Az üzlet rosszul ment - az elmúlt 10 évben a bank hárommilliárd frank veszteséget termelt. Most átvette a második nagy svájci bankot, az UBS-t, amelynek mérlegfőösszege immár kétszer akkora, mint Svájc teljes gazdasági teljesítménye. És mégis: az adófizetők fizetik ezt a megmentést. Az állam és a Nemzeti Bank 209 milliárd frankért vállalja a kockázatot. Ugyanakkor a felsővezetők hihetetlen 32 milliárd frank bónuszt fizettek ki maguknak az elmúlt években.

Ez a cikk nagyrészt a direkt-magazinból származik. Az eredeti forrás itt és itt olvasható:

https://direkt-magazin.ch/featured/sldrt/das-ende-der-boni/

https://direkt-magazin.ch/featured/kkrft/megabank-so-reduzieren-wir-das-risiko/

A Credit Suisse-szel egy újabb rendszerszinten fontos bank omlik össze. Mindez mindössze 15 évvel azután, hogy Svájc 2008-ban 68 milliárd frankkal megmentette az UBS bankot. Utóbbi annyira megbukott kockázatos befektetési banki tevékenysége miatt, hogy képtelen volt egyedül talpra állni. Éppen ez a bank, amely most egy nagybanktól a CS felvásárlásával megabankká vált.

Pedig a Credit Suisse "globálisan rendszerszinten fontos bank" volt. Bukása az egész pénzügyi rendszert fenyegeti. Úgy tekintették, hogy "túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen" (de erről bővebben alább), ezért a 2008-as bankválság óta szigorúbb intézkedések vannak érvényben, mint a klasszikus, kisebb bankok esetében. Az intézkedések azonban nem váltak be. A monstrum bankra, az UBS-re való újabb koncentráció azonban növeli a 2008-ban és 2023-ban történtek megismétlődésének kockázatát. Mit kell most tenni egy újabb pénzügyi válság megelőzése érdekében? Három lehetséges megoldás egy pillantásra.

1. NAGYOBB BIZTONSÁG A MAGASABB SAJÁT TŐKE RÉVÉN

A nagyobb biztonságot és stabilitást szolgáló egyszerű intézkedés a több saját tőke tartása. Ma a Pénzpiaci Felügyelet (FinanzmarktaufsichtFINMA) követelményei szerint egy svájci nagybanknak mindössze 5 százalékos saját tőkével kell rendelkeznie. A szociáldemokraták szerint ez túl kevés a bankországban, Svájcban. Ők 20 százalékos saját tőkét követelnek. A szociáldemokraták már a 2008-as pénzügyi válság után is kiemelkedő támogatást kaptak ehhez a követeléshez a tudományos körökből: a két közgazdász, Anat Admati és Martin Hellwig "Bankárok új ruhái" című könyvükben 20-30 százalékos saját tőke mellett érvelnek. Ez aligha meglepő: elvégre akinek több saját tőkéje van, annak stabilabb a tőkepárnája, különösen válság idején.

2. A VAGYONKEZELÉST ÉS A KERESKEDELMI BANKOKAT SZÉT KELL VÁLASZTANI

Mit jelent valójában a "túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen" (Too big to failTBTF) kifejezés? A FINMA a következőképpen határozza meg a fogalmat: "A rendszerszinten fontos pénzügyi intézmények rendezetlen csőd esetén egész gazdaságokat veszélyeztethetnek, ezért túl nagynak minősülnek ahhoz, hogy csődbe menjenek". A 2008-as pénzügyi válság óta az illetékesek különböző intézkedéseket tettek a TBTF-probléma megoldására - de mint a CS összeomlása és az azt követő mentőcsomag mutatja, sikertelenül. A TBTF-probléma megoldására irányuló több baloldali indítvány is elbukott a nemzeti parlamentben. Például a svájci szociáldemokraták megpróbálták bevezetni a szétválasztott bankrendszert - már 2013-ban. Eszerint a bankokat alapvetően vagyonkezelő bankokra és kereskedelmi bankokra kellene szétválasztani. A Svájci Szövetségi Tanács 2015-ös jelentésében elismerte, hogy szervezeti intézkedésekkel csökkenthetők a rendszerszinten jelentős pénzügyi intézményekkel kapcsolatos kockázatok. Ugyanakkor óva intett a pénzügyi piacokon történő túl erős beavatkozásoktól. A törvényt azonban elutasították. A CS és az UBS egyesülése után azonban az igény aktuálisabb, mint valaha. Marc Chesney, a Zürichi Egyetem pénzügyprofesszora 2013-ban az NZZ-nek azt mondta, hogy a bankrendszer szétválasztása fontos intézkedés volt ahhoz, hogy a rendszer hosszú távon a helyes útra térjen.

"Mindenekelőtt egy olyan elkülönített bankrendszerre van szükségünk, mint amilyen az Egyesült Államokban volt a kilencvenes évekig. Mert a bankok egy része nagyon fontos, nevezetesen a betétbankok, mert nekik kellene tőkével ellátniuk a reálgazdaságot. Sok befektetési bank viszont kaszinóbankokká fajult, amelyek veszélyeztetik a gazdaság stabilitását. Rendszerkockázatot okoznak. Ma a nagybankok letéti és befektetési bankokból állnak, és így "túl nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek". Többé nem mehetnek csődbe. Liberális szemszögből nézve ez csődöt jelent" - mondja Marc Chesney.

3. A FELELŐTLENSÉG ÉS A BÓNUSZOK KULTÚRÁJÁNAK VÉGE

A pénzügyi szektor hatékonyabb szabályozását célzó jogi kiigazításokon túl a vállalatok kultúráját is át kell gondolni. Az ellexx magazin például azt kérdezi, hogy a mérgező vállalati kultúra hozzájárult-e a CS bukásához. Monika Bütler közgazdász, a St. Galleni Egyetem (HSG) tiszteletbeli közgazdászprofesszora válaszol az ellexxnek:

"Egy érdekes tanulmányban bebizonyították, hogy a bankok kulturális környezete elősegítheti a tisztességtelen magatartást."

Forrás: https://www.ellexx.com/de/themen/finanzen/der-credit-suisse-skandal-jetzt-sprechen-die-okonominnen-ubs-megabank-ubernahme-bankenkrise/

A Credit Suisse-botrány: most a közgazdászok beszélnek

A Credit Suisse eseményei megrázták a világot. Két nagy bank megabankká, kockázati koncentrációvá válik. Feltűnő: szinte csak férfiak nyilatkoznak a témáról – közgazdászok, jogászprofesszorok, újságírók. Kifejezetten hangot adunk a női szakértőknek. Megtalálják a tiszta szavakat és gyakorolják a rendszerkritikát.

A bónuszkultúra ráadásul elősegíti a kockázatos viselkedést. Ez a CS-re is igaz. Az elmúlt tíz évben a Credit Suisse vezetősége 32 milliárd frank bónuszt fizetett ki magának - 3 milliárd frank veszteség ellenére. És a bank még a krach után is úgy akarta folytatni, mintha mi sem történt volna. Mostanáig a polgári politikusok hallani sem akartak a bónuszok betiltásáról. A svájci Szövetségi Tanács most úgy döntött, hogy a CS a banktörvény értelmében nem fizethet több bónuszt. De visszamenőlegesen nem akar semmit sem tenni. Azok, akik március 19-e előtt a fizetésükön felül bónuszokat kaptak, megtarthatják ezt az extra jövedelmet - a nyilvánvaló rossz gazdálkodás ellenére.

Forrás: https://kontrast.at/bankenkrise-2023/      

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó