Bevezetés

Mióta az Egyesült Államok a két világháború és a hidegháború után a világ legerősebb országává vált, egyre bátrabban avatkozik be más országok belügyeibe, törekszik a hegemóniára, fenntartja azt és visszaél vele, a felforgatás és beszivárgás előmozdítása és szándékos háború érdekében, kárt okozva a nemzetközi közösségnek.

Az Egyesült Államok kidolgozott egy hegemón forgatókönyvet, hogy "színes forradalmakat" rendezzen, regionális vitákat szítson, sőt, a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok előmozdításának álcája alatt közvetlenül háborúkat indítson. A hidegháborús mentalitáshoz ragaszkodva az Egyesült Államok felerősítette a blokkpolitikát, és szította a konfliktusokat és a konfrontációt. Túlzásba vitte a nemzetbiztonság fogalmát, visszaélt az exportellenőrzéssel és egyoldalú szankciókat kényszerített másokra. Az Egyesült Államok szelektív megközelítést alkalmaz a nemzetközi jog és a nemzetközi szabályok tekintetében, saját belátása szerint alkalmazza vagy elveti azokat, és a "szabályokon alapuló nemzetközi rend" fenntartása nevében igyekszik olyan szabályokat másokra erőltetni, amelyek saját érdekeit szolgálják.

Ez a jelentés a vonatkozó tények bemutatásával igyekszik leleplezni az Egyesült Államok hegemóniával való visszaélését politikai, katonai, gazdasági, pénzügyi, technológiai és kulturális téren, és felhívni a nemzetközi figyelmet az amerikai gyakorlatnak a világbékére és stabilitásra, valamint minden nép jólétére gyakorolt veszélyeire.

I. Politikai hegemónia

Az Egyesült Államok már régóta próbálja a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása nevében saját értékeivel és politikai rendszerével átformálni más országokat és a világrendet.

◆ Az USA más országok belügyeibe való beavatkozásának számos példája van. A "demokrácia előmozdítása" nevében az Egyesült Államok "neo-Monroe-doktrínát" gyakorolt Latin-Amerikában, "színes forradalmakat" szított Eurázsiában, és megszervezte az "arab tavaszt" Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában, káoszt és katasztrófát hozva számos országra.

1823-ban az Egyesült Államok meghirdette a Monroe-doktrínát. Miközben azt hirdette, hogy "Amerikát az amerikaiaknak", valójában "Amerikát az Egyesült Államoknak" akart.

Azóta az egymást követő amerikai kormányok Latin-Amerikával és a Karib-térséggel kapcsolatos politikáját politikai beavatkozás, katonai beavatkozás és a rendszer felforgatása jellemzi. A Kubával szembeni 61 éves ellenségeskedéstől és blokádtól kezdve a chilei Allende-kormány megdöntéséig az USA politikája a régióval kapcsolatban egyetlen alapelvre épült - aki behódol, az boldogul, aki ellenáll, az elpusztul.

A 2003-as év a "színes forradalmak" sorozatának kezdetét jelentette - a "rózsás forradalom" Grúziában, a "narancsos forradalom" Ukrajnában és a "tulipános forradalom" Kirgizisztánban. Az amerikai külügyminisztérium nyíltan elismerte, hogy "központi szerepet" játszott ezekben a "rendszerváltásokban". Az Egyesült Államok beavatkozott a Fülöp-szigetek belügyeibe is, 1986-ban idősebb Ferdinand Marcos elnököt, 2001-ben pedig Joseph Estrada elnököt taszította le az úgynevezett "néphatalmi forradalmak" révén.

2023 januárjában Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter kiadta új könyvét, a Never Give an Inch: Harc a szeretett Amerikáért. Ebben elárulta, hogy az Egyesült Államok Venezuela elleni beavatkozást terveztek. A terv az volt, hogy rákényszerítik a Maduro-kormányt az ellenzékkel való megállapodásra, megfosztják Venezuelát attól a lehetőségétől, hogy olajat és aranyat adjon el devizáért, nagy nyomást gyakorolnak a gazdaságára, és befolyásolják a 2018-as elnökválasztást.

◆ Az Egyesült Államok kettős mércét alkalmaz a nemzetközi szabályok tekintetében. Saját érdekeit előtérbe helyezve az Egyesült Államok kilépett a nemzetközi szerződésekből és szervezetekből, és belső jogát a nemzetközi jog fölé helyezte. 2017 áprilisában a Trump-kormányzat bejelentette, hogy megvonja az Egyesült Nemzetek Népesedési Alapjának (UNFPA) minden amerikai támogatását azzal az ürüggyel, hogy a szervezet "támogatja, vagy részt vesz a kényszerabortusz vagy az önkényes sterilizáció programjának irányításában". Az Egyesült Államok 1984-ben és 2017-ben kétszer is kilépett az UNESCO-ból. 2017-ben bejelentette, hogy kilép az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodásból. 2018-ban pedig bejelentette kilépését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, arra hivatkozva, hogy a szervezet "elfogult" Izraellel szemben, és nem képes hatékonyan megvédeni az emberi jogokat. 2019-ben az Egyesült Államok bejelentette, hogy kilép a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből, hogy korlátlanul törekedjen a fejlett fegyverek fejlesztésére. 2020-ban bejelentette, hogy kilép a Nyitott Égboltról szóló szerződésből.

Az Egyesült Államok a biológiai fegyverzetellenőrzés akadályozója is, mivel ellenzi a biológiai fegyverekről szóló egyezmény (BWC) ellenőrzési jegyzőkönyvéről szóló tárgyalásokat, és akadályozza az országok biológiai fegyverekkel kapcsolatos tevékenységeinek nemzetközi ellenőrzését. Az Egyesült Államok, mint az egyetlen olyan ország, amely vegyi fegyverkészletekkel rendelkezik, többször késleltette a vegyi fegyverek megsemmisítését, és vonakodott kötelezettségeinek teljesítésében. Ez vált a "vegyi fegyverektől mentes világ" megvalósításának legnagyobb akadályává.

◆ Az Egyesült Államok szövetségi rendszerén keresztül kis blokkokat rak össze. Rákényszeríti az ázsiai-csendes-óceáni térségre az "indo-csendes-óceáni stratégiát", olyan exkluzív klubokat állít össze, mint a Five Eyes (Öt Szem), a Quad (Négyes) és az AUKUS, és a regió országait arra veszi rá, hogy állást foglaljanak. Ezek a gyakorlatok lényegében arra irányulnak, hogy megosztottságot teremtsenek a régióban, szítsák a konfrontációt és aláássák a békét.

◆ Az USA önkényesen ítélkezik más országok demokráciája felett, és hamis narratívát gyárt a "demokrácia kontra autoritarizmus" témakörben, hogy elidegenedést, megosztottságot, rivalizálást és konfrontációt szítson. 2021 decemberében az Egyesült Államok rendezte meg az első "csúcstalálkozót a demokráciáért", amely számos ország részéről kritikát és ellenkezést váltott ki, mivel megcsúfolta a demokrácia szellemét és megosztotta a világot. 2023 márciusában az Egyesült Államok újabb "Csúcstalálkozót rendez a demokráciáért", amely továbbra sem lesz szívesen látott, és ismét nem talál támogatókra.

II. Katonai hegemónia - az erő önkényes alkalmazása

Az Egyesült Államok történelmét az erőszak és a terjeszkedés jellemzi. Az Egyesült Államok 1776-os függetlenné válása óta folyamatosan erőszakkal próbált terjeszkedni: indiánokat mészárolt le, megszállta Kanadát, háborút vívott Mexikó ellen, kirobbantotta az amerikai-spanyol háborút, és annektálta Hawaiit. A második világháborút követően az Egyesült Államok által kiprovokált vagy indított háborúk közé tartozott a koreai háború, a vietnami háború, az Öböl-háború, a koszovói háború, az afganisztáni háború, az iraki háború, a líbiai háború és a szíriai háború, visszaélve katonai hegemóniájával, hogy előkészítse az utat expanziós céljai eléréséhez. Az elmúlt években az Egyesült Államok átlagos éves katonai költségvetése meghaladta a 700 milliárd dollárt, ami a világ teljes költségvetésének 40 százalékát teszi ki, többet, mint a mögötte álló 15 ország együttvéve. Az Egyesült Államoknak mintegy 800 tengerentúli katonai bázisa van, és 173 ezer katonát állomásoztat 159 országban.

Az America Invades című könyv, a How We've Invaded or been Militarily Involved with almost Every Every Country on Earth (Hogyan szálltunk meg vagy vettünk részt katonailag a Föld szinte minden országában) című könyv szerint az Egyesült Államok az ENSZ által elismert mintegy 190 ország szinte mindegyikével harcolt, mindössze három kivétellel. Ezt a három országot azért "kímélték meg", mert az Egyesült Államok nem találta őket a térképen.

◆ Ahogy Jimmy Carter volt amerikai elnök fogalmazott, az Egyesült Államok kétségtelenül a világtörténelem legháborúsabb nemzete. A Tufts University: A „New Dataset on U.S. Military Interventions, 1776-2019" (Az amerikai katonai beavatkozások új adatkészlete, 1776-2019) című kiadványa szerint az Egyesült Államok ezekben az években globálisan közel 400 katonai beavatkozást hajtott végre, amelyek 34 százaléka Latin-Amerikában és a Karib-térségben, 23 százaléka Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, 14 százaléka a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, 13 százaléka pedig Európában történt. Jelenleg a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, valamint a Szaharától délre fekvő Afrikában egyre jobban nő katonai beavatkozásainak száma.

Alex Lo, a South China Morning Post rovatvezetője rámutatott, hogy az Egyesült Államok alapítása óta ritkán tesz különbséget diplomácia és háború között. A 20. században számos fejlődő országban demokratikusan megválasztott kormányt buktatott meg, és azonnal Amerika-barát bábkormányokkal váltotta fel őket. Ma Ukrajnában, Irakban, Afganisztánban, Líbiában, Szíriában, Pakisztánban és Jemenben az Egyesült Államok megismétli régi taktikáját, proxy, alacsony intenzitású és drónháborúkat folytat.

◆ Az amerikai katonai hegemónia humanitárius tragédiákat okozott. 2001 óta az Egyesült Államok által a terrorizmus elleni küzdelem nevében indított háborúk és katonai műveletek több mint 900 000 emberéletet követeltek, közülük mintegy 335 000 civilét, milliók sebesültek meg és több tízmillióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni. A 2003-as iraki háború mintegy 200.000-250.000 civil halálát okozta, beleértve több mint 16.000 közvetlenül az amerikai hadsereg által megölt személyt, és több mint egymillió embert tett hajléktalanná.

Az Egyesült Államok háborúi 37 millió menekültet teremtett világszerte. Csak a szíriai menekültek száma 2012 óta megtízszereződött. 2016 és 2019 között 33 584 civil halálát dokumentálták a szíriai harcokban, köztük 3833-at az Egyesült Államok vezette koalíció bombázásaiban, akiknek a fele nő és gyermek volt. A Public Broadcasting Service (PBS) 2018. november 9-én arról számolt be, hogy csak az amerikai erők Raqqa-ra indított légicsapásai 1600 szíriai civilt öltek meg.

Két évtizedes háború pusztított Afganisztánban. Az amerikai katonai műveletekben összesen 47 ezer afgán civil és 66-69 ezer, a szeptember 11-i támadásokhoz nem kapcsolódó afgán katona és rendőr halt meg, és több mint 10 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Az afganisztáni háború lerombolta az ottani gazdasági fejlődés alapjait, és az afgán népet nyomorba taszította. A 2021-es "kabuli bukás" után az Egyesült Államok bejelentette, hogy befagyasztja az afgán központi bank mintegy 9,5 milliárd dolláros vagyonát, ami "színtiszta fosztogatásnak" tekinthető.

2022 szeptemberében Szulejmán Soylu török belügyminiszter egy nagygyűlésen megjegyezte, hogy az Egyesült Államok proxy-háborút vívott Szíriában, Afganisztánt ópiummezővé és heroingyárrá változtatta, Pakisztánt zűrzavarba taszította, Líbiát pedig szüntelen polgárháborúban hagyta. Az Egyesült Államok mindent megtesz, hogy kirabolja és rabszolgasorba taszítsa minden olyan ország népét, amely földalatti erőforrásokkal rendelkezik.

Az Egyesült Államok a háborúban is megdöbbentő módszereket alkalmaz. A koreai háború, a vietnami háború, az Öböl-háború, a koszovói háború, az afganisztáni háború és az iraki háború során az Egyesült Államok hatalmas mennyiségű vegyi és biológiai fegyvert, valamint kazettás bombákat, üzemanyag-levegő bombákat, grafitbombákat és szegényített urániumot tartalmazó bombákat vetett be, hatalmas károkat okozva a polgári létesítményekben, számtalan civil áldozatot és tartós környezetszennyezést okozva.

III. Gazdasági hegemónia - fosztogatás és kizsákmányolás

A második világháború után az Egyesült Államok számos erőfeszítést tett a Bretton Woods-rendszer részeként a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank felállítására, amelyek a Marshall-tervvel együtt alkották az amerikai dollár köré összpontosuló nemzetközi monetáris rendszert. Ezenkívül az Egyesült Államok intézményi hegemóniát teremtett a nemzetközi gazdasági és pénzügyi szektorban azáltal, hogy manipulálta a nemzetközi szervezetek súlyozott szavazási rendszereit, szabályait és megállapodásait, beleértve a "85 százalékos többséggel való jóváhagyást", valamint hazai kereskedelmi törvényeit és szabályozásait. Az Egyesült Államok azáltal, hogy kihasználja a dollár fő nemzetközi tartalékvaluta státuszát, alapvetően "seigniorage"-t (a központi bank által realizált nyereség) szed be a világ minden tájáról; és a nemzetközi szervezetek feletti ellenőrzését felhasználva más országokat kényszerít arra, hogy Amerika politikai és gazdasági stratégiáját szolgálják.

◆ Az Egyesült Államok a "seigniorage" segítségével használja ki a világ gazdagságát. Egy 100 dolláros bankjegy előállítása mindössze 17 centbe kerül, de más országoknak 100 dollárnyi tényleges árut kellett felajánlaniuk, hogy hozzájussanak egy ilyen bankjegyhez. Már több mint fél évszázaddal ezelőtt rámutattak, hogy az Egyesült Államok a dollárja által mértéktelen kiváltságokat élvez, és az értéktelen papírjegyet más nemzetek erőforrásainak és gyárainak kifosztására használta.

◆ Az amerikai dollár hegemóniája a világgazdaság instabilitásának és bizonytalanságának fő forrása. A COVID-19 világjárvány idején az Egyesült Államok visszaélt globális pénzügyi hegemóniájával, és dollárbilliókat injektált a világpiacra, hogy más országok, különösen a feltörekvő gazdaságok fizessék meg az árát. 2022-ben a Fed véget vetett az ultrarugalmas monetáris politikájának, és agresszív kamatemelésre tért át, ami zavart okozott a nemzetközi pénzpiacon, és más valuták, például az euró jelentős leértékelődését okozta, más valuták közül sokan 20 éves mélypontra zuhantak. Ennek következtében számos fejlődő országot kihívás elé állított a magas infláció, a valuta leértékelődése és a tőkekiáramlás. Pontosan ez volt az, amit Nixon pénzügyminisztere, John Connally egyszer önelégülten, mégis éles pontossággal megjegyzett, hogy "a dollár a mi valutánk, de a ti problémátok".

◆ A nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek feletti ellenőrzésével az Egyesült Államok további feltételeket szab más országoknak nyújtott segítségükhöz. Az amerikai tőkebeáramlás és spekuláció előtti akadályok csökkentése érdekében a kedvezményezett országoknak elő kell mozdítaniuk a pénzügyi liberalizációt és meg kell nyitniuk a pénzügyi piacokat, hogy gazdaságpolitikájuk összhangban legyen Amerika stratégiájával. A Review of International Political Economy szerint az IMF által 1985 és 2014 között 131 tagországának nyújtott 1550 adósságkönnyítési programhoz nem kevesebb, mint 55 465 további politikai feltételt szabtak.

◆ Az Egyesült Államok szándékosan gazdasági kényszerrel nyomja el ellenfeleit. Az 1980-as években a Japán által jelentett gazdasági fenyegetés kiküszöbölése, ellenőrzése és felhasználása érdekében Amerika stratégiai célja, a Szovjetunióval való szembeszállás és a világ uralmának megszerzése érdekében az Egyesült Államok hegemón pénzügyi hatalmát Japán ellen fordította, és megkötötte a Plaza-megállapodást. Ennek eredményeként a jen felértékelődött, és Japánra nyomást gyakoroltak, hogy nyissa meg pénzügyi piacát és reformálja meg pénzügyi rendszerét. A Plaza-megállapodás súlyos csapást mért a japán gazdaság növekedési lendületére, és beköszöntött a később "három elveszett évtizednek" nevezett időszak.

◆Amerika gazdasági és pénzügyi hegemóniája geopolitikai fegyverré vált. Az egyoldalú szankciókat és a "long-arm jurisdiction” (hosszú karú joghatóságot) megduplázva az Egyesült Államok olyan hazai törvényeket fogadott el, mint a Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Hatalmakról szóló törvény, a Globális Magnitszkij emberi jogi elszámoltathatóságról szóló törvény és az Amerika ellenfelei elleni szankciókról szóló törvény, és bevezetett egy sor, meghatározott országok, szervezetek vagy egyének szankcionálására vonatkozó végrehajtási rendeletet. A statisztikák azt mutatják, hogy az U.S. A külföldi szervezetekkel szembeni szankciók 933 százalékkal nőttek 2000-ről 2021-re. Csak a Trump-kormányzat több mint 3900 szankciót szabott ki, ami napi három szankciót jelent. Eddig az Egyesült Államok csaknem 40 országgal, köztük Kubával, Kínával, Oroszországgal, a KNDK-val, Iránnal és Venezuelával szemben hozott vagy vezetett be gazdasági szankciókat, amelyek a világ népességének csaknem felét érintik. Az "Amerikai Egyesült Államok" a "Szankciók Egyesült Államokává" változtatta magát. A „hosszú karú joghatóság” pedig nem más, mint egy eszköz az Egyesült Államok számára ahhoz, hogy állami hatalmi eszközeivel elnyomja a gazdasági versenytársakat és beavatkozzon a normális nemzetközi üzleti életbe. Ez komoly eltérést jelent a liberális piacgazdaság elveitől, amelyekkel az Egyesült Államok régóta büszkélkedhet.

IV. Technológiai hegemónia - monopólium és elnyomás

Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a csúcstechnológia területein más országok tudományos, technológiai és gazdasági fejlődését fékezze a monopolhatalom, az elnyomó intézkedések és a technológiai korlátozások révén.

◆ Az Egyesült Államok a védelem nevében monopolizálja a szellemi tulajdont. Kihasználva más országok, különösen a fejlődő országok gyenge helyzetét a szellemi tulajdonjogok terén, valamint az intézményi bizonytalanságot az érintett területeken, az Egyesült Államok a monopólium révén túlzott profitot termel. 1994-ben az Egyesült Államok a Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights (TRIPS), a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodást erőltette, és ezzel a szellemi tulajdon védelmében amerikanizált folyamatokat és szabványokat kényszerített ki, hogy megpróbálja megszilárdítani technológia monopóliumát.

