A csokoládéban a világgazdaság számos problémája találkozik.

A kakaó sok jó dolgot egyesít magában - de a húsvéti csokoládé nyuszi felé vezető úton sok rosszat is összegyűjt. A világ szubtrópusi régióiban, Dél-Amerikában, Nyugat-Afrikában és Ázsiában található termőterületek miatt az alapanyag magával hozza az ottani problémás termelési körülményeket: a növényvédőszer-szennyezést, az esőerdők kiirtását és a kizsákmányoló munkakörülményeket, beleértve a gyermekmunkát is

Mindezektől függetlenül a nyuszik a szupermarketek polcairól a hazai húsvéti asztalra ugrálnak. A nagy nemzetközi édességgyártó cégek csak Ausztriában 840 millió eurót termelnek húsvétkor - számolta ki a svájci Común alapítvány szerdai bécsi sajtótájékoztatóján. A színes nyuszis csomagolásokból azonban nem derül ki, hogy mit tartalmaznak. Különösen a legnépszerűbb márkák nem sokat törődnek az ellátási láncuk átláthatóságával. Nem garantálják sem a korrekt munkakörülményeket, sem az éghajlatvédelmet, sem a szennyezőanyag-mentes termékeket.

A nagy márkáknak nincs szükségük átláthatóságra

A nagy gyártók egyelőre jól boldogulnak ezzel. A Wiener Zeitung kérdésére a Spar szupermarketcsoport például azt mondta: "A fair trade csokoládét már mindenki ismeri, már széles a választék. De a legkelendőbbek még mindig a klasszikusok, mint a Milka és a Lindt nyuszik".

A Statista 2022-es felmérése szerint Ausztriában a bio és a fair trade nem szerepel a legfontosabb vásárlási szempontok között. A kilencedik (bio) és a 14. (fair trade) helyen állnak az íz, a frissesség és a regionalitás mögött. Az alacsony ár a hatodik helyen áll. Ez valószínűleg idén tovább fog előrehaladni, mivel a nyuszik is drágultak: "A csokoládé nyuszik ára körülbelül nyolc százalékkal emelkedett" - mondja a Spar. Ez még nagyobb nyomást gyakorol a kakaótermelőkre, és rontja a munkakörülményeiket, mert az édességgyártó cégek felvásárlói mindig a legalacsonyabb áron vásárolnak.

Lassan azonban valami változik, amint azt a Südwind emberi jogi szervezet és a Global 2000 által húsvétkor bemutatott éves fenntarthatósági ellenőrzés is mutatja. Idén a hazai szupermarketek 33 csokoládéfiguráját vizsgálták ökológiai és szociális kompatibilitás szempontjából. Hat húsvéti nyuszi kapta meg a dupla zöld csúcsjelölést, mindegyikük rendelkezik az EU bio- és Fairtrade minőségbiztosítási pecséttel.

A tesztelt termékek közül tíz azonban egyáltalán nem viselt pecsétet, köztük a legismertebb gyártók a legnépszerűbb csokinyuszikkal. "Az iparági óriások inkább a saját márkakommunikációjukra támaszkodnak, mint a vásárlóik felé való átláthatóságra" - mondja Gudrun Glocker, a Südwind ellátási lánc szakértője. Néhány nagy gyártónak saját fenntarthatósági programjai vannak, amelyek a fogyasztók számára nem átláthatóak.

Másfelől a Fairtrade & Co-t kritikák is érik. Josef Zotter, az osztrák csokoládégyártó például így nyilatkozott: "Még mindig úgy gondolom, hogy a Fairtrade jó ötlet, jobb, mint a semmi. De azt akarom, hogy a vásárlóim olyan csokoládét kapjanak, amin az áll, ami a belsejében van". A Zotter a saját "fair trade védjegyére" támaszkodik, és tagja a Fair Trade Világszervezetnek (WFTO), így el akar határolódni "a Fairtrade-rendszer tömeges kiegyensúlyozottságától".

A tanúsítványok önmagukban amúgy sem elegendőek, magyarázta Sandra Dütschler a Gebana AG-tól. A kakaótermelőknek ugyan többletjövedelmet biztosítanak, de csak két százalékot. Ez túl kevés ahhoz, hogy fedezzék megélhetési költségeiket. Szerdán a Gebana és a Común bemutatta a "Dühös Gorillát", amely a húsvéti nyuszi ellenterve. Az iparág visszaélései elleni csokoládényilatkozat átlátható ellátási láncot mutat be. Az online bevétel tíz százalékát közvetlenül a togói 1400 kakaótermelőnek fizetik ki. Bármennyire is elkötelezett azonban a kezdeményezés, többre van szükség a csokoládé sötét oldalának hatástalanításához. Ezért egyre többen szólítják fel a politikusokat, hogy hozzanak létre szigorúbb jogi keretet, nemzeti és uniós szinten egyaránt.

Remény az uniós ellátási-beszállítói láncra vonatkozó jogszabályokra

Az uniós ellátási láncra vonatkozó jogszabály eredeti elképzelése az ellátási - beszállítói láncok mentén történő minden eseményért való felelősségvállalás. Ez a jogszabály májusban kerül az Európai Parlament elé. Már az előkészületek során azonban kritikák hangzottak el: nem elég ambiciózus, különösen az emberi jogok megsértéséért és az éghajlati hatásokért való felelősség tekintetében - mondta a Munkáskamara (AK). Az osztrák politikusok lobbikísérletei pedig azt mutatják, hogy még mindig bürokratikusnak és vállalkozásellenesnek tartják.

A vállalatok mindig is az ellátási-beszállítói láncaikkal foglalkoznak, hogy minél olcsóbban termeljenek - magyarázta a WZ-nek a Común elnöke, Veronika Born-Mena. A további erőfeszítések ezért korlátozottak. Törvényi szabályozás nélkül azonban hátrányba kerülnének azok, akik odafigyelnek a fenntarthatóságra és az emberhez méltó munkakörülményekre.

Mindezek fényében a csokis húsvéti nyuszi most nehéz lehet a gyomornak. De van jó hír is: A Berglandmilch, a Manner és az Ölz például 2021-ben áttért a Fairtrade kakaóra. Ennek eredményeképpen Ausztria 2022-ben a világ második helyére lépett előre, az egy főre jutó évi 55 eurós Fair Trade termékfogyasztással, Svájc (103 euró) mögött.

Forrás: https://www.wienerzeitung.at/nachrichten/wirtschaft/oesterreich/2183244-Der-korrekte-Osterhase.amp.html

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó