Kép: Evan Gershkovich és Julian Assange. Képek: Wall Street Journal, Wikimedia Commons

Joe Biden amerikai elnök sürgette Oroszországot, hogy engedje szabadon a Wall Street Journal fogva tartott újságíróját, Evan Gershkovich-ot. A hétvégi fehér házi sajtóvacsorán a szabad sajtó mindenütt erősebb védelmére szólított fel. És hozzátette:

A ma esti üzenetünk a következő: Az újságírás nem bűncselekmény.

"A szabad sajtó a szabad társadalom egyik pillére - sőt talán A pillére -, nem pedig ellensége" - mondta Biden az összegyűlt riportereknek, szerkesztőknek, televíziós és rádiós műsorvezetőknek.

Lehetővé teszi az átlagpolgárok számára, hogy félelem és megfélemlítés nélkül megkérdőjelezzék a hatalmat - és igen, még ki is nevessék a hatalmat. Ez teszi erőssé ezt a nemzetet. Ma este tehát mutassuk meg magunknak és a világnak az erőnket, nemcsak a példánkkal, hanem a példánk erejével.

Az amerikai szenátusban a republikánusok és demokraták szóvivői is közös felhívásban követelik Gershkovich azonnali szabadon bocsátását, és azt is aposztrofálják: "Az újságírás nem bűncselekmény".

Evan Gershkovich riportert Oroszország kémkedéssel vádolja. Jekatyerinburgban tartóztatták le, miközben a Wagner-csoport ügyében nyomozott. Bíróság elé áll, amely akár húsz év börtönbüntetéssel is végződhet. Az előzetes letartóztatásának feloldására irányuló kérelmét elutasították, az amerikai konzulátus képviselőinek látogatását pedig megtagadták tőle.

Gershkovich és a Wall Street Journal határozottan tagadta a vádakat. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy őrizetbe vétele "teljesen törvénytelen" volt. Oroszország viszont azt állítja, hogy "tetten érte" az amerikai újságírót, de erre az állításra nem mutattak be bizonyítékot.

Más országok is felháborodottan reagáltak Gershkovics letartóztatására. Több mint 40 nyugati ország felszólítja Oroszországot, hogy engedje szabadon Gershkovichot, és vessen véget a "szabad véleménynyilvánítás elleni drákói szigornak, beleértve a média képviselőivel szembeni fellépést".

Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren közölte, hogy az EU elítéli a Wall Street Journal oroszországi tudósítójának őrizetbe vételét:

Az újságíróknak szabadon kell gyakorolniuk a hivatásukat, és védelmet érdemelnek.

Borrell azzal vádolta Moszkvát, hogy semmibe veszi a média szabadságát.

Ezek mind jogos elítélések és követelések. Mert az újságírókat meg kell védeni az állami üldözéstől és megfélemlítéstől. Az egész világon.

De az USA, amely most felháborodott, ugyanakkor az az USA, amely egy másik kiemelkedő ügyben maga is évek óta könyörtelenül üldöz egy újságírót állítólagos kémkedés miatt, külföldi börtönben tartja fogva, kiadatását követeli és vádat akar emelni ellene az Egyesült Államokban. Számos nyugati ország hagyja ezt megtörténni, megtagadva a védelmet és a menedékjogot, vagy segítve az USA-t.

Természetesen Julian Assange-ról, a Wikileaks társalapítójáról van szó. Őt nem is azzal vádolják, hogy külföldi államnak vagy titkosszolgálatnak dolgozott volna.

Assange elleni vádemelés: veszélyes járulékos kár

Assange-ot csak azzal vádolják, hogy olyan dokumentumokat tett közzé, amelyek az amerikai háborús bűnöket bizonyítják, beleértve a "Cablegate"-et, az "Iraq War Logs"(Iraki háborús naplók) - amelyek iraki civilek ezreinek megölését, szisztematikus megerőszakolását és kínzását rögzítik - és a "Collateral Murder" videót, amely bemutatja, hogyan ölt meg egy amerikai katonai helikopter 11 fegyvertelen embert, önkényesen, köztük a Reuters két újságíróját - bizonyíték arra, hogyan sértették meg a genfi egyezményt és az amerikai katonai szabályokat.

Assange-t négy éve egy londoni szigorúan őrzött börtönben tartják fogva. Most a Biden-kormányzat folytatja azt, amit Donald Trump korábbi elnök alatt kezdtek el: az ausztrál újságírót az Egyesült Államokban az úgynevezett kémkedési törvény alapján vád alá helyezik.

Ha kiadják és elítélik, akár 175 év börtönbüntetés is várhat rá. Ez történelmi precedens lenne. Ez ellen világszerte tiltakoznak. Még olyan országok államfői is ellenzik, mint Ausztrália, Brazília vagy Argentína. Amerikai kongresszusi képviselők is követelik, hogy a washingtoni igazságügyi minisztérium ejtse a vádiratot és az Assange kiadatására vonatkozó követelést.

Az Amerikai Polgári Szabadságjogi Unió, az Amnesty International, a Riporterek Határok Nélkül, a Human Rights Watch, a Defending Rights and Dissent és az Újságíró Védelmi Bizottság közleménye szerint:

Az Assange úr elleni vádak fenyegetik a sajtószabadságot, mivel a vádiratban leírt magatartás nagy része olyan viselkedés, amelyet az újságírók rutinszerűen követnek el - és amelyet a nyilvánosság által elvárt munka elvégzéséhez el is kell követniük.

Ez az információgyűjtés, a forrásvédelem és a kormányok által titkosnak tartott dokumentumok nyilvánosságra hozatala általános kriminalizálásához vezethet.

A közelmúltban a New York Times, a The Guardian, az El País, a Le Monde és a Der Spiegel, amelyek a Wikileaks-el együttműködve dolgoztak a közzétételen, közös nyilatkozatban álltak Assange mögé:

A közzététel nem bűncselekmény. ... Az amerikai kormánynak véget kellene vetnie a Julian Assange elleni büntetőeljárásnak a titkok közzététele miatt.

Craig Murray, volt üzbegisztáni brit nagykövet, újságíró és történész így foglalja össze a kettős mércét:

Ha Assange kémkedést követett el az USA ellen azáltal, hogy amerikai nemzetbiztonsági titkokat tett közzé, hogyan lehet azt állítani, hogy Gershkovich nem követett el kémkedést Oroszország ellen azzal, hogy megpróbálta közzétenni azt, amit Oroszország nemzetbiztonsági titoknak tekint? A válasz természetesen az, hogy egyikük sem követett el kémkedést. Csupán újságírói tevékenységet folytatnak. De ezt a választ a Biden-kormányzat nem tudja kiejteni, miközben folytatja Assange elleni büntetőeljárását.

Rebecca Vincent, a Riporterek Határok Nélkül munkatársa rámutat a központi dilemmára. "Amíg az Assange elleni eljárás folytatódik, addig aláássa az USA erőfeszítéseit a média szabadságának védelmére világszerte". Julian Assange felesége, Stella Assange így reagált Borrell Gershkovich nyilatkozatára:

Figyelmeztették őket. Ha az USA nem vádolja Assange-ot a kémkedési törvény alapján, Gershkovich úr talán még mindig szabad lenne. Nincs erkölcsi magaslat mindaddig, amíg az EU nem ítéli el egyformán a politikai üldözést.

Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy a Kremlnek talán az a szándéka, hogy Gershkovichot eszközként használja fel az Egyesült Államokban vagy Európában fogva tartott orosz foglyok szabadon bocsátásának eléréséhez. Oroszországban azt is követelik, hogy az amerikai riportert Julian Assange-gal együtt engedjék szabadon egy fogolycsere keretében.

Bidennek, az amerikai szenátusnak és Borrellnek igaza van: az újságírás nem bűncselekmény. De ez vagy mindenhol érvényes a világon - függetlenül attól, hogy ki az érintett -, vagy nem.

A Gershkovich-ügy jó alkalom lenne arra, hogy a központi demokratikus elvet az Assange-ügyben is alkalmazzuk, ezzel is hangsúlyozva annak egyetemes érvényességét. A Julian Assange elleni vádakat azonnal ejteni kell. Minden más csak képmutatás.

2022 októberében Assange hívei transzparenst visznek az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának washingtoni épülete körül. (Kép: Joe Lauria)

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Gershkovich-und-Assange-Wann-Journalismus-ein-Verbrechen-ist-und-wann-nicht-8987555.html?seite=all

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó