Az egymillió eurós vagy annál nagyobb vagyonra kivetett adóknak több igazságosságot kellene biztosítaniuk válság idején - követelik az emberek pártokon átívelően.

FOTÓ: RENÉ BENKO (SIGNA HOLDING CC BY-SA 4.0), PIXABAY, BKA/ANDY WENZEL

(Ez a cikk 23.2.27-én jelent meg, és a Momentum tanulmánya alapján 2023.4.5-én frissítették).

Az elmúlt három év válságai tovább fokozták az egyenlőtlenséget: a világjárvány idején a munkavállalók elveszítették munkahelyüket, az infláció pedig jóval drágábbá tette a megélhetést. Globálisan 25 év óta először fordult elő, hogy egyszerre nőtt az extrém szélsőséges gazdagság és az extrém szélsőséges szegénység.

AZ OSZTRÁKOK EGY SZÁZALÉKA BIRTOKOLJA A TELJES VAGYON FELÉT

A válságok Ausztriában is érezhetőek. A megtakarításokat a költségek fedezésére használták és használják fel. Vagyonfelhalmozásra jelenleg nagyon kevés embernek van lehetősége. Ha a lakosság fele összevonja az összes megtakarítását és vagyonát, akkor sem éri el az Ausztriában ténylegesen rendelkezésre álló vagyon három százalékát. Mert a meglévő vagyon kevesek kezében összpontosul. A leggazdagabb egy százalék birtokolja az ország vagyonának felét.

Forrás: A lakosság felső 1 % -nak személyes nettó vagyona Word Inequality Lab

Nos, a válságok - legyen szó járványokról, energiaválságokról vagy inflációról - magukkal hozzák a növekvő állami kiadásokat is: a magánháztartásoknak nyújtott segélyek, az egészségügyi rendszer többletkiadásai és mindenekelőtt a vállalatoknak a válságok átvészeléséhez nyújtott milliárdos támogatások. Nyilvánvalónak tűnik tehát, hogy szolidaritást kell kérni azoktól, akik a válságokból profitáltak.

10-BŐL 7-EN AKARNAK ÖRÖKÖSÖDÉSI ÉS VAGYONADÓT A MILLIOMOSOK SZÁMÁRA.

Idén már két tanulmány is kimutatta, hogy az osztrákok magasabb vagyonadót és ezáltal igazságosabb vagyonelosztást szeretnének.

Az Empirikus Társadalomkutató Intézet (IFES) a GPA szakszervezet megbízásából azt vizsgálta, hogy az osztrákok milyen megoldásokat szeretnének a jóléti állam finanszírozása terén. Az eredmény: 10-ből 8-an az energiavállalatok többletnyereségének erősebb megadóztatását szeretnék. 10-ből 7 szeretné, ha az öröklést és az 1 millió euró feletti vagyont megadóztatnák.

Másrészt a megkérdezettek egyértelműen elutasítják a magasabb tömegadókat - például a hozzáadottérték-adót.

Érdekes, hogy ez az egyértelmű egyetértés a pártpreferenciákon túl is létezik. Az ÖVP-szimpatizánsok körében ugyanis már 76 százalék támogatja az egymilliós küszöb feletti öröklési és vagyonadót. A Neos-szimpatizánsok körében ez az arány még mindig 62 százalék.

"A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a lakosság elsöprő többsége - minden osztályon és ideológián átívelően - most már a millimosokmegadóztatását támogatja. A kormány jól tenné, ha figyelembe venné a nagy többség ezen kívánságát" - mondta a GPA elnöke, Barbara Teiber a tanulmány bemutatóján.

Hasonló eredményre jutott a Momentum Intézet és a SORA által közösen készített tanulmány is: 2000 embert kérdeztek meg arról, hogyan értékelik a vagyonelosztást, és mennyire elégedettek a politikai rendszerrel. Az eredmény:

• Ausztriában 10-ből 7 ember meg van győződve arról, hogy a jövedelem és a vagyon igazságtalanul oszlik el hazánkban. Ez az értékelés minden rétegre vonatkozik. Az alsóbb osztályokban ez még kifejezettebb, mint a felsőbb osztályokban.
• A lakosság kétharmada támogatja a vagyonadó bevezetését. A többség azt is szeretné, ha a vállalati nyereséget terhelő adókat növelnék.
• A megkérdezettek mintegy 80 százaléka támogatja az élelmiszerekre kivetett adó csökkentését. A vállalati nyereségadó emelését szintén támogatja a többség (55 százalék).

CSAK 4 SZÁZALÉKOT TERHELNE A MILLIOMOSOK ADÓJA

A magas, egymillió eurós adómentesség csak a lakosság leggazdagabb három-négy százalékát érintené. A linzi Johannes Kepler Egyetem ICAE Intézetének számításai szerint az ilyen adó összesen mintegy ötmilliárd eurót hozhatna - évente. A modell alapja egy progresszív milliós adó. Az egymilliónál kevesebbet birtoklók nem fizetnek semmit. Akinek vagyona egy és kétmillió euró között van, az 0,5 százalékot fizet. A két-három millióval rendelkezők egy százalékot fizetnek, és így tovább.

Tekintettel arra, hogy a válságkiadások és az egészségügyi és ellátórendszerre fordított kiadások egyre nőnek, ez egy fontos bevételi forrás lenne, amely sokaknak kedvezne, és csak keveseket sújtaná.

A parlamenti költségvetési szolgálat szerint Ausztriának 2025-től 6,7 milliárd eurónyi többletbevételre van szüksége - az uniós követelményeknek megfelelő adósságcsökkentéshez is. Ellenkező esetben ezt az összeget a kiadásokon - vagyis a jóléti államon - kellene megtakarítani. Ez azt jelentené, hogy azokat, akiknek az egészségi vagy anyagi helyzete nehéz, még jobban sújtaná.

Forrás:https://kontrast.at/arm-und-reich-oesterreich/?fbclid=IwAR1OBBqN5DR0cP3Iw3AW0k_3wcBxlXuNQbyCJJdclEuT1sklfQQJ4Dsb5Rg   

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó