Március 27. és 29. között az európai gázlobbi több mint 300 képviselője találkozik politikusokkal Bécsben, hogy újraértékeljék a kelet- és nyugat-európai gázpiacokat, és hogy népszerűsítsék a gáz szerepét a klímapolitikában. A többnapos konferencia szponzorai között szerepel a BP olajipari óriás és a Raiffeisen Bank. Meghívást kapott a német RWE csoport vezérigazgatója és a norvég olaj- és gázipari óriáscég, az Equinor alelnöke is.

Az éghajlati igazságosság mozgalmának egy része a csúcstalálkozót arra használja fel, hogy egy közös európai mozgósítás keretében közelebb kerüljön egymáshoz. A "blockgas" európai szövetség polgári engedetlenséggel, nagyszabású tüntetésekkel és ellencsúcstalálkozóval hív fel az energiaipar profitorientáltsága elleni szerveződésre. A tiszta gáz, mondjuk, egy mocskos hazugság.

2022 - AZ EMELKEDŐ ENERGIAÁRAK ÉVE

Az éghajlat- és energiapolitika újragondolása még mindig nem történt meg. Ausztria és Németország ismét lemaradt a klímacéljairól az ipar és a közlekedés miatt. Az egyre súlyosbodó klímaválság tükrében számunkra egyértelmű: az értelmetlen termelési ágakat éppúgy ki kell kapcsolni, mint a motorizált egyéni közlekedésre orientált közlekedéspolitikát. A jelenlegi politikai intézkedések azonban nem a kívánatos, kevesebb felé való elmozdulásra irányulnak, hanem a márciusban Bécsben ülésező gázlobbi ajánlásaihoz.

A LIBERALIZÁCIÓ MINT A MAGAS ENERGIAÁRAK GYÖKERE

Ez már önmagában elég ok arra, hogy felvegyük a harcot a gázlobbival. A csúcstalálkozó azonban lehetőséget kínál arra is, hogy az energiapiac liberalizációjára összpontosítsunk. A liberalizációra, amely a szűkösség mellett a megnövekedett energiaköltségek oka. Mert még akkor is, ha az európai kormányok azt állítják, hogy a rekordárak kizárólag Oroszország Ukrajnával szembeni agresszív háborújával függnek össze, a jobboldaliak pedig fordítva, a szankciókat okolják: az energiaárak már 2022 februárja előtt is jelentősen emelkedtek.

Húsz évre visszatekintve. A 2000-es évek elején Ausztria az energiaszektor piaci liberalizációjának egyik abszolút úttörője volt az első fekete-liberális (ÖVP-FPÖ) koalíció alatt.  Az EU Bizottsága 1996-ban az előírta, hogy a nemzeti villamosenergia-piacok 30 százalékát liberalizálni kell. Ez nem volt elég a Wolfgang Schüssel vezette kormánynak, amely teljesen, azaz 100 százalékban liberalizálta a piacot. Azóta nincsenek többé hatóságilag rögzített tarifák. Ami egyesek számára nyereséges üzletet jelentett, az mások számára végzetes következményekkel járt. Ma az energiával az úgynevezett "spotpiacokon" kereskednek. Egyszerűen mindegy, hogy orosz gázból vagy a bécsi térségben termelt szélenergiából származik. Az ár ugyanaz marad, és az árat kizárólag a piac alakítja.

NE A PROFIT HATÁROZZA MEG AZ ALAPVETŐ SZÜKSÉGLETEINK ÁRÁT

A Wien Energie 2022 őszén bekövetkezett majdnem csődje után azt állította, hogy csak a piac képes stabilizálni az árakat. Ez tévedés. Ha ugyanis - ahogy Lisa Mittendrein a mozaikban többször is követelte - az alapellátás kérdése állna a jelenlegi energiapolitika középpontjában, akkor a bécsi gázcsúcs résztvevőinek és az európai kormányoknak is szembe kellene nézniük azzal a kérdéssel, hogy egy alapellátással foglalkozó vállalkozásnak miért kell üzletelnie.

A válaszokat azonban már ismerjük. Amíg egy kis csoport profitál a piacból, addig semmi sem fog változni. Tehát néhány ember profitja érdekében fenntartják a piacot, és pazarolják az energiát egy túlfűtött gazdasági növekedésre.

EZÜSTTÁLCÁN TÁLALVA: NEMZETKÖZI, ANTIKAPITALISTA KLÍMAHARCOK

A gázkonferencia lehetőséget ad a klímamozgalomnak és a magas energiaárak elleni tiltakozásoknak is, hogy együtt tiltakozzanak a valóban felháborító energiapolitika ellen. A március 24. és 27. között megrendezésre kerülő ellencsúcson az alapbiztonság, a gazdasági növekedéssel szembeni alternatív politikát és a társadalmi (és így mindenekelőtt az ipari) energiafogyasztás valódi csökkentését fogják megvitatni. Egy másik tisztázandó kérdés: hogyan lehet társadalmi többséget szerezni?

A mozgósítás különleges ereje egyértelműen a küzdelmek európaizálódásában rejlik. Emlékeztetőül: a piaci liberalizációról európai szinten döntöttek; ami azt mutatja, hogy kollektív európai támadásra van szükség az EU és annak energiapolitikája ellen. Az európai tiltakozás lehetővé teszi, hogy a megerősödő nacionalizmussal szemben ellenpontot állítsunk. A nemzetközi tiltakozás lehetőséget ad arra is, hogy felszólaljunk a neokoloniális kizsákmányolás ellen. Hiszen az árpolitikán kívül, amely miatt a fogyasztók abszurd módon megemelkedett energiaárakkal szembesülnek, az energiatermelés és a "zöld alternatívák" elterjesztése általában a globális Dél (vagy az EU kontextusában gyakran Kelet-Európa) hátán zajlik.

Legyen szó a neokolonializmusról, a háborúról, az európai gázvásárlásról vagy a külső határok lezárására szolgáló kerítések embertelen követeléséről: az EU (klíma)politikája elleni közös fellépések lehetővé teszik a mozgalom számára, nemcsak azt, hogy Kelet és Nyugat között ívet húzzon, hanem azt is, hogy a társadalmi és az ökológiai témákat is összekapcsolja. Ez a puzzle játék egy darabja ahhoz, hogy egy olyan közös európai projektet próbáljunk megfogalmazni, amely a baloldal alulról kiinduló, a piaci logika alóli felszabaduláson és a jó élet felé való orientációján alapul.

Forrás: https://blockgas.org/wp-content/uploads/2023/02/rennendeAktivisti-scaled.jpg

Forrás: https://mosaik-blog.at/gasgipfel-wien/

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó