A világ legszegényebb országainak vezetői elítélték a gazdag országoknak a bánásmódját az ENSZ dohai csúcstalálkozóján, Katarban.

Vasárnap az ENSZ Legkevésbé Fejlett Országok (LDC-k) ülésén, amely tízévente kerül megrendezésre, a gazdagabb országokat arra kérték, hogy tartsák be ígéreteiket a szegénység elleni küzdelemben és a klímaváltozás hatásának enyhítésében nyújtott segítség terén.

Faustine-Archange Touadera elnök

Antonio Guterres ENSZ főtitkár azon kritikáját ismételte meg, amit egy nappal korábban tett a nemzetközi bankok által a szegény államokra kirótt uzsorakamatok miatt. Közölte, hogy nem lehet többé kifogás a segítségnyújtás elmaradására.

Újra felmerült az igény arra, hogy a gazdag iparosodott országok adják meg az ígért évi 100 milliárd dolláros összeget a klímaváltozás elleni küzdelem támogatására. Sheikh Hasina, Banglades miniszterelnöke szerint a szegényebb országoknak joguk van a fejlődéshez és a klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges finanszírozás biztonságához.

Hasina asszony így fogalmazott: „Országaink nem kérnek jótékonyságot. Amit kérünk, az a nemzetközi kötelezettségvállalásuk.”

Hakainde Hichilema zambiai elnök szerint a finanszírozás biztosítása a gazdagabb országok hitelességének kérdése, míg Nepál alelnöke, Narayan Kaji Shrestha kiemelte, hogy a legszegényebb országok nem engedhetnek meg maguknak egy újabb elvesztegetett évtizedet.

Faustin-Archange Touadera, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke közölte, hogy országa „függetlensége óta rendszerszintű fosztogatásoknak volt kitéve, amit az a politikai instabilitás segített elő, amit bizonyos nyugati hatalmak vagy azok szövetségesei támogattak”.

Touadera elnök szerint hazájának 5,5 millió lakosa nem érti, hogy a hatalmas arany-, gyémánt-, kobalt-, olaj- és uránkészletei ellenére hogyan maradhat még több mint 60 évvel a függetlensége után is az egyik legszegényebb ország a világon.

A csúcstalálkozó csütörtökig tart, miközben több száz üzleti igazgató egy párhuzamos vállalkozói fórumon vesz részt.

forrás: Morning Star