A professzor belép az előadóterembe. Körülnéz.

"Maga ott a nyolcadik sorban. Megmondaná a nevét?" - kérdezi egy diákot.

"A nevem Sandra - mondja egy hang.

A professzor felszólitja a lányt, hogy "Kérem, hagyja el az előadótermet. Nem akarom látni az előadásomon."

Mindenki csendben van. A diák ingerült, lassan felkapja a holmiját, és feláll.

"Gyorsabban, kérem!" –szól a professzor.

A diáklány nem mer megszólalni, és elhagyja az előadótermet.

A professzor tovább nézelődik.

A résztvevők megijednek.

"Miért vannak a törvények?" - kérdezi a csoporttól.

Mindenki csendben. Mindenki a másikra néz.

"Mire valók a törvények?" - kérdezi újra.

"A társadalmi rendért" - hallatszik az egyik sorból.

Az egyik diáklány azt mondja: "Személyiségi jogainak védelme érdekében."

Egy másik azt mondja: "Hogy az államra lehessen támaszkodni".

A professzor elégedetlen.

"Igazságszolgáltatás" - kiáltja egy diáklány.

A professzor mosolyog.

"Köszönöm szépen. Igazságtalanul viselkedtem korábban a diáktársukkal szemben?"

Mindenki bólint.

"Valóban. Miért nem tiltakozott senki?

Miért nem próbált meg egyikőjük sem engem megállítani?

Miért nem akarták megállítani ezt az igazságtalanságot?" - kérdezi.

Senki sem válaszol.

"Amit most tanultak, azt 1000 óra előadás alatt sem értették volna meg, ha nem lettek volna szemtanúja a történteknek.

Csak azért nem mondták semmit, mert saját maguk nem voltak érintettek. Ez a hozzáállás ellened és az élet ellen beszél. Azt gondolja, hogy amíg ez nem érinti Önt, addig nem tartozik Önre. Mondom nektek, ha ma nem mondtok semmit, és nem biztosítjátok az igazságosságot, akkor egy nap ti is igazságtalanságot fogtok tapasztalni, és senki sem fog mellétek állni. Az igazságosság mindannyiunk által él. Harcolnunk kell érte."

Forrás: https://www.facebook.com/100000670824599/posts/6190783924287240/?flite=scwspnss

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó