Fotó: Tüntetés alkotmánnyal a kézben az igazságszolgáltatás függetlenségéért (Krakkó, 2022. január)
Az igazságszolgáltatás lengyelországi "reformjáról" Varsó és az Európai Bizottság között évek óta tartó vitában a jelek szerint hamarosan kompromisszum születik. A különböző lengyel médiumok szerdai beszámolói szerint egy kilencpontos tervről tárgyaltak, amely visszavon számos olyan intézkedést, amely az ország és az uniós intézmények liberális közvéleményének kritikáját váltotta ki. A vonatkozó módosító törvényt szerda este terjesztették be a Szejmben, és ha lehetséges, még karácsony előtt el fogadják. A cél az, hogy az EU felszabadítsa Lengyelország számára az "újjáépítési tervből" tervezett forrásokat: közel 36 milliárd eurót, hivatalosan az energiaátalakítási és digitális átalakítási projektekre, amelynek kétharmada támogatás, a többi pedig alacsony kamatozású hitel lesz.
A most megcélzott változások központi eleme, hogy a Legfelsőbb Bíróság úgynevezett fegyelmi kamarájának feladatai csökkennek. A testületben olyan bírák dolgoznak, akiket a PiS-kormány nevezett ki, ami félelmeket váltott ki, hogy a kamara ítéleteit felhasználhatják a kényelmetlen bírák politikai elmarasztalására. A kamarát nem szüntetik meg - ez az az arculatmentő elem, amelyet Brüsszel a PiS-nek engedett -, de a jövőben a bírák elleni fegyelmi eljárásokért Lengyelország legfelsőbb közigazgatási bírósága lesz felelős; a fegyelmi kamara a jövőben csak más jogi szakmák képviselői, például ügyvédek és közjegyzők ellen indított ügyekben jár el.
A javasolt megoldás alkotmányossági szempontból nem teljesen tiszta, mert a fegyelmi eljárások - bár kétségtelenül közigazgatási cselekmények - nem tartoznak a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság alkotmányban felsorolt feladatai közé. A lengyel felsőbb bíróságok közül azonban ez az egyetlen, amelynek tevékenysége ellen az EU és a lengyel igazságszolgáltatás eddig nem emelt kifogást. Ahhoz, hogy ez a téma megoldódjon, a lengyel alkotmányt ennek megfelelően módosítani kellene. Mivel az ellenzéki pártok is támogatják az EU-val való megállapodást, ez már nem jelenthet megoldhatatlan problémát.
Ehelyett egy meglepő probléma merült fel máshol. Andrzej Duda elnök csütörtökön bejelentette, hogy nem írja alá a készülő megállapodás egy másik elemét sem, mert az sérti államfői jogkörét: a bírák számára garantált lehetőséget kifogásolja, hogy a PiS által kinevezett kollégáik kinevezésének jogszerűségét felülvizsgálják. Mert ez az ő dolga volt, és kész. A következő néhány napban kiderül, hogy ez egy összehangolt manőver-e, hogy a kormány dokumentálja jó szándékát, amelyet aztán belpolitikai sziklák törnek meg. Az ilyen "függetlenség-vizsgálatok" iránti kérelmek a gyakorlatban valószínűleg amúgy is ritkábbak lesznek, mivel mostanra Lengyelországban mintegy 3000 bíró a PiS által ellenőrzött Országos Igazságszolgáltatási Tanács (KRS, vagy ahogy a kritikusok mondják, "neo-KRS") döntéseinek köszönheti kinevezését vagy jelenlegi pozícióját. Kétség esetén szavazatuk addig számít, amíg függetlenségüket jogilag nem vitatják. Cserébe ki kell kötni, hogy a bírói ítélet tartalma nem lehet ok a fegyelmi eljárásra - így a bírák továbbra is fellebbezhetnek az uniós bíróságokhoz, és úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezhetnek egy adott lengyel rendelet uniós joggal való összeegyeztethetőségéről, mielőtt az adott eljárásban döntenének.
Az EU-val kötött megállapodás tehát nem jelent teljes vereséget a lengyel kormány számára. Mindazonáltal a mostani megállapodás mindenekelőtt Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi minisztert bosszantja. Ő volt a szerzője azoknak a változásoknak, amelyek a Brüsszellel való vitához vezettek, és most minden oka megvan arra, hogy úgy érezze, megsértették "politikai életművét". Ezzel összefüggésben nyitott kérdés, hogy a törvénymódosításról szóló szavazáson betartja-e a koalíciós fegyelmet, és lehetővé teszi-e, hogy a szélsőjobboldali Szolidaritás Lengyelország (Solidarna Polska; SP) pártjának 20 képviselője megszavazza a törvényt, vagy hagyja, hogy a koalíció felbomoljon emiatt. A kormányzó jobboldali koalíció többsége nem akarja ezt megkockáztatni: kedden egyhangúlag elutasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát Ziobro ellen. Mateusz Morawiecki kormányfő, aki néhány nappal ezelőtt még azzal vádolta Ziobrót, hogy "példátlan káosz uralkodik az igazságszolgáltatásban", a vitában kijelentette, hogy az "Egyesült Jobboldal" egységes egység volt és marad. A biztonság kedvéért azonban a PiS vezetése a színfalak mögött tárgyalásokat kezdett a politikai létéért küzdő "Lengyel Parasztpárttal", a Polskie Stronnictwo Ludowe-val (PSL) a szelektív vagy hosszabb távú támogatásról.
Háttér: Fontos frontállam
Az EU Bizottsága és Lengyelország közötti, az Odera és a Bug közötti jogállamiságról szóló megállapodáshoz való hozzáállást persze általában azzal lehet magyarázni, hogy Brüsszel és a tagállamok mindig kompromisszumról kompromisszumra tántorognak, és hogy ez csak az uniós politikára jellemző. Ez igaz, de csak félig magyarázza a dolgot.
A jogállami normák lengyelországi megsértésének bírálatával ugyanis az EU vezetése is vékony jégen mozgott. Bár az EU az alapdokumentumaiban rögzítette a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás, mint az állami cselekvés azon területe, ahol ez a jogállamiság központilag megvalósul, alapvetően a tagállamok hatáskörében marad. Ezért a lengyel kormány mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy az EU ne avatkozzon bele az igazságszolgáltatás rendszerének megszervezésébe - és a most részben visszavonásra kerülő módosítások jogi értelemben erről szóltak. A lengyel fél kritikáját, miszerint a konfliktust alapvetően az uniós bíróságok kiterjesztett joghatósága okozta, nem lehetett teljesen elutasítani. Különösen az Európai Unió luxembourgi székhelyű Bírósága (EB) próbálta folyamatosan kiterjeszteni saját hatáskörét a tagállamok igazságszolgáltatásának rovására. Ez kétségtelenül így van, és a Szövetségi Alkotmánybíróság is többször emelt már kifogást e tekintetben - bár nem az Európai Bíróság döntéseivel szemben, hanem úgymond, az Európai Központi Bank döntéseivel szemben. Ami lényegében ugyanazt jelenti: a nemzeti szuverenitás fenntartását.
Az EU nem kényszerítheti közvetlenül a tagállamokat, nincs végrehajtó hatalma felettük; ami azonban a rendelkezésére áll, az a pénzügyi befolyás. Erre Magyarország most figyelt fel, amikor Brüsszel befagyasztotta a különböző strukturális alapokból származó, közel hatmilliárd eurós támogatásokat - állítólag a hűtlen kezelés veszélye miatt. Valójában több mint hétmilliárdról volt szó, amit Budapesttől visszatartottak, de amikor Magyarország feladta vétóját a 18 milliárd euróról Ukrajna javára, a magyaroknak ki nem fizetendő összeg csodával határos módon 1,2 milliárd euróval csökkent. A geopolitikai jó magaviseletért nyilvánvalóan árengedményt adtak.
És ez az a döntő pont, amiért nemcsak Lengyelország, hanem a lengyelek is befogadják az EU-t: az ország az Oroszországgal folytatott vita központi frontállama. Ha Brüsszel nem akarja elveszíteni minden befolyását Varsó felett az USA-val szemben, akkor neki is meg kell mozdulnia, és Mikulást kell játszania: a pénzeszsákba kell nyúlnia, és el kell tennie a botot.
Az EU-val kötött megállapodás tehát nem jelent teljes vereséget a lengyel kormány számára. Mindazonáltal a mostani megállapodás mindenekelőtt Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi minisztert bosszantja. Ő volt a szerzője azoknak a változásoknak, amelyek a Brüsszellel való vitához vezettek, és most minden oka megvan arra, hogy úgy érezze, becsapták "politikai életművétől". Ezzel összefüggésben nyitott kérdés, hogy a törvénymódosításról szóló szavazáson betartja-e a koalíciós fegyelmet, és lehetővé teszi-e, hogy a szélsőjobboldali Szolidaritás Lengyelország (Solidarna Polska; SP) pártjának 20 képviselője megszavazza a törvényt, vagy hagyja, hogy a koalíció felbomoljon emiatt. A kormányzó jobboldali koalíció többsége nem akarja megkockáztatni: kedden egyhangúlag elutasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát Ziobro ellen. Mateusz Morawiecki kormányfő, aki néhány nappal ezelőtt még azzal vádolta Ziobrót, hogy "példátlan káosz uralkodik az igazságszolgáltatásban", a vitában kijelentette, hogy az "Egyesült Jobboldal" egységes egység volt és marad. A biztonság kedvéért azonban a PiS vezetése a színfalak mögött tárgyalásokat kezdett a politikai létéért küzdő "Lengyel Parasztpárttal", a Polskie Stronnictwo Ludowe-val (PSL) a szelektív vagy hosszabb távú támogatásról.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/440932.%C3%A4nderungsgesetz-eu-geld-stinkt-nicht.html