Az 1980-as években a japán félvezetőipar fejlődésének megfékezése érdekében az Egyesült Államok elindította a "301"-es vizsgálatot, többoldalú megállapodások révén alkuerőt szerzett a kétoldalú tárgyalásokon, azzal fenyegetőzött, hogy Japánt tisztességtelen kereskedelmet folytatónak minősíti, és megtorló vámokat vetett ki, arra kényszerítette Japánt, hogy aláírja az USA-Japán félvezető megállapodást. Ennek eredményeként a japán félvezető vállalatok szinte teljesen kiszorultak a globális versenyből, piaci részesedésük pedig 50 százalékról 10 százalékra csökkent. Eközben az Egyesült Államok támogatásával nagyszámú Egyesült Államokbeli félvezető vállalkozások éltek a lehetőséggel és nagyobb piaci részesedést szereztek.

◆ Az Egyesült Államok politizál, fegyverré teszi a technológiai kérdéseket, és ideológiai eszközként használja őket. A nemzetbiztonság fogalmát túlfeszítve az Egyesült Államok állami hatalmat mozgósított a kínai Huawei vállalat elnyomására és szankcionálására, korlátozta a Huawei termékeinek az amerikai piacra való belépését, leállította a chipek és operációs rendszerek szállítását, és kényszerített más országokat, hogy tiltsák meg a Huawei-nek a helyi 5G hálózatépítést. Még Kanadát is rábeszélte, hogy indokolatlanul vegye őrizetbe a Huawei pénzügyi igazgatóját, Meng Wanzhou-t közel három évre.

Az Egyesült Államok kifogások egész sorát találta ki, hogy a globális versenyképességgel rendelkező kínai csúcstechnológiai vállalatokkal szemben fellépjen, és több mint 1000 kínai vállalatot helyezett szankciós listákra. Emellett az Egyesült Államok a biotechnológia, a mesterséges intelligencia és más csúcstechnológiák ellenőrzését is bevezette, megerősítette az exportkorlátozásokat, szigorította a befektetések átvilágítását, elnyomta a kínai közösségi médiaalkalmazásokat, például a TikTok-ot és a WeChat-et, és lobbizott Hollandiánál és Japánnál, hogy korlátozzák a chipek és a kapcsolódó berendezések vagy technológiák Kínába irányuló exportját.

Az Egyesült Államok is kettős mércét alkalmazott a Kínával kapcsolatos technológiai szakemberekkel kapcsolatos politikájában. A kínai kutatók háttérbe szorítása és elnyomása érdekében 2018 júniusa óta lerövidítették a vízum érvényességét az egyes csúcstechnológiához kapcsolódó szakterületekre szakosodott kínai diákok számára, többször előfordultak olyan esetek, amikor az Egyesült Államokba csereprogramokra és tanulmányokra utazó kínai tudósokat és diákokat indokolatlanul elutasították és zaklatták, és nagyszabású vizsgálatot folytattak az Egyesült Államokban dolgozó kínai tudósok ellen.

◆ Az Egyesült Államok a demokrácia védelmének nevében megszilárdítja technológiai monopóliumát. A technológiára épülő kis blokkok, például a "chipszövetség" és a "tiszta hálózat" létrehozásával az Egyesült Államok "demokrácia" és "emberi jogok" címkéket ragasztott a csúcstechnológiára, és a technológiai kérdéseket politikai és ideológiai kérdéssé változtatta, hogy ürügyeket fabrikáljon a más országokkal szembeni technológiai blokádjára. 2019 májusában az Egyesült Államok 32 országot hívott meg a Cseh Köztársaságban megrendezett prágai 5G biztonsági konferenciára, és kiadta a prágai javaslatot, hogy megpróbálja kizárni Kína 5G termékeit. 2020 áprilisában Mike Pompeo akkori amerikai külügyminiszter bejelentette az "5G tiszta útját", egy olyan tervet, amelynek célja technológiai szövetség kiépítése az 5G területén olyan partnerekkel, akiket a demokráciával kapcsolatos közös ideológiájuk és a "kiberbiztonság" védelmének szükségessége köt össze. Az intézkedések lényegében az USA technológiai hegemóniájának technológiai szövetségeken keresztül történő fenntartására tett kísérletek.

◆ Az Egyesült Államok visszaél technológiai hegemóniájával kibertámadások és lehallgatások révén. Az Egyesült Államok már régóta hírhedt "hackerek birodalmaként", amelyet világszerte féktelen kiberlopásokért okolnak. Mindenféle eszközzel rendelkezik a mindent átható kibertámadások és megfigyelések végrehajtására, beleértve az analóg bázisállomások jeleinek felhasználását a mobiltelefonokhoz való hozzáféréshez adatlopás céljából, a mobilalkalmazások manipulálását, a felhőszerverekbe való behatolást és a tenger alatti kábeleken keresztül történő lopást. A lista folytatható.

Az amerikai megfigyelés válogatás nélkül történik. Mindenki lehet a megfigyelésének célpontja, legyen az rivális vagy szövetséges, sőt még olyan szövetséges országok vezetői is, mint Angela Merkel volt német kancellár és több francia elnök. Az Egyesült Államok által indított kibermegfigyelések és támadások, mint például a "Prism", a "Dirtbox", az "Irritant Horn” és a "Telescreen Operation" mind azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok szorosan figyelemmel kíséri szövetségeseit és partnereit. A szövetségesek és partnerek ilyen jellegű lehallgatása már világszerte felháborodást váltott ki. Julian Assange, az amerikai megfigyelési programokat leleplező Wikileaks weboldal alapítója azt mondta, hogy "ne várjuk el egy globális megfigyelő szuperhatalomtól, hogy becsülettel vagy tisztelettel járjon el. Csak egy szabály van: nincsenek szabályok".

V. Kulturális hegemónia - Hamis narratívák terjesztése

Az amerikai kultúra globális terjeszkedése fontos része az amerikai külső stratégiának. Az Egyesült Államok gyakran használta kulturális eszközeit arra, hogy megerősítse és fenntartsa hegemóniáját a világban.

◆Az Egyesült Államok az amerikai értékeket ágyazza be termékeibe, például a filmekbe. Az amerikai értékek és életstílus a filmekhez és tévéműsorokhoz, kiadványokhoz, médiatartalmakhoz és a kormány által finanszírozott nonprofit kulturális intézmények programjaihoz kötődik. Így olyan kulturális és közvéleményi teret alakít ki, amelyben az amerikai kultúra uralkodik és fenntartja a kulturális hegemóniát. A világ amerikanizálódása című cikkében John Yemma amerikai tudós leleplezte az amerikai kulturális terjeszkedés igazi fegyvereit: Hollywoodot, a Madison Avenue arculattervezési gyárait, a Mattel Company és a Coca-Cola gyártósorait.

Az Egyesült Államok különféle eszközöket használ kulturális hegemóniájának megőrzésére. Az amerikai filmek a leggyakrabban használtak; ma már a világ piaci részesedésének több mint 70 százalékát foglalják el. Az Egyesült Államok ügyesen kihasználja kulturális sokszínűségét, hogy megszólítsa a különböző etnikumokat. Amikor a hollywoodi filmek leszállnak a világra, a hozzájuk fűződő amerikai értékeket kiáltják.

◆Az Egyesült Államok által uralt nyugati médiának különösen fontos szerepe van abban, hogy a globális közvéleményt az Egyesült Államok javára alakítsák. Az amerikai kulturális hegemónia nemcsak "közvetlen beavatkozásban", hanem "médiaszivárgásban" és "a világ trombitájaként" is megmutatkozik. Az USA által uralt nyugati médiának különösen fontos szerepe van abban, hogy a globális közvéleményt az USA más országok belügyeibe való beavatkozásának javára formálja.

Az amerikai kormány szigorúan cenzúrázza az összes közösségi médiavállalatot, és követeli az engedelmességüket. Elon Musk, a Twitter vezérigazgatója 2022. december 27-én elismerte, hogy az összes közösségi médiaplatform együttműködik az amerikai kormánnyal a tartalmak cenzúrázása érdekében - jelentette a Fox Business Network. Az Egyesült Államokban a közvéleményt a kormány beavatkozásának vetik alá, hogy korlátozzák az összes kedvezőtlen megjegyzést. A Google gyakran eltünteti az oldalakat.

Az amerikai védelmi minisztérium manipulálja a közösségi médiát. 2022 decemberében a The Intercept, egy független amerikai oknyomozó weboldal feltárta, hogy 2017 júliusában az U.S. Central Command, azamerikai Központi Parancsnokság tisztviselője, Nathaniel Kahler utasította a Twitter közpolitikai csapatát, hogy egy általa küldött listán 52 arab nyelvű fiók jelenlétét növeljék, amelyek közül hatnak elsőbbséget kellett élveznie. A hat közül az egyik a jemeni amerikai dróntámadások igazolására szolgált, például azt állítva, hogy a támadások precízek voltak, és csak terroristákat öltek meg, civileket nem. Kahler utasítása nyomán a Twitter ezeket az arab nyelvű fiókokat egy "fehér listára" tette, hogy bizonyos üzeneteket felerősítsen.

◆ Az Egyesült Államok kettős mércét alkalmaz a sajtószabadsággal kapcsolatban. Brutálisan elnyomja és különböző eszközökkel elhallgattatja más országok médiáját. Az Egyesült Államok és Európa kitiltja országaiból a mainstream orosz médiát, például a Russia Todayt és a Szputnyikot. Az olyan platformok, mint a Twitter, a Facebook és a YouTube nyíltan korlátozzák Oroszország hivatalos fiókjait. A Netflix, az Apple és a Google eltávolította az orosz csatornákat és alkalmazásokat szolgáltatásaikból és alkalmazásboltjaikból. Példátlanul drákói cenzúrát alkalmaznak az Oroszországgal kapcsolatos tartalmakban.

◆Az Egyesült Államok visszaél kulturális hegemóniájával, hogy „békés fejlődést” ösztönözzön a szocialista országokban. A szocialista országokat célzó hírmédiát és kulturális felszereléseket állít fel. Elképesztő mennyiségű közpénzt önt a rádió- és tévéhálózatokba, hogy támogassa ideológiai beszivárgásukat, és ezek a szócsövek több tucat nyelven bombázzák a szocialista országokat éjjel-nappal lázító propagandával.

Az Egyesült Államok a félretájékoztatást lándzsaként használja más országok megtámadására, és ipari láncot épített ki köréje: vannak csoportok és egyének, akik történeteket találnak ki, és világszerte árulják őket, hogy szinte korlátlan pénzügyi források segítségével félrevezessék a közvéleményt.

Következtetés

Súlyos károkat okoznak azok a hegemón, uralkodó és megfélemlítő gyakorlatok, amikor az erőt a gyengék megfélemlítésére használják, erőszakkal és trükközéssel vesznek el másoktól, és játszanak nulla összegű játékokat. A béke, a fejlődés, az együttműködés és a kölcsönös előnyök történelmi irányzatai megállíthatatlanok. Az Egyesült Államok hatalmával felülkerekedik az igazságon, és lábbal tiporja az igazságszolgáltatást, hogy saját érdekeit szolgálja. Ezek az egyoldalú, egoista és regresszív hegemón gyakorlatok növekvő, heves kritikát és ellenállást váltottak ki a nemzetközi közösségből.

Az országoknak tisztelniük kell egymást, és egyenrangú félként kell kezelniük egymást. A nagy országoknak státuszukhoz méltó módon kellene viselkedniük, és vezető szerepet kellene vállalniuk az államközi kapcsolatok új modelljének megvalósításában, amely párbeszédet és partnerséget, nem pedig konfrontációt vagy szövetséget tartalmaz. Kína ellenzi a hegemonizmus és a hatalmi politika minden formáját, és elutasítja a más országok belügyeibe való beavatkozást. Az Egyesült Államoknak komoly lelkiismeretvizsgálatot kell tartania. Kritikusan meg kell vizsgálnia, hogy mit tett, el kell engednie arroganciáját és előítéleteit, és fel kell hagynia hegemón, uralkodó és zsarnoki gyakorlatával.

Forrás: https://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/wjbxw/202302/t20230220_11027664.html 2023-02-20

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó