A parlament által megbuktatott Pedro Castillo elnök támogatói decemberben Limában tüntetnek az előzetes letartóztatásból való szabadulásáért és egy új alkotmányért. Fotó: Mayimbú/Wikimedia, CC BY-SA 4.0
Röviddel az év eleje után ismét vége lett a rövid perui nyugalomnak. Január elején a szociális mozgalmak és a parlament által 2022. december 7-én leváltott Pedro Castillo elnök támogatói a karácsonyi szünet után újrakezdték tiltakozásaikat. Különösen a déli andoki tartományokban az emberek tereken gyűltek össze, vagy elzárták az utakat.
A tüntetőknek különböző, nem mindig azonos követeléseik vannak: többek között a parlament feloszlatása, Dina Boluarte ideiglenes elnök lemondása, az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása és a menesztett Pedro Castillo visszahelyezése.
A rendkívüli állapot, amelyet az új kormány eredetileg december közepén 30 napra rendelt el, még mindig érvényben van. Karácsonyig legalább 28 ember halt meg erőszakos összecsapásokban, közülük 22-en a biztonsági erőkkel való közvetlen összecsapásokban. Január 9-ig további 17-en haltak meg a legutóbbi tüntetések következtében.
Parlament az elnök ellen
A tüntetéseket egy sikertelen "önpuccs" váltotta ki, azaz Pedro Castillo demokratikusan megválasztott elnöknek a parlament alkotmányellenes megszüntetésére tett kísérlete, majd a képviselők általi december 7-i megbuktatása. Az egykori falusi iskolai tanár és szakszervezeti aktivista 2021 júniusában borotvaélen nyert az elnökválasztás második fordulójában Keiko Fujimori, az egykori erős ember, Alberto Fujimori lánya ellen. A teljesen lejáratott politikai elittel szemben a meglepetésjelölt Castillót a remény képviselőjének tekintették a történelmileg kirekesztett népességcsoportok, és mindenekelőtt a vidéki, őslakos Andok vidékén és a ritkán lakott Amazonas menti alföldön volt nagy támogatottsága. A társadalmi igazságosság központi kérdése mellett Castillo a választási kampányban reakciós álláspontokat is képviselt. Hangsúlyozta például a "hagyományos" családi értékek fontosságát, ami a konzervatív vidéki Peruban aligha vált ki kritikát. Nyíltan szította a venezuelai migránsokkal szembeni ellenérzéseket is. Castillo a Peru Libre nevű marxista párt segítségével került hatalomra, mivel annak régi vezetője, Vladimir Cerrón korrupció miatt nem indulhatott.
A kongresszus, ahogy a perui parlamentet nevezik, amelyet a jobboldali többség ural, kezdettől fogva konfrontatív irányt vett Castillo ellen, és folyamatosan megtorpedózta kormányzását. Az, hogy a jobboldal részéről ilyen erős volt a nyomás, annak is köszönhető, hogy a kongresszus erős pozíciót tölt be a perui kormányzati rendszerben. Például jóvá kell hagynia a mindenkori kabinetek összetételét, és bizonyos feltételek mellett felmentheti a közvetlenül megválasztott elnököt. Sok képviselő ezt magánérdekből kihasználja, és instrumentalizálja a parlamentet. 2018 óta Perunak hat elnöke volt, és évek óta számos korrupciós botrány sújtja. Castillo másfél év alatt több mint 70 minisztert koptatott el, soha nem tudott stabil kormányt alakítani, korrupciós vádakkal is szembesült, és végül intézményes szövetségesek nélkül maradt.
December 7-én az elnök ezután megpróbálta megelőzni az ellene folyó, immár harmadik vádemelési eljárást. Castillo minden további nélkül feloszlatta a Kongresszust, bejelentette az Alkotmányozó Gyűlés összehívását, és kijelentette, hogy kezdetben sürgősségi rendelettel fog kormányozni. Az alkotmány szerint azonban az elnök csak akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha az egymás után kétszer is elutasítja a teljes kabinetet, amelyről az átalakítások után szintén szavaznia kell. Sok megfigyelőt Alberto Fujimori 1992-es önpuccsára emlékeztette, amikor feloszlatta a Kongresszust.
Castillo korábbi alelnöke, Dina Boluarte december 7-én azonnal ellene fordult, ahogy számos miniszter, a rendőrség és a hadsereg is. Ugyanezen a napon a parlament "erkölcsi alkalmatlanság" miatt elbocsátotta őt. Még néhány baloldali képviselő is igennel szavazott. Útban a mexikói nagykövetség felé, ahol Castillo menedékjogot akart kérni, letartóztatták. Néhány nappal később a bíróság "lázadás és összeesküvés" vádjával 18 hónapos előzetes letartóztatást rendelt el ellene.
Castillo okot szolgáltat
Minden jel szerint eredetileg nem lett volna meg a többség a Castillo eltávolítására tett harmadik kísérletben. Az elnök maga szolgáltatott tökéletes kifogást, amelyet a parlament hálásan elfogadott. A jobboldali képviselők Castillót maguk előtt hajtották, és csak a megfelelő pillanatra vártak, hogy megszabaduljanak tőle. Még mindig nem világos, hogy legközelebbi tanácsadói közül ki tanácsolta neki ezt a reménytelen lépést. Castillo ügyvédje azt állítja, hogy ügyfelét elkábították, de erre nincs bizonyíték. Egy lopakodó parlamenti puccs vezetett tehát Castillo eltávolításához, ami végül is törvényes volt. A kongresszus teljes lejáratása miatt azonban a hagyományos perui hatalmi körökön kívül, amelyek főként a fővárosban, Limában összpontosulnak és túlnyomórészt európai családok leszármazottai, a lakosság aligha tartja legitimnek az akciót. A legtöbb parlamenti képviselő, aki most a demokrácia megmentőjeként tetszeleg, korruptnak tekinthető.
Még mindig nem világos, hogy legközelebbi tanácsadói közül ki tanácsolta Castilló-nak ezt a reménytelen lépést.
Boluarte, akit 2022 elején ideológiai nézeteltérések miatt kizártak a Peru Libre pártból, eredetileg azt nyilatkozta, hogy 2026-ig végéig szabályosan betölti Castillo mellett alelnökként mandátumát. Miután a tiltakozások elkezdődtek, visszakozott. Némi huzavona után a kongresszus december végén első olvasatban elfogadta a 2024 áprilisában esedékes új választásokat javasló törvényt. Boluarte sem limai, nem áll közel a perui politikai és gazdasági elithez önmagában, és Castillo alelnökeként többször nyíltan ellene léptek fel a jobboldali képviselők. Most azonban a jobboldali pártok és a hadsereg támogatásával került hatalomra. Csak akkor lesz képes megtartani pozícióját, ha nagymértékben átveszi a jobboldali álláspontokat. A tüntetők elleni, olykor halálos kimenetelű erőszakos cselekmények révén a Boluarte-kormány Castillo leváltása után azonnal, néhány hét alatt elvesztette a mérsékelt baloldali körökben még meglévő támogatásának nagy részét. A kormány szerint a tüntetések során elkövetett gyilkosságokat katonai bíróságok fogják kivizsgálni - ez az áldozatok megcsúfolása és a nemzetközi emberi jogi egyezmények megsértése.
Castillo főleg a saját hibái miatt bukott meg. A katonai, párt, és szervezett mozgalmak támogatása nélküli puccskísérlete tragikusan fejezi ki szerencsétlen hivatali idejét, amelynek során egyetlen ígéretét sem tartotta be. Nem jutott közelebb az 1993-as neoliberális Fujimori-alkotmányt felváltó alkotmányozó gyűléshez, és nem is igazán nyúlt hozzá a kiváltságokhoz, illetve nem biztosította a bányászországban a javak igazságosabb elosztását.
Az is világos azonban, hogy a limai rasszista és klasszicista elit kezdettől fogva nem akarta, hogy valaki a vidéki régiókból, elitista háttér nélkül kormányozza az országot. Már a választási kampányban is sürgetően figyelmeztettek a "kommunisták" és "terroristák" ellen, akik Perut egy második Venezuelává akarják változtatni. A baloldali politikának hagyományosan nehéz dolga volt Peruban, és propagandisztikusan többször is összefüggésbe hozták őket a Sendero Luminoso (Fényes Ösvény) gerillák történetével.
A baloldali kormányprojekt vége
Ahhoz, hogy jól kormányozhasson, Castillónak szüksége lett volna egy megbízható bázisra. A Peru Libre, amely őt az elnöki székbe juttatta, de valójában a vezetőjére, Cerrón-ra esküdött fel, nem volt ilyen, és a parlamenti helyeknek csupán jóval kevesebb, mint egyharmadával rendelkezik. 2022 júniusában Castillo még a pártból is kilépett. A mérsékelt baloldal csak rövid ideig támogatta őt. Castillo mögött sem volt erős mozgalom. Így egyelőre véget ér a kísérlet, hogy egy baloldali kormányprojektet valósítsanak meg a strukturálisan konzervatív Peruban.
Az új választások önmagukban azonban aligha fogják megszüntetni a válságot. Az örökös jelölt Keiko Fujimori valószínűleg újra indulna. A baloldalon az Antauro Humala köré szerveződő bennszülött, úgynevezett etnocerista mozgalom próbálhat teret nyerni megkérdőjelezhető baloldali nacionalizmusával. Humala kezdetben elismerte Boluarte-t elnöknek, de a tüntetések elleni fellépés után ismét elhatárolódott tőle. A szélsőjobboldalon Rafael López Aliaga, Lima új polgármestere ígéretes jelölt lehet. A "perui Bolsonaro" néven is ismert üzletember a 2021-es elnökválasztás első fordulójában harmadik lett.
Továbbra is az a helyzet, hogy a tartós politikai válságból csak egy alkotmányozó gyűlés jelenthet kiutat, mélyreható strukturális reformokkal a politikai és gazdasági szférában. A jelenlegi erőviszonyok mellett azonban ez a baloldaliak körében széles körben elterjedt követelés nem valósítható meg. A jelek továbbra is válságra utalnak.
Dina Boluarte kormányfő
Szerző: Tobias Lambert, szabadúszó íróként, szerkesztőként és fordítóként dolgozik, elsősorban Latin-Amerikával foglalkozik.
Forrás: https://www.akweb.de/politik/doppelter-putsch-in-peru/ 2023. január 13.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
