A beszállítói láncról szóló törvény több szempontból is éreztetné hatását. (A beszállítói láncokról szóló törvény célja, hogy jogi keretet teremtsen a környezet, az emberi jogok és a gyermekek jogai védelmének javítására a globális szállítói láncok mentén. Azoknak a cégeknek, amelyek külföldről szerzik be az árut vagy a készterméket, felelősséget kell vállalniuk beszállítóiknál ​​a termelési folyamatokért és a munkakörülményekért, ki kell kutatniuk a visszaéléseket, és a kezdetektől fogva, illetve a tudomásukra jutásuktól kezdve el kell kerülniük vagy orvosolniuk kell azokat. E törvényi kötelezettség megszegése bírságot vagy kártérítést vonhat maga után az ügy résztvevői számára. Forrás: Wikipedia https://de.wikipedia.org/wiki/Lieferkettengesetz#:~:text=Unternehmen%2C%20die%20im%20Ausland%20Vorleistungsg%C3%BCter,ab%20Kenntniserlangung%20vermeiden%20oder%20abstellen. Megj. fordító)

Decemberben a Versenyképességi Tanácsban az uniós miniszterek többsége megszavazta a jelenlegi beszállítói láncról szóló törvényt. Ausztria tartózkodott, ami kritikát váltott ki. Még a vállalatok oldaláról is.

A plakátok egyértelműek voltak. "Kocher miniszter úr, az emberi jogok az ön dolga is!".Az emberi jogoknak törvények kellenek!" kampány aktivistái, akik az emberi jogok napján (december 9.) a gazdasági minisztérium előtt gyűltek össze, hangot adtak dühüknek. Az Európai Unió tervezett beszállítási láncról szóló törvényéről volt szó. Ausztria tartózkodott, és nem értett egyet a tervezettel a jelenlegi formájában. A tagállamok gazdasági minisztereinek többsége azonban igen.

Ausztria tartózkodott abeszállítói láncról szóló törvény szavazásakor

"Martin Kocher gazdasági miniszter tartózkodása egy bohózat. Kochernek lehetősége lett volna az uniós beszállítói láncról szóló törvénnyel bebizonyítani, hogy a jövő fenntartható gazdaságpolitikája mellett áll ki. Ehelyett engedett az ipari lobbi nyomásának, és azzal érvelt, hogy túl kevés idő állt rendelkezésre" - bírálja Bettina Rosenberger. Ő a NetzwerkSozialeVerantwortung (Társadalmi Felelősség Hálózata, NeSoVe) ügyvezető igazgatója. A kezdeményezést az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB), a PRO-GE szakszervezet és a Bécsi Munkaügyi Kamara (AK) támogatja.

Egy nyomornegyed Indiában. A szállítói láncról szóló törvény szimbolikus képe: A beszállítói láncról szóló törvény a szegényebbek védelmét is és mindenekelőtt a legszegényebbek védelmét szolgálja.  Kép: © Adobestock|Chris

A tervezett törvény célja, hogy a vállalatokat kötelezze a szociális és környezeti hatások gondos kezelésére a beszállítói lánc teljes hosszában. Emellett az EU-n kívüli beszállító üzemekben is biztosítaniuk kell majd a munkajogi rendelkezéseket. A törvény a következő európai vállalatokra, valamint az EU-ban működő harmadik országbeli vállalatokra vonatkozik:

• 1000 alkalmazottal és 300 millió eurós éves árbevétellel.
• 500 vagy több alkalmazottal és 150 millió eurós forgalommal.
• Az emberekre és a környezetre nézve fokozott kockázati potenciállal rendelkező, magas kockázatú ágazatokban 250 alkalmazottól és 40 millió eurós árbevételtől kezdve alkalmazandó az irányelv.

A beszállítói láncra vonatkozó törvény nem vonatkozik a pénzügyi szektorra

Az illetékes miniszterek 2022 februárja és novembere között tizenkét tárgyalási fordulót terveztek, amelyek során közös álláspontot dolgoztak ki. A miniszterek megállapodása nagyon hasonlít az EU Bizottság beszállítói láncról szóló törvényre vonatkozó javaslatához. Néhány ponton azonban eltér. Például a pénzügyi szektorra nem vonatkozik majd ez a törvény. "Üdvözlendő ez a politikai megállapodás a beszállítási láncról szóló törvényről. Ausztria tartózkodása azonban ugyanolyan érthetetlen, mint a pénzügyi szektor tervezett kizárása" - mondja Wolfgang Katzian, az ÖGB elnöke.

Ellenjavaslatként a tagállamoknak most maguknak kellene eldönteniük, hogy önkéntesen az átvilágítási és fenntarthatósági kötelezettségek alá vonják-e ezt az ágazatot. A miniszterek a végrehajtási időszakot is meg akarják hosszabbítani. A törvény csak négy év múlva lépne hatályba. Egyes területeken a vállalat méretétől függően akár öt év is eltelhet. Egy kivétellel. Az 1000-nél több alkalmazottat foglalkoztató és 300 millió eurónál nagyobb éves forgalmat bonyolító vállalatoknak és csoportoknak három év alatt kell alkalmazniuk az új irányelvet.

A beszállítói láncra vonatkozó törvény nem elégséges

A Tanács decemberben döntött az beszállítói láncról szóló törvény általános irányvonaláról. A munkaügyi kamara szerint azonban ez nem megy elég messzire. "Az általános irányvonal fontos lépés a jogalkotási folyamatban, de tartalmilag a megállapodás nem elég messzemenő. Összességében az EU Parlament itt ambiciózusabb, mint a Bizottság és a Tanács" - mondja Alice Wagner, az Osztrák Szövetségi Munkaügyi Kamara brüsszeli irodájának munkajogi és versenyjogi tanácsadója. Másrészt az AK kiemeli azt a pozitívumot, hogy a tanácsi tervezet most már kifejezetten megemlíti a szakszervezeteket is, mint érintetteket. Korlátozásokkal azonban, mint az AK hangsúlyozza, mert a különböző érdekcsoportok bevonása továbbra is hiányos marad.

Kocher gazdasági miniszter tartózkodása nem felel meg az osztrák hangulatnak. Csak nemrégiben mutatta be a Munkáskamara és a Greenpeace egy felmérés eredményeit az osztrák divatfogyasztásról. 91 százalék a válaszadók közül támogatja az beszállítói láncról szóló törvényt, és törvényi szabályozást akar. Egyre több vállalat is támogatja az egész EU-ra kiterjedő beszállitói láncra vonatkozó törvényt. "Sok ismert vállalat, például a Danone, az Ikea és a Hapag-Lloyd maga is követeli, hogy a teljes értékláncra kiterjedjen" - mondta Wagner. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkéntesség önmagában nem elegendő az emberi és munkajogok védelméhez. "Az EU Bizottság adatai szerint az európai vállalatoknak jelenleg csak 16 százaléka végez emberi jogi átvilágítást az beszállítói láncában. Nagyon kevés vállalat nyújt jogorvoslatot az áldozatoknak. Itt tehát még sok a tennivaló, és jogszabályokra van szükség".

Illusztráció a vystek/Depositphotos.com webhelyről származó fotó alapján

Nem látni, nem tudni: a rabszolga- és gyermekmunka, az elpusztított tájak és a halott munkások mindennapos dolgok, amelyek megtöltik szupermarketeink polcait. Persze nem nálunk, hanem valahol máshol. Ennek véget kíván vetni a beszállítói láncra vonatkozó törvény.

Az beszállítói láncra vonatkozó jogszabályok a vállalatoknak csak 0,06 százalékára vonatkoznak.

Az Osztrák Ipari Szövetség és Angelika Winzig, az ÖVP európai parlamenti delegációvezetője szerint az beszállítói láncról szóló törvénytervezet túl messzire megy. Szerinte "irreális és kivitelezhetetlen".  "A nagyvállalatok nem háríthatják át a felelősséget a kis- és közepes vállalatokra". Winzig attól tart, hogy ez jelentős többletmunkát ró a kis- és közepes vállalatokra, és ez magas költségeket fog eredményezni. Ezt az érvet a szakértők ürügynek tartják.

A jelenlegi tervezet szerint azonban a törvény csak a vállalatok nagyon kis kisebbségét érintené. "A Bizottság javaslata és a Tanács által elfogadott álláspont kiábrándító. Ausztriában ennek az lenne a következménye, hogy a rendelet közvetlenül csak a vállalatok mintegy 0,06%-ára vonatkozna" - mondja Wagner. A szakértő veszélyt lát azokra a kis- és közepes vállalatokra (kkv) nézve is, amelyek már tettek intézkedéseket beszállítói láncuk fenntarthatóvá tétele érdekében. "Ez versenyhátrányt eredményezhet, mert más beszállítók az emberek és a természet kizsákmányolásával sokkal olcsóbban termelnek".

A NeSoVe (Társadalmi Felelősség Hálózata) kezdeményezés is egy szigorúbb törvényt támogat, amely a mostanihoz képest intenzívebben bevonja a kkv-kat, és nem hagyja ki őket. "A jogbiztonság leghatékonyabb módja az lenne, ha az uniós beszállítói láncra vonatkozó jogszabályokat minden vállalatra, így a kkv-kra is kiterjesztenénk. Különösen a kkv-k átvilágítási kötelezettségeire kellene kockázatalapú megközelítést alkalmazni" - mondja Rosenberger. A NeSoVe ebben egyértelmű előnyt látna a kkv-k számára, mivel "nem kellene szembesülniük azzal a bizonytalansággal, hogy valamelyik üzleti partnerük rájuk háríthatja a felelősséget" - mondja Rosenberger.

A kötelező átvilágítási kötelezettségek szinte semmibe sem kerülnek

Németországban 2023. január 1-jén lépett hatályba az átvilágítási törvény, amelyet az uniós beszállítói láncról szóló törvénytől függetlenül hajtottak végre. Ettől az évtől kezdve a legalább 3000, 2024-től pedig az 1000 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak kell megfelelniük ezeknek a kötelezettségeknek. Ezeknek a vállalatoknak kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk az emberi jogok megsértésének és a környezetkárosítás kockázatainak azonosítására. Más szomszédos országok is előrébb járnak már.

"A német beszállítói láncról szóló törvény nem tartalmaz polgári jogi felelősséget. De csak a polgári jogi felelősségvállalás biztosíthatja, hogy a globális Dél országaiban az emberi jogok megsértése által érintettek is kártérítést kapjanak" - mondja Rosenberger. További probléma, hogy az átvilágítási kötelezettségek a közvetlen beszállítókra korlátozódnak. "A francia loi de vigilance (átvilágítási törvény) tovább megy. Hollandiában is jelenleg tárgyalnak egy nemzeti átvilágítási törvényről, amely valójában messzebbre is nyúlhat, mint az európai rendelet" - mondja Wagner.

Az beszállítói láncra vonatkozó törvény miatt: a Strabag kivonul Afrikából

De már a kevésbé szigorú németországi törvény is megfontolásra késztet egy osztrák vállalatot. A FAZ című napilap szerint a Strabag építőipari vállalat ki akar vonulni afrikai üzletágából. Az indoklás szerint nem lehetne minden helyi beszállítót ellenőrizni, mivel ehhez több alkalmazottra lenne szükség, ami rontaná a versenyképességet, mivel több költséggel járna.

"Egy, az EU Bizottsága által megrendelt tanulmány szerint a nagyvállalatok számára a kötelező átvilágítási kötelezettségek végrehajtásának költségei átlagosan a forgalmuk körülbelül 0,009 %-át teszik ki" - cáfolja ezt az érvet Rosenberger. Az AK részéről ezt az érvet ürügynek tekintik, mivel a Strabag nemcsak Afrikában, hanem a világ más részein is tevékenykedik.

"A jelenlegi jogi helyzet mellett valószínűleg a német beszállítói láncról szóló törvény alól is ki lehetne bújni megfelelő csoportátalakítással, így a Strabag-ügy jól szemlélteti, hogy miért fontos az uniós beszállítói láncról szóló törvény. Ez Európa-szerte egységes szabványokat hoz létre, és megakadályozza a kijátszást" - mondja Wagner.  Miután a Miniszterek Tanácsa 2022 decemberében állást foglalt, most további tárgyalások kezdődnek az EU Bizottságával és az EU Parlamenttel, az úgynevezett háromoldalú egyeztetésen. A döntő szakasz valószínűleg 2023 második felében következik, és még nem tudni, hogy Ausztria nagyobb hajlandóságot mutat-e a tárgyalásra, mint az utóbbi időben volt.

Szerző: Stefan Mayer

Stefan Mayer hosszú éveken át a magánszektorban dolgozott, mielőtt 30-as évei elején történelem és politikatudományi tanulmányokat kezdett folytatni. Különböző kiadványok számára ír a gazdaság, a politika és a sport területén.

Forrás: https://www.arbeit-wirtschaft.at/lieferkettengesetz-oesterreich-wird-zum-aussenseiter-in-europa/ 2023. 04.06.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó