1) IRÁN: AZ EMBEREK HARCOLNAK A FORRADALOMÉRT

Szolidaritási demó az iráni tüntetések mellett Bécsben

Iráni szolidaritási tüntetés Bécsben. Fotó: Rosa_Austria

111 napja tart az iráni rezsim elleni elszánt tiltakozás. A felkelés, amelyet Jina Mahsa Amini erkölcsrendészet általi meggyilkolása váltott ki, gyorsan átterjedt az egész országra és a környező régiókra. A fiatal nők állnak a mozgalom élén, és nem kevesebbet követelnek, mint a rendszer megváltoztatását. Mert a korábbi iráni tüntetésekkel ellentétben az emberek már nem elégszenek meg a reformokkal, hanem a rezsim bukását követelik.

Minél erősebbé válik a forradalmi mozgalom, annál keményebben lép fel ellene az iráni állam. Az aktivisták kivégzései a brutális elnyomás eddigi szomorú csúcspontját jelentik. Ahhoz, hogy az Iszlám Köztársaság abbahagyja az erőszakolást és a gyilkosságokat, alulról jövő nemzetközi szolidaritásra van szükség.

A nemzetközi szolidaritási mozgalomnak különleges jelentősége van: támogatást és reményt ad az iráni tüntetőknek, és nyomást gyakorol az érintett országok kormányaira és vállalataira. Azt is megmutatja, hogy a nyugati államok gazdasági érdekekből lepaktálnak Iránnal, így stabilizálják a rezsimet, és elfogadják az iráni lakosság elnyomását és meggyilkolását. Ausztriában is számos baloldali szolidaritási akció és tüntetés volt az elmúlt hetekben.

Ne csak csodáljuk az irániak bátorságát, hanem álljunk ki azért, hogy az iráni rezsim megdöntése valósággá váljon!

2) OROSZORSZÁG: ELLENÁLLÁS A HÁBORÚ ELLEN

Tiltakozás az ukrajnai háború ellen. Felirat: Amikor a gazdagok vívnak háborút, a szegények halnak meg. Solidarity.net.au Fotó: Matt Hrkac

Az orosz állam ukrajnai inváziója volt az elmúlt év meghatározó kérdése. Oroszországban, de a NATO-országokban is, bátor emberek hatékony ellenállást szerveznek az imperialista háborúval szemben, annak kezdete óta. A masszív elnyomás ellenére az oroszországi emberek továbbra is az utcára vonulnak, kreatív módokat találnak tiltakozásuk kifejezésére, és szabotálják a katonai infrastruktúrát. A különböző baloldali csoportok mellett a feminista szervezetek is élen járnak.

De a nyugati országokban is formálódik az ellenállás a háború logikájával szemben. Novemberben több mint százezer ember vonult utcára Olaszországban a békéért és a háború olasz támogatása ellen. A tüntetést egy széles baloldali szövetség, köztük a CGIL szakszervezeti szövetség támogatta, és ez volt az első életjel a nyugati békemozgalomról. A békemozgalom Keleten és Nyugaton nem versenytársak, hanem szükségesek a háború megállításához. Mert ebben a háborúban csak az uralkodók nyerhetnek.

100 000 fős Európa a békéért tüntetés Rómában november 5-én. Fotó: retepacedisarmo.org

Forrás: https://www.greenleft.org.au/content/italy-amid-biggest-anti-war-march-decade-peace-movement-and-left-wrestle-ukraine-war

3) INNSBRUCKBÓL BÉCSBE: MOZGÁS AZ EGYETEMEKEN

Panelbeszélgetés a megszállt bécsi egyetemen. Fotó: Bildung Brennt_Wien

Az osztrák egyetemek az utóbbi időben nem hívták fel magukra erőteljes tiltakozásokkal a figyelmet. De ez kezd megváltozni. Ősszel a diákok "A Föld ég" mottóval több osztrák egyetem előadótermeit is elfoglalták. Több száz diák használta az újonnan megnyert tereket, hálózatépítésre és az előttük álló feladatok megvitatására. Bár az elfoglalások többsége egyelőre ismét véget ért, a következő évben mozgolódásra számíthatunk az egyetemeken.

Ez nem csak a diákoknak köszönhető. Az egyetemek középszintű alkalmazottai is kezdenek visszavágni és fellépni a láncszerződések és a forráshiány ellen. A Netzwerk Unterbau Wissenschaft követeli a kizsákmányolás megszüntetését és a versenykényszertől mentes finanszírozást.

