A "Wagner" csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin elhagyja a Déli Katonai Körzet főhadiszállását a csoport kivonulása közepette Rosztov-na-Donu városából (2023. június 24.).
Kép: Alexander Ermochenko/REUTERS
Háttér: Honnan jött a "Wagner" erő?
Az orosz "Wagner" alakulathoz hasonló magán katonai cégek nem orosz specialitás. A 16. és 17. századi Landsknecht-csapatok alapvetően azonos finanszírozási modelljétől eltekintve az ilyen zsoldos hadseregek ötlete a modern korban merült fel újra, amikor az első hidegháború különböző proxy-konfliktusai diszkrét, de hatékony gyilkos fellépést igényeltek. Először a brit titkosszolgálatok tették ezt a jemeni polgárháborúba való beavatkozásnál 2004-től.
Az ilyen társaságok létrehozásának és eltűrésének modern célja az, hogy olyan katonai műveleteket hajthassanak végre, amelyek szerzőségét az az állam, amelynek fennhatósága alatt ezek a csapatok tevékenykednek, letagadhatja. Vagy ahol potenciálisan veszteséges piszkos munkát kell végezni, amelyért a kormány nem hajlandó felelősséget vállalni - például amikor az amerikai "Blackwater" cég megszállta Irakot.
Úgy tűnik, hogy az orosz "Wagner" erő ebben a homályos kontextusban jött létre. Állítólag egy "szláv hadtestből" jött létre, amelyet az orosz hírszerzés veteránja, Dmitrij Utkin hozott létre 2013-ban az orosz különleges erők leszerelt katonáiból Hongkongban, hogy embereit kalózok és lázadók elleni védelemre bérelje fel különböző afrikai országokban.
A "Wagner" csoport 2014-ben lépett be az orosz politikába, amikor Oroszország elfoglalta a Krímet. Később "Wagner" katonákat telepítettek Szíriába, ezúttal félhivatalosan, és több százan közülük jelenleg is ott állomásoznak. További hadműveleti terület volt Mali és a Közép-afrikai Köztársaság, ahol orosz zsoldosok védték a helyi elnököket a lázadókkal szemben, és ezért arany- és gyémántbányászati koncessziókkal fizettek. A "Wagner" az induláskor Jevgenyij Prigozsin vállalkozó üzleti területe volt, aki állítólag 2014 körül vette át aharcosokat.
A "Wagner" hadművelet az ukrajnai háborúban nyilvánvalóan az első orosz támadási hullám vereségének következménye, amelyet a kijevi hátországból való kivonulás jellemez. A "Wagner" harcosok 2022 májusa óta észlelhetők Ukrajnában. Azóta hivatásos katonák és börtönökből toborzott ágyútöltelékek keverékével különböző szakaszokon, legutóbb Bahmut-ban kaparták ki a gesztenyét Oroszország számára. Ez a fegyveres hírnév és a saját nélkülözhetetlenségük érzése volt az alapja annak, hogy a "Wagner" alapítója, Prigozsin nagyobb politikai befolyásra is igényt tartott. (rl)
Jevgenyij Prigozsin egykori orosz zsoldosvezér kedden Fehéroroszországba érkezett. Ezt az ottani elnök, Alekszandr Lukasenko is megerősítette. Prigozsin saját gépén szállt le Minszk közelében. Lukasenko szerint azonban a "Wagner" csapatok harcosai közül még nem érkezett a szomszédos országba. Ők még mindig a Luganszki Népköztársaságban lévő hátsó bázisaikon tartózkodtak. Lukasenko azt is kijelentette, hogy ha a "Wagner" harcosok Fehéroroszországba érkeznek, azt saját költségükön teszik. Vagyis sem fehérorosz, sem orosz költségvetési források terhére. Legalábbis hivatalosan.
Hogy mi lesz a továbbiakban a "Wagner" harcosokkal, azt egyelőre nem tudni, és nyilvánvalóan a saját döntésüktől is függ. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn három alternatívát adott nekik: vagy legalizálják státuszukat és az orosz hadsereg katonáiként harcolnak tovább, vagy hazamennek, vagy száműzetésbe mennek Fehéroroszországba. Ezek a feltételek arra utalnak, hogy a "Wagner" csapatokat valószínűleg nem tűrik tovább, legalábbis Oroszország területén.
Lukasenko kedden Prigozsinnal a hétvégén folytatott tárgyalásainak részleteit is ismertette. A beszámoló szerint Lukasenko szombaton tíz óra körül felhívta Putyint, és tájékoztatta a "nehéz" helyzetről. Putyin kifejezte azt a szándékát, hogy "végezzen" Prigozsinnal, vagyis: megöletné. Ő, Lukasenko arra kérte Putyint, hogy előbb hadd beszéljen Prigozsinnal. Miután egy órán át lényegében kereste azt a telefonszámot, amelyen Prigozsint elérhette volna, nem sokkal tizenegy óra után elérte őt telefonon az orosz Déli Katonai Körzet rosztovi állományában. Egészen pontosan Junusz-Bek Jevkurov orosz védelmi miniszterhelyettes vette fel és adta át a telefont Prigozsinnak, mondván: "Itt Fehéroroszország elnöke beszél. Szeretne beszélni vele". Mellékesen meg kell jegyezni, hogy Prigozsin és legmagasabb rangú közvetlen ellenfele ennek ellenére keresztnéven beszélt egymással.
Lukasenko elmondása szerint az első fél órában Prigozsin csak orosz káromkodásokban beszélt. Ő viszont világossá tette Prigozsin számára helyzetének reménytelenségét: Félúton Moszkváig szétzúzzák, mint egy bogarat. Prigozsin csak akkor engedett, amikor Lukasenko világossá tette számára, hogy szükség esetén fél napon belül mozgósítja a fehérorosz hadsereget Moszkva védelmére. A helyzet olyan volt, mint 1941-ben, mondta, és Putyin is ezt mondta. És ha Prigozsin most nem adja fel, akkor nem kap több esélyt.
Lukasenkónak persze minden oka megvan arra, hogy hangsúlyozza saját szerepét a Prigozsinnal folytatott de facto megadási tárgyalásokban, és nincs is más információ arról, , hogy pontosan így történt-e az egész. De az orosz-fehérorosz szövetségi állam belső viszonylatában Lukasenkót kétségtelenül felértékelték a hétvégi események, és tekintve, hogy Putyin gyakran lekezelően bánik fehérorosz partnerével, bizonyára van indítéka ezt hangsúlyozni. Tény, hogy Vlagyimir Putyin kénytelen volt kifejezetten megköszönni Lukasenkónak a válság rendezésében játszott szerepét. Amit Putyin kedden a védelmi minisztérium magas rangú katonai tisztviselőinek mondott a szombati eljárásról, az egy kicsit túl simulékonyan hangzott ahhoz, hogy a teljes igazság legyen: a hadsereg "a kezdetektől fogva maximális egységben" reagált Prigozsin lázadására. Ebből legalább a "kezdettől fogva" inkább nem igaz, különben Prigozsin és Jevkurov védelmi miniszterhelyettes nem tárgyalt volna intim hangnemben. Vannak olyan tanúvallomások is, amelyek szerint egyes kisebb katonai egységek ténylegesen megadták volna magukat a Moszkva felé előrenyomuló "Wagner" csapatoknak, vagy legalábbis nem tanúsítottak volna ellenállást.
Hogy Putyin tisztában volt azzal, hogy Prigozsin "társadalmi igazságosságra" való felhívása a háborúban fájó pontra talált, arról egyébként a védelmi minisztériumban dolgozó tisztekhez intézett keddi beszédének a "Wagner" csapatok finanszírozásáról szóló passzusa is tanúskodik: nemcsak hogy a "Wagner" csapatokat teljes egészében a védelmi minisztérium költségvetéséből finanszírozták - más szóval Prigozsin semmilyen politikai követelésének nem volt alapja -, hanem Prigozsin "Konkord" cégcsoportja további 80 milliárd rubelt (kb. 900 millió eurót) "keresett" a Wagner-csapatok élelmezésével. Ez majdnem annyi lenne, mint a Putyin által említett tavalyi teljes bérösszeg. Lehet kritizálni ezeket a számokat a pontatlanságuk miatt, vajon a "Konkord" csoportnak az állami megbízásokkal elért forgalmáról volt szó, vagy az állítólag ezekből származó nyereségéről. Politikai szempontból azonban az üzenet egyértelmű volt: Prigozsin ugyanúgy háborús haszonleső volt, mint mindazok a katonai vezetésben, akiket ezzel vádolt. Ez világosan kiderül Putyin utószavából is: "Reméljük, hogy ezeken a szerződéseken nem loptak, vagy legalábbis nem annyit, mint általában. Ez ki fog derülni - fenyegetőzött az elnök. Oroszországban Prigozsinnal, mint politikai szereplővel "végezni kell".
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/453691.milit%C3%A4rrevolte-in-russland-prigoschin-f%C3%A4llt-weich.html
2023, június 29.
Fordította Naetar-Bakcsi Ildikó


