Kép: Timis Alexandra/Unsplash
Megszünteti önmagát a dollár? A megingó tartalékvaluta híreiről manapság az alternatív médiában is olvashatunk. Egyes szerzők az Eurizon SLJ Asset Management olasz vagyonkezelő elemzésével támasztják alá tézisüket.
Az áprilisban közzétett elemzés szerint a világ valutatartalékainak mindössze 47 százalékát tartják dollárban. Ez az előző évhez képest nyolc százalékos keserű veszteségnek felelne meg. 2001-ben az összes tartalék jó kétharmada még dollárban volt denominálva.
A globalizációt és az imperializmust kritizáló fórumokon évtizedek óta kísért az úgynevezett dollármentesítés szelleme. Miért lenne tehát ezúttal bármi értelme is? Nos, valójában az idők jelei ezúttal elég egyértelműek.
A "túlzott kiváltság
A Telepolismár többször beszámolt arról a rendkívüli szerepről, amelyet az Egyesült Államok a világ tartalékvalutájának kibocsátójaként játszik. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy az USA hogyan tudja ezt a "mértéktelen kiváltságot" (Valéry Giscardd'Estaing) saját céljaira instrumentalizálni, amit nem ritkán említenek a gazdasági hadviselés vádjaival összefüggésben.
Egyes szerzők még azt is tulajdonítják a dollármentesítésnek, hogy egy ukrán vereség esetén az egész NATO-szövetséget destabilizálhatja. Mások viszont a dollárhegemóniára való összpontosítást gondolkodási hibának tartják, különösen az imperializmuskritikus baloldalon, mert alábecsülik a makrogazdasági folyamatokat és túlbecsülik a monetáris folyamatokat.
Nehéz azonban tagadni, hogy a sokat emlegetett és sokat szidott dollárhegemónia lényeges tényező a világ ügyeiben. Legalábbis azóta, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nemrég a CNN-en a monetáris dominancia végére figyelmeztetett. Ahogy nem sokkal korábban Christine Lagarde európai monetáris felügyelő, és egy szokatlan harmadik a sorban: Donald Trump.
Míg Lagarde csak utalt arra, hogy a Kína és az USA közötti konfliktus áll a hegemón fenyegetés hátterében, addig Trump rögtön azt pusmogta, hogy a Középső Királyság a dollárt a renminbivel (jüan) kívánja //truthsocial.com/@realDonaldTrump/posts/110148729691897677">felváltani - utalva arra, hogy ez az ő égisze alatt elképzelhetetlen. Valójában az Egyesült Államok csak saját magát hibáztathatja. Legalábbis ezt állítják kritikusai.
Gazdasági vagy geopolitikai okok?
Valamivel több mint egy hete Jerome Powell, a Fed elnöke az orosz humorista duó, Vlagyimir Kutznyecov és Alekszej Sztoljarov tréfás telefonhívásában tudatta, hogy az infláció mérsékléséhez recesszióra lenne szükség.
Ugyanakkor az amerikai megtakarítók féltik betéteiket, mivel a JP Morgan lenyelte a (következő) csődbe ment bankot - és most már valószínűleg "túl nagynak számít ahhoz, hogy csődbe menjen". Mindez nem éppen a világgazdaságba vetett, már amúgy is megtépázott bizalmat erősíti.
Adam Tooze brit közgazdász szerint azonban nem ez az oka a tartalékvaluta igénybevételének. Ő is feltűnően elhanyagolhatónak tartja azokat a geopolitikai torzulásokat, amelyekre Trump közbeszólása rávilágít. Ehelyett az amerikai gazdasági modell megváltozása áll a fejlemény hátterében - írja Substack blogján.
Az Egyesült Államok nettó olaj- és gázimportőrből nettó exportőrré vált volna. Valójában az USA jelenleg rekordmennyiségben exportál, és új olajmezőket is fejleszt.
Míg korábban a magas energiaárak negatívan hatottak a tartalékvalutára, most felértékelik a dollárt - mondja Tooze. Az exportáló és fejlődő országok stagflációs hátrányára, amelyek ennek következtében jövedelmezőbb üzleti partnerekhez vándoroltak. Legalábbis ez itt egy nagyon rövidített leírás.
Azzal, hogy Tooze kihagyja a geopolitikai feszültségeket az egyenletből, nyilvánvalóan ellentmond más kommentátoroknak. Thomas Fazi például az UnHerdbrit hírportálon írja:
A dollármentesítés folyamata elsősorban geopolitikai, [és] nem gazdasági jellegű.
Thomas Fazi
Fordulópont Ukrajna háború
Az ukrajnai háború inkább történelmi fordulópontot jelent - érvel Fazi. Ezt az álláspontot nemcsak Frank Giustra kanadai milliárdos és bevallott filantróp képviseli a Responsible Statecraft című lapban, hanem a Financial Times című amerikai üzleti lap által a központi bankárok körében végzett felmérés kapcsán idézett pénzügyi szakértők is. A törés nem az ENSZ felhatalmazása nélküli, a nemzetközi joggal ellentétes európai háborúra vonatkozik. Mint ismeretes, ilyen háborúra már 1999-ben sor került.
A lényeg inkább az, hogy a háború kitörésének évében az USA vezette Nyugat példátlan módon demonstrálta a globális pénzügyi rendszer feletti ellenőrzésének erejét.
Egyrészt Oroszország kizárásával a Swift fizetési rendszerből, másrészt összesen 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyon befagyasztásával.
Az Orosz Föderáció már a 2021-es háború kitörése előtt fokozatosan csökkentette dollárállományát, "geopolitikai tendenciákra" hivatkozva.
Értendők ez alatt többek között a Krím 2014-es annektálását követő szankciók, majd 2022 márciusában Putyin gázszállításokra vonatkozó rubelrendelete. "Az üzenet egyértelmű volt" - mondja UnHerd:
Mostantól kezdve az USA semmitől sem riad vissza, hogy megbüntesse azokat az országokat, akik kiotáncoltak a sorból vagy ellenálltak a nyugati diktátumoknak. És ha ez megtörténhetett Oroszországgal, egy olyan nagyhatalommal, amelynek központi banki tartalékai nagyrészt a Nyugatnak történő eladásokból származnak, akkor bárkivel megtörténhet.
Thomas Fazi
A példa precedenst kell, hogy teremtsen. És ez a dollártól való elfordulás mellett feltehetően a nemesfém felé fordulásnak és a (potenciális) "ellenséges államok" együttműködésének is táptalaja volt. Az FT idézi John Reade-et, az Arany Világtanács vezető stratégáját:
Az országok felismerték, hogy az Oroszország által birtokolt arany, mivel nem áll mások ellenőrzése alatt, hasznos olyan helyzetekben, amikor más tartalékokhoz nem férnek hozzá.
John Reade, Financial Times
Kína trónörököse?
Az FT szerint a megkérdezett 83 központi bank többsége arra számít, hogy a renminbi befolyása a jövőben erősödni fog. Oroszországban a renminbi már felváltotta a dollárt, mint a legtöbbet kereskedett valuta.
Eközben a Global Times című kínai lap már azzal büszkélkedik, hogy a kétoldalú tranzakciók kétharmadát rubelben vagy renminbiben kötik. Trumpnak mégiscsak igaza van, és Kína azt tervezi, hogy letaszítja a dollárt a trónjáról?
Erre jó esély van. Nem utolsósorban azért, mert a dollár- vagy hegemóniaellenes államok csoportja gyorsan növekszik: a BRICS-államokon kívül ide tartozik India, Szaúd-Arábia, Argentína, Venezuela, Pakisztán és az Emirátusok.
Ott a kereskedelmi megállapodásokat vagy már megpecsételték renminbiben (Brazília, Emírségek, Szaúd-Arábia), vagy küszöbön állnak.
Még Macron francia elnök is a sokat bírált pekingi látogatása során a "dollár extraterritorialitásától" való függetlenség mellett foglalt állást.
Olyan megfigyelők, mint a Fed és az amerikai pénzügyminisztérium egykori tisztviselője, Poszár Zoltán, már egy új monetáris világrendről, egy "Bretton Woods III"-ról beszélnek az ázsiai szuperhatalom vezetésével. Itt a jelek egyszerűen fordítottak a Telepolis által megvilágított amerikai vízióhoz képest.
Kína nemcsak a "Swift-egyenértékű" CIPS-t biztosítja (a Telepolis beszámolt róla), hanem azt is tervezi, hogy a sanghaji kőolaj- földgáztőzsdén digitális központi banki valután (CBDC) keresztül bonyolítja le a kereskedést. A bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) erőteljesen támogatja ezt az "mBridge" nevű projektet.
A BRICS-országok tavalyi találkozóján Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét felvetette a BRICS-országok valutájának tervét, amely felváltaná a dollárt mint tartalékvalutát. Ha ez megvalósul, akkor jó esély van a "dollármentesítésre".
Ezt a Trump-kormányzat korábbi gazdasági tanácsadója, Joseph W. Sullivan nemrég a Foreign Policy című amerikai politikai magazinban fejtette ki a "bric" fiktív és aranyfedezetű valuta példáján:
Ha a BRICS-országok csak a Bric-et használnák a nemzetközi kereskedelemben, [...] [mondjuk]Oroszországnak nem lenne szüksége arra, hogy a kétoldalú kereskedelem bevételeit dollárban parkolja. Végtére is, Oroszország az importja többi részét a Bricsből vásárolná, nem pedig dollárból[...] [A] tagok valószínűleg szélesebb áruválasztékot tudnának előállítani, mint bármely létező valutaunió. [...]
De a BRICS-országoknak még csak nem is csak egymás között kellene kereskedniük. Mivel a BRICS-csoport minden egyes tagja gazdasági nehézsúlyú a saját régiójában, a világ országai valószínűleg hajlandóak lennének üzletet kötni a BRICS-csoporttal.
Joseph W. Sullivan, ForeignKülpolitika
Még a dollármentesítés hívei sem látják, hogy a dollár a közeljövőben teljesen kiszorulna a világkereskedelemből. Inkább - Sullivanhez hasonlóan - az együttéléssel számolnak, teljes mértékben az Oroszország és Kína által propagált többpólusú világrend értelmében:
A Bric nem annyira a koronát venné le a dollár fejéről, mint inkább a területet zsugorítaná, ahol az található. Még ha a BRICS-országok el is törölnék a dollárt, a világ nagy része továbbra is a dollárt használná, és a globális monetáris rend nem egypólusúvá, hanem többpólusúvá válna.
Joseph W. Sullivan, Foreign Külpolitika
Forrás: https://www.telepolis.de/features/De-Dollarisierung-Wie-nah-ist-der-monetaere-Machtwechsel-8989229.html?seite=all 2023. május 06.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