4) LATIN-AMERIKA: A BALOLDAL KORMÁNYOZ

Gustavo Petro, Kolumbia elnöke. Fotó: Nelson Cárdenas

Az új év Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök hivatalba lépésével kezdődött. A Dilma Roussef elleni 2016-os de facto puccs és Lula bebörtönzése után Brazíliában a baloldal visszatér a kormányzásba, miután Bolsonaro alatt évekig jobbra csúszott.

De nem csak Brazíliában ért el sikereket a baloldal ebben az évben. Kolumbiában Gustavo Petro nyerte az elnökválasztást, az ország történetében először. Ezt az elmúlt évek hatalmas társadalmi mozgalmai tették lehetővé. Kolumbia, amely évtizedekig az amerikai imperializmus biztonságos bástyájának számított a régióban, most irányt vált. Az új kormány az erőforrások kizsákmányolásának leküzdésére, az újraelosztásra és nem utolsósorban az ország baloldali gerilláival való megbékélésre összpontosít. A diplomáciai jégkorszak évei után közeledés tapasztalható Venezuelával is. Mindez reményt ad.

Az év nem volt ellentmondásoktól mentes a latin-amerikai baloldal számára. A chilei alkotmányreformra mondott "nem" és az elszigetelt perui elnök, Pedro Castillo elleni puccs után világossá vált, hogy az ígéretes projektek milyen gyorsan vereséggel végződhetnek. Összességében azonban a baloldal továbbra is teret nyer Latin-Amerikában, és az országok többségében a baloldal kormányoz. Olyan fejlemények, amelyekből még sokat tanulhatunk.

5) NYUGAT-EURÓPA: SZTRÁJKOK A PÉNZROMLÁS ELLEN

Es Reicht demo szórólap. Felirat: Felkelés a drágulás ellen. Színhely: Kancellári hivatal

Az Es Reicht szövetség demófelhívása. Fotó: Es Reicht.

Az infláció szilárdan hatalmába kerítette Európát, az emberek Európa-szerte harcolnak az elszegényedés ellen. A szakszervezetek és a sztrájkoló munkavállalók játsszák ebben a harcban a főszerepet. A brit sztrájkmozgalom különösen figyelemre méltó. A különböző ágazatok hónapok óta sztrájkolnak és küzdenek a jobb bérekért és életkörülményekért. A vasút és a posta mellett decemberben először az egészségügyi ágazat dolgozói is sztrájkba léptek.

De az emberek a szárazföldön is harcolnak. Franciaországban a munkások hetekre megbénították az ország fő finomítóit, és százezrek vonultak az utcára az infláció ellen és a szolidaritási mozgalom mellett, míg Belgiumban általános sztrájk miatt az ország leállt. A szervezett munkavállalók Európa-szerte élen járnak a válság szolidaritáson alapuló megoldásának reményében folytatott küzdelemben.

6) SRÍ LANKA: ROHAM AZ ELNÖKI PALOTA ELLEN

Tüntetés Srí Lankán. Fotó: Nazly Ahmed

Az idén a világot bejárt és felvillanyozó képek közül ezek mindenképpen köztük vannak. Több tucat ember csobban egy hatalmas, fényűző medencében. Úgy tűnt, maximálisan élvezték a hűvös vizet és a nyugodt fürdőzést:

https://twitter.com/i/status/1545704506104713216

Forrás: Twitter Ashok Swain https://twitter.com/ashoswai?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1545704506104713216%7Ctwgr%5E08437236f65d956293289782f74775c0d8e85d47%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fmosaik-blog.at%2Fbewegungen-erfolge-hoffnung-2023%2F

Nem sokkal korábban tüntetők megrohamozták az elnöki palotát a fővárosban, Colombóban. Ezt az évtizedek óta legsúlyosabb gazdasági válság elleni tüntetéseket követte. Az élelmiszer-gyógyszer- és üzemanyaghiány a Srí Lanka-i népet a végsőkig nyomasztotta - ugyanakkor látták, hogy Gotabaya Rajapaksa elnök luxuscikkeket halmoz fel. Az uralkodó Rajapaksa-klánt okolták ezért a tűrhetetlen helyzetért, és végül meg is buktatták.

A folyamatos tömegtüntetések miatt az államelnök távozni kényszerült hivatalából - az elnöki palota megrohamozása után azonnal bejelentette lemondását. A Srí Lanka-i mozgalom bátran és határozottan megmutatta, hogy elege van az elszegényedés uralkodó politikájából. A feladat most az, hogy valódi alternatívát építsünk ki vele szemben.

7) NÉMETORSZÁG: A TRANSZ ÉS INTERSZEXUÁLIS SZEMÉLYEK JOGAINAK MEGERŐSÍTÉSE

Demo az önrendelkezés jogáért

Tüntetés az LMBTIQ+ jogokért Németországban. Fotó: Imago

Fontos lépés a nemek sokszínűségének elismerése felé: az önrendelkezési törvény. A jövőben Németországban az emberek maguk határozhatják meg nemüket és keresztnevüket. A német kormány idén júniusban jelentette be, hogy "egyszerű, egységes eljárást kíván létrehozni az anyakönyvi bejegyzés megváltoztatására, diszkriminatív elbírálás és harmadik fél általi meghatározás nélkül".

Ez a változás már régóta esedékes, mivel a jelenlegi transzszexuális törvény 1980-ból származik. Az érintetteknek hosszadalmas, költséges és néha megalázó eljárás során pszichiátriai szakvéleményeket kellett beszerezniük, és intim kérdésekre (például a maszturbációs viselkedésükről) kellett válaszolniuk.

Az önrendelkezési törvény várhatóan 2023-ban lép hatályba, és elsősorban az LMBTIQ aktivistáknak köszönhető. Évtizedek óta kampányolnak az interszexuális és transz emberek elleni diszkrimináció és erőszak megszüntetéséért. Ausztriában egy hasonló önrendelkezési törvény még mindig várat magára. A németországi pozitív fejlemények azonban lendületet adhatnak a transz- és interjogok kiterjesztésének ebben az országban is.

8) AUSZTRIA: SZTRÁJKHULLÁM VONUL VÉGIG AZ ORSZÁGON

Sztrájk az Osztrák Szövetségi Vasutaknál. Fotó: ÖGB/Berndl

Hegyek földje, folyók földje, sztrájkok földje? Bár az elmúlt években és már korábban is egyre több volt a munkabeszüntetés (a szociális ágazathoz hasonlóan), de 2022-ben tényleg történt valami: a "forró ősz" nem csak a szakszervezet rituális bejelentése volt a kollektív szerződéses tárgyalások előtt, idén figyelmeztető sztrájkokat is hozott különböző ágazatokban.

Miután hónapokig emelkedtek a lakbérek, az energia- és az élelmiszerárak a rohanó infláció miatt, sok osztrák munkavállalónak elege lett. Nem akarták elfogadni az újabb pocsék bérmegállapodást és a valódi bérveszteséget. Ezért készek voltak letenni a munkát. A vasúttársaságnál november végén lezajlott sztrájk nagy felfordulást és izgalmat okozott, amelyet az egyházi kórházak és sörgyárak dolgozóinak sztrájkja követett.

Még ha az eddig elért megállapodások sok kívánnivalót hagynak is maguk után, és továbbra is az a benyomásunk, hogy a szakszervezeti vezetés még mindig túlságosan félénk, és a sztrájkokat csupán taktikai eszközként használja, a munkavállalók és az üzemi megbízottak reményt adnak egy harcos 2023-ra.

9) KOLUMBIA: AZ ABORTUSZ LEGALIZÁLÁSA

Tüntetők ünnepelnek Kolumbiában. Fotó: resumenlationaamercio

A zöld a remény színe, a zöld sál a siker jele: Kolumbia utcáin a nők megkönnyebbülten tartják magasba a választáspárti mozgalom jelképét. Argentína után a következő dél-amerikai ország legalizálta februárban az abortuszt. A kolumbiai alkotmánybíróság mostantól a terhesség 24. hetéig engedélyezi az abortuszt.

Korábban az abortusz csak különleges esetekben volt megengedett, például nemi erőszak, a magzat cselekvőképtelensége vagy az anya életének veszélyeztetése esetén. E szigorú korlátozások miatt Kolumbiában évente mintegy 400 000 illegális abortusz történt. A kolumbiai feminista mozgalom sikere része az abortuszjoggal kapcsolatos győzelmek hullámának, amely Írországtól Spanyolországon át Argentínáig reményt ad.

Forrás: https://mosaik-blog.at/bewegungen-erfolge-hoffnung-2023/    

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó