A görög média szinte kizárólag a hajótörésről számol be. Kép: Pillanatkép görög média

A nyilvánvalóan embertelen embercsempészek mintegy 750 embert zsúfoltak be a túlterhelt hajóba, nagyon szűk helyen. Nem voltak mentőmellények. Nők, gyerekek és idősek a hajótestben és a gépházban is helyet kaptak. A túlélők szerint több mint 100 gyermek volt a fedélzeten. Csak a 15 és 49 év közötti férfiakat és fiatalokat sikerült kimenteni.

A halászhajó már két napja úton volt Líbiából Olaszországba. A görög oldalról érkező segítségkéréseket a csempészek a baleset előtt visszautasították. Ezek azt jelentették volna, hogy a menekülteket Görögországban tartották volna vissza.

A hajó a líbiai Tobruk-ból indult, a Chalifa Haftar hadúr által ellenőrzött területről. A Frontex még a hajóta hajóút korai szakaszában felfedezte és lefényképezte. Jelentősen több halálos áldozattól tartanak.

A Földközi-tenger legmélyebb pontján (5000 m) elsüllyedt vonóhálós hajót nem lehetett megmenteni. A hajó a motorok meghibásodása és a fedélzeten kialakult pánik után borult fel. A hajó 15 percen belül elsüllyedt.

Katerina Sakellaropoulou elnök szerdán a baleset helyszínére utazott. Minden párt politikusa lemondta kampánymegjelenéseit, és a baleset helyszínére siettek. Az ideiglenes kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. Elmaradtak a koncertek, a kosárlabda-bajnokság döntője és valószínűleg a pártvezetők televíziós vitája is.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint 2022 januárja és decembere között csaknem 3800 migráns halt meg a régióban. A halálesetek tényleges száma valószínűleg jóval magasabb. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi biztosa szerint 2014 óta több mint 26 000 ember halt meg vagy tűnt el a Földközi-tengeren átkelve.

Ez is egyértelműen alábecsüli a valódi drámát. A "Migrant Files" című, jól kutatott projekt feltételezi, hogy 2004 és 2019 között csak a tengerben akár 80 000 menekült halt meg - plusz legalább ugyanennyi áldozat szomjanhalás, éhhalál és gyilkosság következtében.

Az Európába menekülés életveszélyes a más államokból érkező menekültek számára - kivéve az Ukrajnából menekülők számára. Az ukránok számára Görögország - más uniós tagállamokhoz hasonlóan - egyszerűsített eljárást vezetett be.

A háborús menekültek gond nélkül bejuthatnak az országba repülővel vagy hajóval. Azonnal megkapnak minden szociális támogatást, amelyet a Bevándorlási Minisztérium oldalán többnyelvűen ismertetnek.

A Földközi-tengeren Görögország partjainál a menekültek újabb tragédiája az EU nemrégiben elfogadott menekültügyi kompromisszumának hátterében zajlik. A kompromisszum, az eljárások szigorítása elégedettséget és diadalmat váltott ki azokból, akik eddig Görögországot kormányozták.

Kyriakos Mitsotakis kormánya, amely rendkívül korlátozóan viszonyul a menekültekhez, igazolva látja magát. A jóváhagyás az ideiglenes kormánytól származik, amely a június 25-i választásokig irányítja az országot, miután a május 21-i választások után nem sikerült kormányt alakítani. A Parapolitika című görög lap "Görögország győzelméről" beszél.

Éljen a keményvonalasok!

A görögországi kompromisszumra adott reakció valószínűleg tovább erősíti a Zöldek és az SPD hitelességi problémáját Németországban az általuk propagált emberi jogok védelmével kapcsolatban. Mitsotakis bevándorlásügyi minisztere, Notis Mitarakis így ünnepel: "Az új migrációs paktumról szóló megállapodás fontos a szigetországiaknak és igazolás Görögországnak!".

A kompromisszum a pártjának kedvez, amely az országhatár kerítésének masszív bővítésébe kezdett, és amelyet az ellenzék a választási kampány során bírált emiatt.

A Nea Demokratia kezdettől fogva két alapvető és mérhető célt tűzött ki a bevándorlás kezelésére: a bevándorlási hullámok jelentős csökkentését és a bevándorlási válság helyi közösségekre gyakorolt hatásának drasztikus korlátozását. Mindkettőt sikerült elérnie,

... éljenez Mitarakis, akit májusban még a görög tengeri határon történt állítólagos illegális toloncolás (pushback) miatt állítottak pellengérre. Mitarakis populizmussal vádolja az "Európa Erőd" kritikusait.

A Nea Demokratia álláspontja a nemzeti és európai határok védelméről továbbra is stabil. Elkötelezettségünk, hogy tovább haladunk a választott úton, hogy ellenőrzés alá vonjuk a bevándorlást, hogy magunk mögött hagyjuk a Sziriza-kormány tetteit, és hogy projektekkel válaszolunk a Paszok populizmusára.

A Mitsotakis-kormány már a 2019-es választási kampányban is a biztonságos külső határok és a törvény és rend politikájának narratíváját használta. Azzal váltotta ki az új választásokat májusban, hogy elutasította a koalíciós kormányalakítást, és június 25-én kényelmes kormánytöbbségre törekszik az akkor érvényes bónuszválasztási rendszerrel, amely a legtöbb szavazatot szerzett pártnak plusz mandátumokat biztosít a parlamentben.

Szegregált, börtönszerű táborok Moria helyett

Mitsotakis a múlt hétvégén az égei-tengeri szigetvilágban, a Dodekanészoszon tett kampánykörútja során ragadta meg a kompromisszumot. "Az ország határainak védelmére irányuló politikánkat kompromisszumok nélkül folytatjuk" - ígérte a szigetlakóknak. Az uniós zárlatot agresszívan használja fel egyik sikertörténeteként.

Mitsotaki kormányzása idején börtönszerű táborokat állítottak fel a görög határszigeteken. Az olyan nyomortáborok, mint a 2020-ban leégett MoriaLeszbosz-on, amelyről Omid Nouripour, a Bündnis 90/Die Grünen társelnöke filozofált az ARD-ben, már a múlté.

Möria helyett az EU által finanszírozott konténertábor van a Kara Tepe nevű egykori katonai gyakorlótéren. Az ilyen táborokban a menekültek a sziget többi lakójától elszigetelten élnek.

Azokra a segélyszervezetekre, amelyek megpróbálják dokumentálni a visszatoloncolásokat (pushback) és figyelemmel kísérni az emberi jogok tiszteletben tartását, szintén fokozott nyomás nehezedik a kormány részéről. Sokan közülük nem tudják betartani a Mitsotakis-kormány által előírt korlátozó szabályozásokat, és megsértik az egyes rendelkezéseket.

Az athéni pénzügyi főügyész, CharalambosVourliotis jelenleg a Görögországban bejegyzett száz civil szervezet közül negyven ellen folytat vizsgálatot. Az egyik legismertebb görög emberi jogi aktivistát, Panayiote Dimitras-t "pénzmosás" vádjával vádolják, mert az ügyészség szerint nem a törvényes keretek között költötte el az adományokat.

Dimitras vagyonát elkobozták. Ezenkívül Dimitras a vádak szerint "megkönnyítette a bevándorlók bejutását az országba", ami a jelenlegi törvények szerint mindazokat érinti, akik bármilyen módon segítséget nyújtanak a menekülteknek.

Dimitras-hoz hasonlóan, akit számos emberi jogi aktivista támogat itthon és külföldön, Tommy Olsen, az Aegean Boat Reportmunkatársa is ugyanezekkel a vádakkal néz szembe. Mindkettőjüknek voltak dokumentált visszatoloncolásai, és azt gyanítják, hogy a vádak célja a megfélemlítés.

A kísérő nélküli és fogyatékos kiskorúak sorsa

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter azzal védekezik a kompromisszum jóváhagyása mellett, hogy rosszabbat is megelőzött. Valójában a kompromisszum után is vannak olyan sorsok, amelyek aligha egyeztethetők össze a korábban érvényes emberi jogi konszenzussal.

A kiskorú, fogyatékkal vagy mentális betegségben szenvedő menekültek egy jogi kiskapu miatt a 18. születésnapjuk napján elveszítik minden védelmüket Görögországban. Ezután magukra maradnak.

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Viele-Tote-bei-Fluchtboot-Tragoedie-Waeren-sie-Ukrainer-wuerden-sie-noch-leben-9187903.html?seite=all 2023. június 15.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó