Az Európai Bizottság elnökének státusa feltételezi, hogy von der Leyen tudja, mit beszél. Egyrészt olyan titkos, vagy ahogy mondani szokás, érzékeny információkhoz jut hozzá, hogy elhihetjük neki a számokat. Az már más kérdés, hogy az egykori német védelmi miniszter fejében nem szólalt meg a vészcsengő, és rendkívül kínos helyzetbe hozta az EU által támogatott Ukrajnát. Kijev ugyanis legfeljebb 10 ezer halottról beszél”
Fotó:EUROPRESS/Frederick FLORIN/AFP
A becslések szerint mintegy 120 ezer ukrán halt meg az oroszok elleni háborúban, jelentette ki – nagy felháborodást kiváltva Kijevben – Ursula von der Leyen. A Bizottság nem pontosította, hogy honnan származnak a becslések, és a felzúdulást érzékelve később törölte is a beszéd videófelvételét, valamint az írásos változatot is, majd mindkettőt újra közzétette a vitatott számok kiszerkesztésével. De már túl késő volt. Az Európai Bizottság elnökének szóvivője később az eredeti videó átszerkesztését azzal magyarázta, hogy a 100 ezres számadat a teljes veszteségek becslésére vonatkozott – vagyis a halottakra és a sebesültekre együttesen.
„Az Európai Bizottság elnökének státusa feltételezi, hogy von der Leyen tudja, mit beszél. Egyrészt olyan titkos, vagy ahogy mondani szokás, érzékeny információkhoz jut hozzá, hogy elhihetjük neki a számokat. Az már más kérdés, hogy az egykori német védelmi miniszter fejében nem szólalt meg a vészcsengő, és rendkívül kínos helyzetbe hozta az EU által támogatott Ukrajnát. Kijev ugyanis legfeljebb 10 ezer halottról beszél”
Ursula von der Leyen szavai ezért érthető módon bombaként robbantak az információs térben. Ezután már hiába volt a kapkodás, és a mondottak eltüntetése. Ráadásul meglehetős késéssel találták ki Brüsszelbe az új verziót, ami finoman szólva sem tűnik meggyőzőnek. De érdekes volt az ukrán kommunikáció is. Először szokás szerint azzal vádolta az ukrán média az Európai Unió első emberét, hogy Moszkvának dolgozik. Ezután az elnöki adminisztráció és a védelmi minisztérium is az információ titkos voltára hivatkozott, de se nem cáfolta, se nem erősítette meg von der Leyen szavait.
Aztán hirtelen beszédesebbek lettek a saját veszteségeiket illetően, és Mihajlo Podoljak, elnök tanácsadó elárulta, hogy február óta nem 9, hanem 10-13 ezer ukrán katona halt meg. Gyorsan hozzátette azonban, hogy becsléseik szerint mostanra az orosz hadsereg már csaknem 90 ezer embert vesztett. A baj ezzel az, hogy ennél kategóriákkal nagyobb ukrán veszteségekről beszélnek Washingtonban is. Az minden esetre elképzelhetetlennek tűnik, hogy ukrán oldalon kevesebb legyen a halott, mint az oroszon.
„A mi becsléseink szerint orosz oldalon úgy 30 ezer, míg az ukránon már nagyjából ennek kétszerese lehet a halottak száma. De lehet, hogy von der Leyen többet tud”
Érdekes a kijelentés kontextusa. Az Európai Bizottság elnöke láthatóan az Ukrajna iránti együttérzést akarta erősíteni a mellbevágó adatok közlésével. Von der Leyen ugyanis olyan, Kijev számára fontos projekteket irányít, mint a háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi bíróság létrehozása, vagy éppen a lefoglalt orosz vagyonok felszabadítása az ukrán újjáépítés céljaira.
„Az üzenet egyértelmű volt. Ukrajna rendkívüli módon szenved, így az egyre jobban érzékelhető elfáradást félretéve kiemelten kell támogatni. Érveit alátámasztandó említette a 100 ezer halottat”
Ezt a törekvést megértette az ukrán propaganda is, és azonnal váltott, mondván, az elnök asszony csak érveljen akár így is, ha ettől Kijev több pénzt, fegyvert kap, és még nagyobb problémákat okozhatnak így Oroszországnak.
Ez sem magyarázza azonban azt, hogy miért osztott meg von der Leyen egy jóhivatalos beszédben úgynevezett érzékeny információkat. Mert tételezzük fel, hogy az Európai Bizottság első embere tudja, mit beszél. Erre két magyarázat lehetséges.
”Az első, hogy Brüsszel nemcsak Moszkvával, de Kijevvel is bonyolult játékot játszik, és ezzel az utóbbi időben egyre önjáróbbá váló Zelenszkijnek üzent”
Mert nemcsak Varsónak és Washingtonnak, de Brüsszelnek sem tetszhetett, ahogy a Lengyelországra esett rakéta után az ukrán elnök kommunikált. Miközben a nyilvánvalót nem képes elismerni, plusz 18 milliárd eurót kér évente „Oroszország legyőzéséig” az állam fenntartására, és már 1000 milliárdot az ország újjáépítésére. Tárgyalni meg egyáltalán nem akar Moszkvával. Az ő elképzelése szerint az EU dolga, hogy fizessen, és ne szóljon bele semmibe. Ez azért már nem igazán tetszhet a látszólag minden kérést vakon teljesítő Brüsszelnek sem, ám nem blokkolhatja le arcvesztés nélkül a támogatást.
„Értésére adhatja azonban Zelenszkijnek, hogy támogatni fogja Ukrajnát, ám mindent nem tűr el, és az információs fegyver azért az ő kezében van”
S bizonyára van a kezében terhelő adat bőven Zelenszkijről, ám ezek megszellőztetésének még nincs itt az ideje. Ahhoz előbb fel kell építeni Kijevben az alternatíváját. Az ukrán elnök azonban érthet az áldozatok számának nyilvánosságra hozatalából, hiszen ez azért rendesen rombolja a népéért kiálló háborús hős mítoszát. S mint látjuk, a 100 ezres szám bedobása okozott némi feszültséget az ukrán elitben és a társadalomban is. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy von der Leyen megvillantotta a tőrt, aztán visszatolta a tokjába. Bocsánatot ugyanis a Bizottság nem kért az adat nyilvánosságra hozásáért annak eltüntetése után sem. Annál inkább működik ez esetben az úgynevezett Streisand-effektus, amit ki akarunk emelni, azt demonstratívan el kell előbb dugni.
„Ám az is lehet, hogy egyáltalán nem kell túlgondolni a dolgot, és nincs semmi mögöttes célja von der Leyen kijelentésének. Egyszerűen nem tudta, hogy mit beszél, vagy nem érdekelte annak következménye”
Ha így van, az elég szörnyű Európára nézve. Ebben az esetben ugyanis az Európai Bizottság vezetőjének fogalma sincs arról, hogy hová vezeti az EU-t, és meddig tud elmenni. Nem túlságosan megnyugtató, hogy e vihart kavaró kijelentés után von der Leyen London haragját is kiváltotta azzal, hogy Dublinban felszólalva az írek szabadság szeretetét és a létezésükért vívott harcát taktikusan Ukrajnához hasonlította. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy mit művel az Európai Bizottság a szankciókkal, és általában hogyan, mennyire a valóságtól elrugaszkodva áll az Ukrajnában dúló háborúhoz.


