Nyomtatás

Kép: Khaled Abdullah/REUTERS

Nyolc év, napi kilenc légicsapás: lerombolt üzlet Szanaában (2020. július)

Háttér: Fegyverexport

A jemeni háború nyolcadik évfordulóján 32 nemzetközi emberi jogi szervezet követeli "az európai állami szereplők és az európai fegyverkezési vállalatok felelősségre vonását háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben való részvételükért". Az aláírók között van az Alkotmányos és Emberi Jogok Európai Központja (ECCHR), a jemeni Mwatana emberi jogi szervezet és az Amnesty International francia szervezete. A nyílt levél középpontjában a Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe történő fegyverszállítási tilalom követelése áll. Ezeket »azonnal le kell állítani«.Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek a háborús koalíció két vezető taga.

Tavaly a német szövetségi kormány 44,2 millió euró értékben hagyta jóvá a fegyverszállítást Szaúd-Arábiába, beleértve az "Eurofighter" és a "Tornado" vadászrepülőgépek felszerelését és lőszereit, valamint harci hajók alkatrészeit. Ez a legmagasabb éves érték 2018 óta. Emellett a piros-sárga-zöld (SPD, FDP, Grüne), a közlekedési lámpák kormánya azt is engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy 40,75 millió euró értékben reexportáljon német gyártmányú harci hajók alkatrészeit Szaúd-Arábiába. A szövetségi kormány a koalíciós szerződésben foglaltakkal ellentétben tavaly a jemeni háborút vezető koalíció mind a nyolc tagjának jóváhagyta a fegyverexportot, amelynek összértéke meghaladja a 108 millió eurót.

A nemzetközi emberi jogi szervezetek szövetsége nyílt levélben kérte a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy indítson vizsgálatot az európai hatóságok és fegyverkezési cégek ellen a folyamatban lévő fegyverexport miatt. Azokat a szereplőket, "akik potenciálisan háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el", büntetőeljárás alá kell vonni. Mert a jemeni emberek megérdemlik "az ellenük elkövetett és elkövetett súlyos bűncselekmények feldolgozását és üldözését".

A pletykák szerint a megbuktatott elnök burka védelme alatt tudott elmenekülni az őrök elől, szülővárosába, Ádenbe. Néhány héttel korábban Abed Rabbo Mansur Hádi-t az Ansarollah lázadók házi őrizetbe vették Szanaában. A "huthiként" ismert harcosok hódító hadjáratuk során az elmúlt hónapokban elfoglalták a jemeni fővárosban lévő elnöki palotát, és lemondásra kényszerítették a miniszterelnököt, az elnököt és a kabinetet. A menekülés után Ádenbe érkezett Hádi azonnal kijelentette lemondását a posztjáról, és az összes minisztérium összejhívását kérte a dél-jemeni ország egykori fővárosában. Az Ansarollah ezután bevonult Ádenbe, és le akarta tartóztatni az "elnököt", akit ekkor már nem legitimált az alkotmány, és bíróság elé akarta állítani. Hogy elkapják, vérdíjat tűztek ki a fejére - egy provokációval több a soknál Hádi urai számára a szaúdi királyi udvarban. Ugyanezen a napon a szaúdiak nehéztüzérséget vetettek be a szaúdi-jemeni határon. Hádi száműzetésbe menekült Rijádba. Egy nappal később, 2015. március 26-án Szaúd-Arábia megkezdi a jemeni civil lakosság elleni bombaháborúját, amely immár nyolc éve tart.

Rijád elsődleges háborús céljai: az Ansarollah-lázadás leverése, amely területi terjeszkedésének csúcspontján az ország lakosságának mintegy 90 százalékát tartotta ellenőrzése alatt, valamint saját bábja, Hadi visszaállítása. A szaúdi állam 1932-es megalapítása óta Rijád beavatkozik déli szomszédjának belügyeibe, ezért Szanaában "királycsinálónak" tekintik. A királyi család mindig is inkább tekintette a jemeni államot "privát hátsó udvarának", mint független, szuverén országnak - írta Mohsen Milani közel-keleti szakértő a neokonzervatív amerikai Foreign Affairs című folyóiratban 2015-ben, nem sokkal a háború kitörése után. A szaúdi királyi udvart megvető, hajthatatlan Ansarollah ezt az évtizedek alatt kialakult hegemóniát zavarta meg: a békét akarták helyreállítani az Arab-félsziget lábánál.

Az Ansarollah elleni háború csak néhány hétig tart majd, dicsekedett az akkor még teljesen szeplőtelen Mohammed bin Szalmán (MBS néven), akit alig néhány héttel korábban neveztek ki védelmi miniszterré, és akit a háború kitervelőjének tartottak. A Jemen elleni bombák záporában a fiatal, ambiciózus hercegnek meg kellene jelennie, és keményvonalasként kellett nevet szereznie magának - állítólag egyszer majd apja, Szalmán király utódja lesz a trónon, és MBS-t már évek óta az abszolutista monarchia de facto uralkodójának tekintik.

Hogy a többoldalú vállalkozás látszatát keltse, bin Szalmán egy kezdetben kilenctagú, arab parancsnokokból álló koalíciót eszelt ki. A koalícióba például Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnököt is betuszkolták: a tábornok két évvel korábbi véres puccsát az Öböl-államok milliárdjaiból finanszírozták. Egyedül az Egyesült Arab Emírségek, a koalíció második számú vezetője, kezdettől fogva saját céljait követte, és soha nem volt érdekelt az Ansarollah elleni harcban. Abu Dhabi mind a mai napig támogatja a dél-jemeni szeparatista erőket, hogy ott egy általa ellenőrzött vazallus emirátust hozzon létre, amely az Ádeni-öböl partjainál lévő kikötők átvételével logisztikai csomópontként szolgál majd az Emirátusok mint új energetikai nagyhatalom felemelkedéséhez. A tengeri útvonalak mentén - például a távoli Sokotra szigetén - katonai támaszpontok létesítése biztosítja majd ezeket.

A háborús koalíció az elmúlt nyolc évben több mint 25 ezer légicsapást hajtott végre Jemen ellen a "Yemen Data Project" nevű szakosodott honlap adatai szerint - nyolc éven át naponta kilenc légicsapást. Az ország infrastruktúrájának nagy része így pusztult el. Rijád iskolákat, mecseteket, vízműveket, esküvőket, temetéseket, menekülttáborokat, egy burgonyaszirom gyárat, sőt még egy szanaai lófarmot is bombázott. Az ENSZ szerint "a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája" tombol az országban. Minden második kórház működésképtelen. Több mint két és fél millió megbetegedéssel Jemenben a világon valaha feljegyzett legnagyobb kolerajárványt regisztrálták. A fenntartható fejlődésindexével mérve Jement szó szerint visszabombázták a múlt századba, mivel már az 1996-os szintet sem érik el, az ENSZ 2019-es tanulmánya szerint.

Több mint négy és fél millió ember kényszerült lakóhelyét elhagyni, túlnyomó többségük a belső területeken. Az életmentő kiút Jemenből a hermetikus tengeri és légi blokád miatt szinte lehetetlen. Az UNICEF múlt héten közzétett legfrissebb adatai szerint több mint 2,3 millió gyermek él az ország belső menekültjei részére fenntartott táborokban. Egyrészt a közvetlen fegyveres erőszak, másrészt az olyan jelenségek, mint az éhezés és a járványok, amelyeket a koalíció szándékosan használ háborús fegyverként, mára mintegy 400 000 ember halálát okozták egy másik, 2021 novemberében közzétett ENSZ-tanulmány szerint. E háborús halottak 70 százaléka öt év alatti: a jemeni háború tehát elsősorban a gyerekek ellen irányul.

2022 áprilisában lépett életbe a Hans Grundberg, az ENSZ jemeni különmegbízottja által közvetített két hónapos tűzszünet, amelyet kétszer meghosszabbítottak további két hónappal, októberig. Bár továbbra is sok harc - például dróncsapások és tüzérségi tűz –volt dokumentálható, az egész országban kimutathatóan csökkent az erőszak. A tárgyalások eredményeként az első kereskedelmi járatok is felszállhattak Szanaából Ammánba és Kairóba; több olajszállító tartályhajó is kirakodott a Vörös-tengeri Hodeida kikötőjében, amire különösen az egészségügyi rendszer fenntartásához volt sürgős szükség. Még az októberi tűzszünet folytatásának kudarca után is viszonylag alacsony szinten maradt az erőszak.

A nyugat-ázsiai és észak-afrikai konfliktus számos forró pontján a feszültségek enyhülésére vonatkozó remények akkor ébredtek fel, amikor Szaúd-Arábia és Irán vezetői március elején váratlanul bejelentették a diplomáciai kapcsolatok újbóli felvételét egy Kína által közvetített megállapodás keretében. Bár a nyugati médiában általában túlértékelik Teherán támogatását az Ansarollah számára, a lázadóknál van némi befolyása, és a regionális fő riválisok, Szaúd-Arábia és Irán közötti közeledés új távlatokat nyithat a jemeni béke felé is. A hét elején bejelentett közel 900 hadifogoly cseréje lehet az első jel.

 

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/447510.krieg-im-jemen-acht-jahre-elend.html

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Jakob Reimann 2023-03-26  jungewelt