Kép: egy munkavállaló regisztrálja a munkaidejét és a túlórákat. A munkaadók nem kompenzálnak minden negyedik túlórát Ausztriában. | © Adobestock/Mint Images

A számok lesújtó képet festenek. Ausztriában minden negyedik túlórát nem kompenzálnak - sem pénzzel, sem szabadidővel. Összesen 47 millió túlóráról van szó. Erre a következtetésre jutott a Statistik Austria. A független szövetségi intézet olyan független adatokat jelent, mint egyetlen más intézmény sem Ausztriában. Ennek ellenére a Kereskedelmi Kamara (WKO) "negatív kampányt" szimatol a számokban, és a maga részéről adókedvezményt követel.

Minden negyedik túlórát nem fizetik ki

Ausztriában tavaly meredeken emelkedett a ki nem fizetett túlórák száma. Míg általában 40 millió körül szokott lenni, addig 2022-ben hirtelen 47 millió óra volt. A masszív infláció idején a munkavállalók 1,2 milliárd eurót veszítettek így. A pénz így a cégeknél maradt, és tovább növelte az amúgy is rekordokat döntögető profitjukat.

Ines Stilling, az AK Vienna szociális ügyekért felelős vezetőjének portréja. Sajtótájékoztatót tartott a beteg munkába járás témájában. Szimbolikus kép a túlóráról Ausztriában: "Másrészt sok munkavállaló nem kap fizetést, ha többet dolgozik. Ez sehogyan sem passzol össze" - mondja Ines Stilling a munkaügyi kamarától.

Jelentős különbségek vannak a férfiak és a nők között. A férfiak esetében a túlóráknak csak 23 százalékát nem fizetik ki. A nők esetében - akik egyre gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben - ez az arány 28 százalék. Ines Stilling a Bécsi Munkaügyi Kamara szociális ügyekért felelős osztályának vezetője, világosan beszél. "Ez szisztematikus bércsalás, amely tavaly összesen 1,2 milliárd euróba került a munkavállalóknak. A nők még jobban érintettek, mint a férfiak. Ezeknek a számoknak a fényében nagyon elbizonytalanítóak az állítólagos munkaerőhiányról és a részmunkaidős bértollnokságról szóló panaszok."

Túlóra és teljesítménykényszer: az osztrákok kevesebbet akarnak dolgozni

Az adatok a Statistik Austria által az AK Vienna számára készített külön elemzésből származnak, és illeszkednek az osztrák munka világáról alkotott általános képbe. A munkával való elégedettség görbéje már régóta lefelé mutat. Az AK Felső-Ausztria munkaklímaindexe az elmúlt évben lényegesen rosszabb értékeket mutat, mint a koronajárvány előtt.

Ha mind a munkakörülmények elfogadhatatlanok, mind a fizetés nem megfelelő, senki ne csodálkozzon, ha az emberek csökkenteni akarják a munkaidejüket.

(Ines Stilling, szociális ügyekért felelős vezető, Bécsi Munkaügyi Kamara)

Nem csoda, hogy az osztrákok kevesebbet akarnak dolgozni. Először fordult elő, hogy a munkavállalók több mint fele kevesebbet akar dolgozni. A pszichológiai stressz, a túlórák, a vezetőség támogatásának hiánya és a túl hosszú munkaidő a fő okok. "A férfiak átlagos kívánt munkaideje 37,2 óra, a nőké 32,2 óra" - derül ki a Work Climate Indexből.

Kifizetetlen túlóra: Gazdasági Kamara "negatív kampányt" lát

A Gazdasági Kamarának megvan a maga véleménye az osztrák statisztikai hivatal adatairól. Ezek "nem érthetőek". Saját felméréseiből tudja, hogy "a hazai munkavállalók aktívan igénylik a túlórát, és a túlóra adómentességét megfelelő eszköznek tartják a munkaerőhiánnyal szemben" - idézi Julia Moreno-Hasenöhrl-t egy sajtóközlemény. Ő az osztrák szövetségi gazdasági kamara (WKÖ) szociálpolitikai osztályának helyettes vezetője.

A WKÖ helytelennek tartja a "negatív kampányokat", ahogyan a statisztikai hivatal felmérését nevezi, és követeli, hogy "duplázzák meg az adómentes túlórapótlékok számát - jelenleg havi 10". Nem esik szó a részmunkaidős foglalkoztatás problémáiról, a munkaklímaindexről, a kapzsi inflációról és a meglehetősen cinikus "A teljesítménynek (ismét) kifizetődőnek kell lennie" elnevezésű kampányról. Ez utóbbiban az Osztrák Iparszövetség a nagyon hosszú munkaidők (60 órás hét) meghosszabbítását és a plusz-, valamint a mínusz órakvóták növelését követeli.

Rainer Wimmer és Karl Dürtscher, a munkavállalói oldal tárgyalópartnerei már az őszi bértárgyaláson is egyértelműen nyilatkoztak erről: "Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy dolgozzunk, amíg össze nem esünk, ugyanakkor a túlórapótlékok eltörlése miatt kevesebb bért és fizetést kapunk. Ezt nem fogjuk hagyni!"

Megakadályozni a túlórákat, javítani a részmunkaidőt

A munkaklímaindex romlása és az egyre magasabb hozamok által hajtott infláció miatt a munkaügyi kamara a munkáltatók kötelességének tartja a helyzet javítását. Ennek érdekében öt javaslatot dolgozott ki a munkavállalók helyzetének javítására és a kifizetetlen túlórák elkerülésére:

• A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak már az első órától jogosultnak kell lenniük a túlórapótlékra. A három hónapos kompenzációs időszakot el kell törölni, és a pótlékot 50 százalékra kell emelni.
• Minden egyes túlórázott óra után a munkáltatóknak egy túlóra-eurót kell fizetniük, amelyet a munkaerő-piaci politikára és az egészségvédelemre kell elkülöníteni.
• Lehetővé kell tenni, hogy szankciókat lehessen alkalmazni azokkal szemben, akik a túlórákat és a többletórákat alkalmaznak.
• Az all-in szerződések tilalma.
• A túlórák és a túlórapótlékok elvesztése nem megengedhető a teljes munkaidős munkaviszonyban.

A munkaidő tekintetében Ausztria az európai élmezőnyben van. Csak Görögországban dolgoznak többet az emberek. Ugyanakkor Ausztria a világ egyik legtermelékenyebb országa. Indokolatlan, hogy éppen ebben az országban a munkavállalók ne részesüljenek ebből a teljesítményből. A munkaidő csökkentése már régóta esedékes.

Forrás: https://www.arbeit-wirtschaft.at/ueberstunden-wko-verunglimpft-eindeutige-daten-als-negativkampagne/

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó