"Dánia készen áll": Lars Løkke Rasmussen (baloldalon) és Jakob Ellemann-Jensen (jobboldalon) beszélget Mette Frederiksen-nel (háttal).

Fotó: picture alliance / Ritzau Scanpix | Mads Claus Rasmussen

A 2022. november 1-jei előrehozott parlamenti választások után Mette Frederiksen marad a dán miniszterelnök, de új felállásban. Mint kedd este bejelentették, már nem szociáldemokrata kisebbségi kormányt fog vezetni, mint hivatalba lépése után 2019 júniusában, hanem nagykoalíciót. Míg a kisebbségi kormányt a Szocialista Néppárt, a baloldali Egységlista, a szociálliberálisok és a zöld-liberális Alternatíva támogatta, a szociáldemokraták most a jobboldali liberális Venstre-vel fognak együtt dolgozni, amely hagyományosan a polgári tábor legerősebb pártja. Hozzájuk csatlakoznak a Mérsékeltek, Lars Løkke Rasmussen új középpártja, aki 2021-ig a Venstre tagja volt, és Frederiksen elődje a miniszterelnöki székben. Az új kormánykoalíciót tehát a novemberi választásokon legjobban szereplő három párt alkotja: A szociáldemokraták a szavazatok 27,5 százalékát, a Venstre 13,3 százalékát, a mérsékeltek pedig 9,3 százalékát kapták.

Frederiksen már a választás estéjén bejelentette, hogy széles koalíciós kormányt kíván alakítani. Dánia "készen állt" erre. A tárgyalások azonban elhúzódtak. Dánia parlamenti történetében még soha nem fordult elő, hogy 45 napba telt volna a kormányalakítás. Sok megbeszélni való volt. A szociáldemokraták és Venstre csak egyszer, 1978 augusztusa és 1979 októbere között alakítottak közös kormányt.

A tárgyalások kezdetén a dán parlamentben képviselt tizenkét pártból (két százalékos küszöb) több is meghívást kapott, de végül csak a három legerősebb maradt. A szociálliberálisok estek ki utolsóként. Úgy érezték, hogy bizonyos területeken - éghajlat, oktatás, ifjúságpolitika - nem tudtak megállapodásra jutni a többi párttal. A szociálliberálisok nélkül nem lettek volna előrehozott parlamenti választások. 2022 júniusában megvonták a bizalmat Frederiksentől, miután egy kormánybizottság 2020 novemberében jogellenesnek nyilvánította a 17 millió nyérc 2020 novemberében történő leölését. Frederiksen akkor rendelte el a kivágást, amikor a koronavírus egy mutációját fedezték fel a dániai nyércfarmokon.

Az új kormány "nagyon boldoggá és büszkévé teszi" - jelentette ki Frederiksen a 63 oldalas kormányprogram szerdai bemutatásakor. A Venstre vezetője, Jakob Ellemann-Jensen két választási ígéretét is megszegte, hogy részt vehessen: nemcsak, hogy kijelentette, hogy soha nem fogja Frederiksen-t a miniszterelnöki tisztségbe segíteni, de még bírósági eljárást is akart kezdeményezni ellene a nerc-kivágások miatt. Erről most már nincs szó. Ellemann-Jensen ezt szerdán a "politikai realitásokra" hivatkozva indokolta. Segítségére volt Lars Løkke Rasmussen, aki államférfiúi közvetítő szerepet élvez a szociáldemokraták és a polgári blokk között: "Az ilyen kormányzati tárgyalások lényege, hogy az ember megszabaduljon azoktól a dolgoktól, ahol túl dogmatikus volt".

Frederiksen szerint a koalíció kormányprogramjában sok a "szociáldemokrata DNS". Talán a trükközésre gondol, amit az új kormánypártok nyilvánvalóan nem ismernek. A szociáldemokraták a választások előtt 300 millió eurót ígértek a közszféra béremelésére. Az ígéretet betarthatják - hiszen a pénzt fokozatosan, 2030-ig kell kifizetni. A legjobban keresők adóját csökkentik, de a védelmi költségvetés növelése érdekében eltörlik a munkaszüneti napot.

A Szocialista Néppárt, az Egységlista és az Alternatíva alkotja jelenleg a baloldali ellenzéket a parlamentben. A jobboldalt a Dán Demokraták, a Liberális Szövetség, a Konzervatív Néppárt, az Új Polgári Párt és a Dán Néppárt, valamint különböző neoliberális és nacionalista csoportok alkotják.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/440943.neue-regierung-es-ist-ausdiskutiert.html

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó