Idén június 5. és 15. között Bonnban üléseznek a Klimarahmenkonvention der Vereinten Nationen – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Titkárságának úgynevezett kisegítő szervei, amelyeknek székhelye ott van. A szakértők nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ világklímakonferenciái keretében ezeknek az "átmeneti tárgyalásoknak", mivel ezek határozzák meg a közelgő klímakonferencia irányvonalát.
Az év végén az Egyesült Arab Emírségekben (EAE) tartják a COP 28 klímakonferenciát, amely a világ tíz legnagyobb olajtermelőjének egyike, és még az éghajlatot károsító olaj- és gázkitermelését is bővíti. De ez még nem minden: a konferencia elnöke Sultan Ahmed al Jabir, az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalatának, az Adnocnak a vezetője lesz, amely csak 2022 második felében nyolc új fúrótornyot helyezett üzembe.
PR-ügynökségek és tanácsadó cégek segítségével az olajlobbisták zöldre mossák és a megújuló energiákba történő beruházások szószólóinak állítják be magukat. Az emberiség egzisztenciája szempontjából kulcsfontosságú években a cél a világ közvéleményének megnyugtatása.
A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség az éghajlatváltozásról szóló keretegyezmény céljaként a következőket fogalmazza meg: "Az üvegházhatású gázok koncentrációjának olyan szinten történő stabilizálása, amely megakadályozza az éghajlati rendszer veszélyes antropogén beavatkozását. Ezt olyan időkereten belül kell elérni, amely lehetővé teszi az ökoszisztémák természetes alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz".
Egy nemzetközi kutatócsoport a globális felmelegedés lehető legrosszabb következményeire figyelmeztet a "Climate Endgame: Exploring Catastrophic Scenarios of Climate Change" című kutatási jelentésében, amely az Amerikai Tudományos Akadémia "Proceedings" című folyóiratában, egyfajta konferencia-jelentésben jelent meg. A kutatók szerint a világnak fel kell készülnie az ellenőrizetlen klímaváltozás következtében kialakuló úgynevezett végidő forgatókönyvére is.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár már a 2022-es egyiptomi klímakonferencián (COP 27) kijelentette, hogy a világ a "pokolba vezető autópályán" van - a gázpedált nyomva.
Világos, hogy a Föld korlátozott rendszerében nem lehet korlátlan növekedés. Nem lehet hozzászokni az egyre gyakoribb aszályokhoz, hőmérséklet-, árvíz- és viharszélrekordokhoz - mert a világ egyes régióiban ezek egyáltalán nem létezhetnek.
Föld túlterhelésének napja egyre korábban és korábban az évben
Ez világossá válik, ha az emberiség összes gazdasági teljesítményének jelenlegi növekedése a 2100-as évig fennmaradna.
Ez lehetetlen a Föld túlterhelési napjának alakulását tekintve: ez az ezredforduló óta minden évben mintegy kilenc héttel előrébb került a naptárban. A jelenlegi gazdasági rendszer, amelyben a vállalatok a haszonra törekvő versenyben állnak egymással, tovább súlyosbította a Föld erőforrásai és azok felhasználása közötti egyensúlyhiányt, mióta felfedezték a növekedés korlátait.
Ettől a rendszertől nem várható a fenntarthatóság felé fordulás. Meg kell változtatni az összképet. Az innovatív technológiák önmagukban nem segítenek ki ebből a dinamikából. A környezetvédelmi politika tehetetlenségét mutatja az is, hogy a Bundestag most az "Utolsó Generáció" – Last Generation klímaaktivistáinak keményebb büntetéséről vitázik, ahelyett, hogy határozottan fellépne az ökológiai katasztrófa ellen.
Hogy mennyire jogos ez a tiltakozás, azt maguk a klímavédelmi világkonferenciák is mutatják: a COP-27 konferencia nem hozott semmilyen szigorítást a világ államainak klímavédelmi intézkedései terén, csak néhány, túlságosan kevés előzetes megállapodást hozott a déli félteke államainak kompenzációjáról, amelyek viszonylag kevéssé vesznek részt az égéstermék-kibocsátásban, de a globális felmelegedés következményei különösen sújtják őket.
Carla Reemtsma éghajlatvédelmi aktivista bírálta, hogy sok politikus túlságosan megkönnyíti a dolgát, amikor azt mondja, hogy nincs elég pénzük az éghajlatvédelemre. A Bonnban előkészítendő COP 28-ra sem jobbak az előjelek.
Az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos és technológiai tanácsadásért felelős kisegítő testületének ENSZ-dokumentuma magas elvárásokat fogalmaz meg: Például "erős vezetésre és politikai elkötelezettségre van szükség az egyezmény és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges ambiciózus és kiegyensúlyozott eredmények eléréséhez". Szó van egy "átlátható és inkluzív folyamatról", amelyet a Párizsi Megállapodás elvei és rendelkezései vezérelnek. Ez különösen "a méltányosság, a közös, de differenciált felelősség és a megfelelő képességek elvére" vonatkozik.
Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy a gazdag, magasan fejlett országoknak, amelyek történelmileg a legnagyobb mértékben hozzájárultak az éghajlatkárosító kibocsátásokhoz, különleges kötelességük, hogy elérjék a 2015-ös párizsi éghajlat-változási megállapodásban foglalt célokat - azaz az ember okozta globális felmelegedés 1,5 fokos vagy legalább két fok alatti korlátozását.
"Ezért felhívjuk a feleket, hogy nyitottan és konstruktív hozzáállással vegyenek részt a bonni előkészítő üléseken" - áll a dokumentumban.
A szöveg vezérelvként azt mondja ki, hogy a feleket arra szólítják fel, hogy "a tárgyalások során a nagyobb képet, az éghajlati kihívás átfogó képét tartsák szem előtt". Ennek során néha megakadunk a részletekben. Nem mintha ez jelentéktelen lenne. De nem szabad, hogy akadályozza vagy jelentősen késleltesse azt, ami sürgős".
Pontosan ez a veszély túl nagy, és a ma élő emberek életében egzisztenciális veszélyt jelent a civilizációra nézve, ahogyan azt az Amerikai Tudományos Akadémia tudományos tanulmánya is kimutatta.
Figyelmeztetés több mint 50 évvel ezelőtt
Több mint fél évszázaddal ezelőtt jelent meg az első jelentés az emberiség számára a világ állapotáról "A növekedés határai" címmel, amelyet akkoriban a világhírű "Római Klub" állított össze és tett közzé. Ebben a tudósok az ENSZ akkori főtitkárát, Sithu U Thant idézik a következőképpen:
Nem akarom dramatizálni a helyzetet. De az általam kapott információk alapján úgy becsülöm, hogy az ENSZ-testület tagjainak még körülbelül egy évtizede van arra, hogy elfelejtsék régi vitáikat, és világméretű együttműködésbe kezdjenek a fegyverkezési verseny megállítása, az emberi életkörülmények javítása, a népességrobbanás visszaszorítása és a fejlődéshez szükséges lendület megadása érdekében.
Ha egy ilyen globális partnerség nem valósul meg a következő tíz évben, attól tartok, hogy az általam említett problémák olyan méreteket fognak ölteni, hogy kezelésük meghaladja az emberi képességeket.
Sithu U Thant
ENSZ-főtitkár 1972
Az a tíz év, amelyről U Thant beszélt, már régen eltelt. De arra a kérdésre, hogy az emberiség sorsa még mindig nyitott-e, még nem született végleges válasz. Amíg nem, addig a világ államainak, a világ lakosságának, a nemzetközi szervezeteknek és vállalatoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy az ablak ne záruljon be, és tartózkodniuk kell mindentől, ami a jövő veszélyeit növeli - kezdve a fegyverkezési versennyel.
Már az ukrajnai háború által előidézett úgynevezett fordulópont előtt is a világ országai hatszor annyit költöttek katonai célokra, mint éghajlatvédelemre.. Az USA hadserege önmagában a világ első számú államai közé tartozna az erőforrás-fogyasztás és az égéstermék-kibocsátás tekintetében, ha állam lenne.
A Föld élőhelyére gyakorolt következmények még békeidőben is felelőtlenek, és olyan háborúkhoz vezetnek, mint amilyenek jelenleg is zajlanak a világ számos részén.
A NATO jóval több mint 200 katonai repülőgépet felvonultató, júniusban tizenkét napon át tartó légiharc-manővere is egyike azoknak az akcióknak, amelyek közelebb viszik az emberiséget a szakadékhoz. Elfogadhatatlan, hogy az éghajlat- és környezetvédelmi politika a hadsereget távol tartja a kormány és az ENSZ klímamentő terveiből. Már itt is nyilvánvaló a képmutatás, amely a túlélés érdekében tömeges tiltakozást igényel.
Forrás: https://www.telepolis.de/features/Klimakonferenz-in-Bonn-Die-Welt-sollte-sich-auf-Endzeit-Szenario-vorbereiten-9072483.html?seite=all
2023. május 31.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
