.

Azt a nemzeti érdeket azonban, amelyhez Magyarország miniszterelnöke ragaszkodik, itt még részletesen meg kellene határozni. Például, hogy a Nyugaton belüli elszigetelődés valóban Magyarország érdeke-e?

"Ukrajna már nem szuverén ország".

A magyar miniszterelnök hűvös reflexiói azonban az ukrajnai politikai és katonai helyzet feltűnően józan értékeléséhez vezetnek:

A realitás talaján állok. A valóság az, hogy Ukrajna és a Nyugat együttműködése egy kudarc.

A nyugati politikusokat és a médiát Ukrajna helyzetének értékelésében félreértések vezetik: "A probléma az, hogy az ukránok hamarabb kifogynak a katonákból, mint az oroszok, és ez lesz a döntő tényező a végén".

Ukrajna - mondta - teljesen függ a Nyugattól, és bábu az USA érdekeinek mérlegében.

Ami igazán számít, az az, hogy az amerikaiak mit akarnak tenni. Ukrajna már nem szuverén ország. Nincs több pénzük. Nincs több fegyverük. Csak azért tudnak harcolni, mert az amerikaiak támogatják őket. Tehát ha az amerikaiak úgy döntenek, hogy békét akarnak, akkor béke lesz.

Már most is hatalmas vagyont és sok emberéletet veszített Ukrajna, és a jövőben "elképzelhetetlen pusztítás" várható - mondta. Ezért a békemegállapodás Ukrajna teljes elpusztítása előtt az egyetlen ésszerű megoldás.

Talán itt azonban Orbánnak hozzá kellett volna tennie, hogy egy ilyen döntés kemény csapás lenne, különösen a Nyugat számára, mert erkölcsileg megtörhetné a Nyugat gerincét, miután eddig folyamatosan Ukrajna "győzelméről" beszélt, és az ukrán háborút a jó és a rossz közötti sorsdöntő csataként stilizálta.

"A mi jogunk az, hogy fegyvert és pénzt adjunk".

Szerinte Ukrajna megmentésének egyetlen módja, ha az USA közvetlen tárgyalásokba kezd Oroszországgal. Meg kellene "állapodniuk a biztonsági architektúráról, és meg kellene találniuk Ukrajna helyét ebben a biztonsági architektúrában".

Orbán támogatja, hogy a felelősséget a katonaságról visszahelyezzék a diplomatákra. Szerinte nem szabad hagyni, hogy a regionális háború globális háborúvá szélesedjen, még közvetve sem, egy globális gazdasági háború értelmében, vagy azzal, hogy a déliektől és a harmadik világtól is állásfoglalást követelnek, és ennek megfelelően jutalmazzák vagy büntetik őket gazdasági szerződésekkel.

Mindezzel, valamint a további fegyverszállítások elutasításával a magyar miniszterelnök egyértelműen szembemegy az EU hivatalos Ukrajna-irányvonalával.

Arra a gyakran hallott ellenvetésre, hogy ez kizárólag Ukrajna döntése, Orbán hűvösen válaszol:

Ukrajnának joga van ahhoz, hogy maga döntsön a jövőjéről és arról, hogy háborúba megy-e vagy sem. A mi jogunk az, hogy fegyvert és pénzt adjunk. Nem akarok senkit meggyőzni semmiről. Ez nem az én feladatom. Ez nem a mi háborúnk.

Orbán Viktor

Orosz belső nézetek

A beszélgetés egyik legfontosabb témája Oroszország megítélésének kérdése. A Wagner zsoldoscsapat egy héttel ezelőtti puccskísérlete például szerinte viszonylag értelmetlen.

Nem látok nagy jelentőséget ebben az eseményben. Vannak hírszerző szolgálataink, azok megbízhatóbbak, mint mások.

Hogy egyáltalán megtörténhetett, az szerinte a gyengeség egyértelmű jele, de ha 24 órán belül elintézik, az viszont az erő jele lesz. Orbán következtetése:

Vége van, a háború pedig folytatódik. (...) Aki azt hiszi, hogy Putyint le lehet váltani orosz elnökként, az nem ismeri az orosz népet.

Ez nyilván az orosz háborús oligarcha Prigozsin-ra is vonatkozik. Orbán álláspontja arra is emlékeztet, hogy Oroszországban az elmúlt 200 évben csak egyszer buktattak meg egy uralkodót: 1917-ben II. Miklós cárt. A többi uralkodó meghalt a hatalomban. Vagy lemondtak, vagy leszavazták őket, de nem forradalom, még palotaforradalom sem távolította el őket.

"Oroszország másképp működik és működik, mint az európai országok" - ezzel a mondattal a magyar politikus tulajdonképpen azt mondja: Oroszország nem tartozik Európához.

Orbánnak ez az álláspontja Oroszországgal szemben érdekes egy olyan ország számára, amely nagyon nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti szuverenitásnak, és amelyet nagy - sokak szerint túlzó - nemzeti büszkeség és nacionalizmus tölt el, és amely a 20. században legalább kétszer szenvedett csúnyán Oroszországtól: 1945 és 1956 után.

A történelmi tudathoz és a sajátos magyar helyzethez azonban az is hozzátartozik, hogy az 1918-as trianoni békeszerződésben (a versailles-i szerződések része) Magyarországnak a legyőzött Habsburg Birodalom részeként nagy területrészeket kellett átengednie az újonnan alapított Lengyelországnak (helyesen: a Csehszlovákiához csatolt területekről van szó- szerk.); ezeket a részeket 1945 után a szovjet Ukrajna területéhez rendelték.

Ukrajna, amely egyrészt nagy jelentőséget tulajdonít saját területeinek, mint állami területének, másrészt viszont egyáltalán nem gondol a versailles-i szerződések vagy az 1945 utáni háború utáni szerződések felülvizsgálatára.

Ez ugyanis azt jelentené, hogy Ukrajnának át kellene engednie nemzeti területének nagy részét, és ismét más területeket Lengyelországnak, Magyarországnak és például a Krímet Oroszországnak.

"Azt mondani a magyaroknak, hogy Oroszország barátai, ellentmond a történelmi tapasztalatainknak".

Orbán ezzel védekezik a Nyugaton elterjedt értékeléssel szemben, miszerint "Oroszország barátja" és Putyin politikájának politikai csatlósa:

Ezzel a kérdéssel provokál engem? Tudja, azt mondani a magyaroknak, hogy Oroszország barátai, ellentmond a történelmi tapasztalatainknak.

Ő csak ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország másképp működik, mint mi. Orbán a titkosszolgálatok, a rendőrség, a hadsereg struktúráinak stabilitására hivatkozik. Oroszország egy katonailag orientált ország, mondja.

Ne felejtsük el, hogy az oroszok nem olyan ország, mint mi, mint Németország vagy Magyarország. Ez egy másik világ. Más a struktúra, más a hatalom, más a stabilitás. Ha a mi logikánkból akarjuk megérteni Oroszországot, mindig tévedni fogunk.

Orbán Viktor

Putyin népszerű, és erős struktúrák állnak mögötte. Komolyan kell venni "az egész orosz komplexust".

A Nyugatnak több Metternich-re és kevesebb Baerbock-ra van szüksége.

Ukrajna nem fogja legyőzni Oroszországot. Orbán nincs egyedül ezzel a központi kijelentéssel. Jelentős külpolitikai szakértők, köztük kormánypárti amerikai nemzetközi politikai szakértők is óva intik a Nyugatot a vágyálmoktól.

John Mearsheimer politológus a neves amerikai agytröszt, a hivatalos irányvonaltól eltérő álláspontjairól ismert Committee for the Republic nevű nonprofit szervezet nemrégiben tartott előadásán a csapatok létszámával és a tartós hadviselésre való képességgel kapcsolatos józan megfontolásokkal is érvelt.

Arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország a 2022-es korai csalódások után újrapozícionálta magát, és 2023-ban minden fontos háborús célt elért.

Igaz, ez nem többségi vélemény. Mivel a Nyugat ideológiailag makacsul hit- és világnézeti háborúvá változtatta a konfliktust, és saját illúzióinak lövészárkaiba ássa bele magát, attól kell tartani, hogy addig nem történik semmi, amíg Joseph Biden republikánus utódja aztán véget nem vet az ukrajnai konfliktusnak, ahogy Nixon és Kissinger vetett véget a demokrata elnökök által megszakított és eszkalált vietnami háborúnak.

De a Nyugatnak már most is több Metternichre és kevesebb Baerbockra van szüksége.

Interjú a Bild Zeitungban:

https://www.bild.de/politik/ausland/politik-ausland/ungarns-ministerpraesident-orban-putin-ist-stabil-84474096.bild.html 2023. június 23.

*A cikk forrása: https://www.telepolis.de/features/Ukraine-Krieg-Das-ist-nicht-unser-Krieg-9204991.html?seite=all 2023. július 02

(Ami a békekövetelést– fegyverszünetet- illeti, természetesen helyeseljük. Csakhogy Orbán érdekeinek másik oldalán ott áll, hogy megszavazta mind a 11 szankciósorozatot, az országon átengedte a bolgàr, román, francia háborús szállításokat Ukrajnába és nem utolsósorban jelentősen emeli a katonai kiadásokat- lehet ugyanazzal a szájjal egyszerre hideget és meleget fújni ? – Balmix szerk.)