Kép: Joseph Barrientos / Unsplash License

Az olyan hőhullámok, mint amilyenekről tegnap írtunk, nemcsak a levegőt, így az embereket és a mezőgazdaságukat érintik, hanem a tengereket is. Az óceánográfusok és más földtudósok hetek óta aggódnak az Atlanti-óceán északi részén tapasztalható vízhőmérséklet szokatlan változása miatt. Március óta, a rekordok kezdete óta a legmagasabb a világóceán felszíni hőmérséklete.

Az egyesült államokbeli Maine Egyetem Climate Reanalyzer térképei, amelyek a napi időjárási adatok feldolgozását reprezentálják, a világ óceánjainak nagy részén olyan hőmérsékleteket mutatnak, amelyek bizonyos esetekben jelentősen meghaladják az 1971 és 2000 közötti évek átlagát. Különösen a trópusi Csendes-óceán, az Atlanti-óceán északi részének nagy része, beleértve az Északi- és a Balti-tengert, a Földközi-tenger nyugati része és a Japán-tenger túlságosan meleg.

Írország és Nagy-Britannia környékén négy Celsius-fokkal melegebb a víz az évnek ebben a szakában ott megszokottnál – írja a New Scientist, és az egyik legsúlyosabb hőhullámról beszél, amit valaha is regisztráltak az ottani tengerben. Egyes tengerpartokon a víz hőmérséklete 23 Celsius-fok, ami új rekord az évszakban. A feljegyzések 1850-ig nyúlnak vissza Nagy-Britannia partjainál.

A brit Guardian újság – idézi a tudósok aggódó hangjait. Daniela Schmidt, aki a Bristoli Egyetemen tanít földtudományokat, rámutat az óceánok múltbeli hőhullámaira, amelyek "több száz millió font gazdasági és kulturális veszteséget okoztak".

„Amíg nem csökkentjük drámaian az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezek a hőhullámok továbbra is tönkreteszik ökoszisztémánkat” – mondja Schmidt. Dan Smale, aki a Southamptoni Egyetemen dolgozik és a brit Tengerbiológiai Egyesületben tevékenykedik, több mint egy évtizede tanulmányozza az óceáni hőhullámokat, mégis meglepte ez a hőmérséklet. Nem gondolta, hogy a hőhullámnak ilyen erős hatása lehet az általában hűvös vizeken.

Ez eddig még nem történt meg, de potenciálisan pusztító. A jelenlegi hőmérséklet túlságosan magas, a fajok többsége számára még nem halálos, bár soknak stresszt okoznak (...) Ha ez így folytatódik egész nyáron, akkor látni fogjuk, hogy nagy mértékben elpusztulnak az algák, a hínárok, a halak és az osztrigák.

Stefan Rahmstorf, aki a Potsdami Klímahatáskutató Intézet Földrendszer-elemzési területének vezetője, a Potsdami Egyetem óceánok fizikája professzora szerint:

Véleményem szerint a szélsőséges tengeri hőmérséklet valószínűleg több tényező kombinációja. A háttérben természetesen a globális felmelegedési trend áll, amit elsősorban a fosszilis energia felhasználása okoz – ez azt jelenti, hogy a tengerek hőmérséklete egyre távolabb kerül a természetes ingadozási tartománytól. Ehhez járul még a nemrég hivatalosan bejelentett El Niño esemény , amely felpörgeti a hőmérsékletet a trópusi Csendes-óceánon. A trópusi Csendes-óceán nagy területe miatt ez különösen hatással van a globális átlaghőmérsékletre.

Más tudósokhoz hasonlóan azonban Rahmstorf is rámutat, hogy más magyarázatokat kell keresni, különösen az Atlanti-óceán északi részén tapasztalható hőhullámra. A lehetséges okok között az aeroszolok hiányát, vagyis a levegőben lévő kis lebegő részecskéket említi, amelyek a hajók tisztább kipufogógázai és a Szaharából érkező gyenge szél miatt hiányoztak.

Az El Niño rekordévet tehet 2023-ban

De térjünk vissza El Niñóhoz. Egy ilyen több hónapos esemény során a trópusi Csendes-óceánon az átlagosnál melegebb van, különösen annak keleti felében. Ez rendszeresen szélsőséges csapadékhoz vezet Peru és Ecuador partjain.

A légköri keringésre gyakorolt hosszú távú hatások révén az El Niño egyszerre jelent száraz és gyakran túl száraz körülményeket az Amazonas-medencében, a Karib-térség déli részén, az Egyesült Államok déli részén, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Ausztrália nagy részén.

A spanyol nevű jelenség az éghajlati rendszer természetes ingadozása, amely azonban az elmúlt évtizedekben egyre hevesebbé vált. Az utolsó 2015/2016-ban történt, és az egyik legerősebb volt eddig, ahogy arról akkor többször is beszámoltak. Többek között különösen rossz rizsterméshez vezetett Délkelet-Ázsiában, ami megemelte a rizs árát, és drámai veszteségekhez vezetett sok gazdálkodó számára.

Emellett 2016 az El Niño miatt globálisan a legmelegebb év volt, ahogyan 1998 is hosszú ideig a legmelegebb év volt, egy másik nagyon erős El Niño miatt. Azonban 2023 már új rekordot állíthat fel. Már jó egy hónappal jeleztük, hogy az kialakuló El Niño miatt 2023 valószínűleg különösen forró év lesz.

De mit jelentenek a jelenlegi hőhullámok az óceánok számára? A felmelegedés nemcsak hosszú évtizedek óta megy végbe, hanem egyre gyorsul.

A Nature folyóiratban tavaly év végén megjelent tanulmány szerint például az 1960-as és 2000-es évek között a felmelegedés megduplázódott a felső 2000 méteren.

A tengervíz felmelegedése több szempontból is gondot okoz az élőlényeknek. Egyrészt szervezetük nem tud megbirkózni a magasabb hőmérséklettel. Egyes fajok, különösen a halak, a sarkok felé vándorolhatnak, de még ott is problémákkal kell szembenézniük a felmelegedés miatt felborult táplálékláncokkal miatt. Más fajok, például a korallok, elpusztulnak. Ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokon túllép, a melegvizű korallzátonyok eltűnése várható.

Másrészt az óceánok oxigéntartalma csökken, mivel a melegebb víz kevesebb oxigént köt meg . Ezenkívül a felszíni vizek felmelegedése növeli az óceánok rétegződését, és így csökkenti a felszín és a mélyebb vizek közötti cseréket. Ennek eredményeként kevesebb oxigén jut el a tenger mélyebb rétegeibe.

Az óceánmodellek azt jósolják, hogy melegebb globális éghajlat esetén az óceánok oxigénszintje átlagosan 20 százalékkal csökkenhet az évszázad végére. Egyes partmenti tengerekben és részben a nyílt trópusi óceánban már terjednek az úgynevezett holt zónák, ahol a tengeri csillagok és más, a tengerfenéken élő állatok, sőt néha a halak is megfulladnak, ha nem tudják elég gyorsan elhagyni a térséget.

Az ok azonban eddig leginkább a folyókból származó, főként a mezőgazdaságból származó tápanyagbevitel miatti túltrágyázás volt.

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Ausweitung-der-Todeszonen-WENN-die-Meere-kochen-9193441.html?seite=all 2023. június 21.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó