Kép: A bejelentő Edward Snowden 2013-ban Moszkvában találkozott John Goetz-el, Georg Mascoló-val, Sarah Harrison-nal és Hans-Christian Ströbele-vel egy titkos helyen.

Fotó: dpa

A Snowden-felfedezések kezdetének (2018) ötödik évfordulója alkalmából Bill Evanina magas rangú amerikai titkosszolgálati tisztviselő azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy mivel az ellopott akták mindössze 1 százalékát hozták nyilvánosságra, "ez az ügy nem fog egyhamar véget érni". De aztán mégis. John Goetz a Snowden-kérdés miatti fáradtságot látja ennek okaként. Az NDR díjnyertes oknyomozó újságírója ezt sajnálja, mert a bejelentő számos dokumentuma még ma is fontos szempontokat tartalmaz. Goetz 2010-ben és 2011-ben a Wikileaks-szel dolgozott a „Spiegel”-ben. 2013-ban értékelte a Süddeutsche Zeitung oknyomozó cikkeinek Snowden aktáit. Az NDR-nél, ahol jelenleg dolgozik, dokumentumfilmeket készített ezekről a témákról.

De Snowden tudósításának vége nem magyarázható azzal, hogy a témát meguntuk. Ennek egyik oka valószínűleg a médiára nehezedő állami nyomás és az azt követő összeomlás. Ez a »Guardian« brit lap esetében vált világossá és köztudomásúvá. 2013. július 20-án a közelmúlt újságtörténetének egyik legfurcsább eseményére került sor a főhadiszállásukon: a brit titkosszolgálat, a GCHQ ügynökeinek felügyelete alatt a »Guardian« alkalmazottai megsemmisítették a Snowden anyagait tartalmazó adathordozókat.

Az első, június 6-i cikk után a Guardiant többször is megkeresték kormányzati körök, hogy tartózkodjanak a minősített anyagok további közzétételétől. Alan Rusbridger főszerkesztő 2013. augusztus 19-i cikkében számolt be a megfélemlítésről és a követelésekről .De azt is írta, hogy a nyomozati munka az újság New York-i irodájában folytatódik: "Továbbra is türelmes és lelkiismeretes tudósítást fogunk nyújtani a Snowden-dokumentumokról, de nem Londonból." 2013 decemberében Rusbridge hasonló kijelentést tett, amikor beszámolt egy brit parlamenti bizottság által a rá gyakorolt represszáriákról.

De a dolgok másként alakultak. Az együttműködésen alapuló szoftverfejlesztés Github platformján valaki összeállította az összes publikáció állítólagos teljes listáját a Snowden-dokumentumok alapján. Ennek eredményeként a Guardian 2013-ban 18 cikket közölt, 2014-ben azonban csak hármat. Az utolsót 2014 februárjában. Más médiumok, köztük a »Spiegel« évekig folytatták a publikálást. Időközben számos aggasztó fejlemény történt a Guardiannál, beleértve a titkosszolgálati vezetőkkel készített exkluzív interjúkat, valamint egy olyan kormánybizottságban való szolgálatot, amely „kéri” a médiát, hogy az állam érdekében tartózkodjon bizonyos tudósításoktól.

De a Laura Poitras és Glenn Greenwald által 2014-ben közösen alapított »The Intercept« online magazint is kritizálták, mivel a Snowden-anyaggal kapcsolatos munkákkal kellett volna alaposan foglalkozniuk. Az összes többi médiával ellentétben a szerkesztőknek a teljes Snowden-kincs a rendelkezésükre állt. 2019-ben az azóta távozó Poitras és Greenwald nemtetszésére a »The Intercept« befejezte a veszélyes anyag kiértékelését, és sok szerencsét kívánt a további partnerek megtalálásához. „A „The Intercept” gyorsan más irányba indult – sajnálja John Goetz. Azt a kérdést, hogy a szerkesztőségnek van-e még egyáltalán Snowden archívumuk, "The Intercept" nem volt hajlandó kommentálni.

A Snowden-dokumentumok túlnyomó többsége ma már szinte senki számára nem hozzáférhető. „A megjelentetések kezdetén az volt az ötlet, hogy az anyagot egy alapítványnak adjuk át” – emlékszik vissza John Goetz. Sajnos ez nem történt meg.

Forrás: https://www.nd-aktuell.de/artikel/1173743.years-snowden-leaks-years-snowden-leaks-enthuellungen-nicht-mehr-erwuenscht.html

2023. 06.05.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó