Az arab régió szenved az éghajlatváltozás hatásaitól, például a hőmérséklet emelkedésétől, amely a világ élővilágát veszélyezteti. Egyre gyakrabban tapasztaljuk az éghajlatváltozás okozta válságokat: A vízhiány, a tengerszint emelkedése, a vízállomány szennyezése és más jelenségek, amelyek egész társadalmakat és különösen a nőket érintik. A nők szenvednek az éghajlatváltozás kockázataitól és következményeitől, miközben az arab régiót már most is fegyveres konfliktusok és háborúk jellemzik, a palesztin területeket pedig 1967 óta az izraeli hadsereg tartja megszállva. Az arab kormányok későn reagáltak az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákra és annak térségünk marginalizált és elszegényedett közösségeire gyakorolt hatására.

Nagyobb nehézségek a háborús övezetekben és a határokon átnyúló régiókban

A palesztin területeken Ciszjordánia felszín alatti vízkészleteinek 80%-át Izrael ellenőrzi. Gázában az emberek nem jutnak termőföldhöz az Izrael által létrehozott "ütközőzónában", a határ menti területen, amely az összes termőföld 20%-át teszi ki. Az izraeli telepesek levegő-, talaj- és vízszennyezést okoznak Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Palesztinában 2012-2013 között 118 vízellátó és szennyvízelvezető létesítményt semmisítettek meg. Jelenleg a palesztinok körülbelül egyharmada szenved élelmiszerhiánytól. Ez a szám tovább fog nőni, mivel a palesztin mezőgazdasági területek 85%-a a csapadéktól függ, de a kelet-mediterrán térségre vonatkozó hosszú távú előrejelzések 30%-os csapadékcsökkenést jósolnak.

A régió országai közötti határokon átnyúló függőségek megnehezítik az éghajlati válságra adott válaszokat. Irak vízellátása Törökországtól és Irántól való függ, ami veszélyezteti az országot. Szíria az Eufrátesz és Törökország vizére is támaszkodik. Amikor Törökország a háború alatt gátakat épített és elvágta Szíria vízellátását, az országban drámai vízhiány alakult ki. Palesztinok függenek a víztől, amit a megszálló hatalomtól kell megvásárolniuk, így teljesen ki vannak szolgáltatva annak. Emellett a kelet-mediterrán, az északnyugat-afrikai és az Öböl menti államoknak stabil politikai kapcsolatokat kell fenntartaniuk a potenciális határokon átnyúló energiahálózatok védelme érdekében.

"A mezőgazdasági munka elnőiesedése".

Az arab régióban a legtöbb női munkaerőt a mezőgazdaságban foglalkoztatják. Nők milliói művelnek olyan földeket, amelyek nem az övék. Ez annak ellenére van így, hogy a mezőgazdasági ágazatban dolgozó nők a legalkalmasabbak a föld- és vízkészletek, valamint általában a környezet védelmére.

A nők számos tevékenységet végeznek a mezőgazdaságban. Főként fizetetlen családi munkásként vagy fizetett mezőgazdasági munkásként és minimálbért kereső idénymunkásként dolgoznak. Becslések szerint a nők az arab térségben a mezőgazdasági földterületeknek csak mintegy 5%-át birtokolják. Egyiptomban, a leghosszabb mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező országban a földterületek mindössze 5%-a van a nők tulajdonában. Tunéziában a nők kevesebb mint 14%-os, Libanonban 7,1%-os, Szaúd-Arábiában pedig 8%-os tulajdonhányaddal rendelkeznek. A nők aránya a mezőgazdasági munkaerőállományban az elmúlt évtizedekben meredeken emelkedett, az 1980-as 30%-ról 2010-re 45%-ra; ez a tendencia egyedülálló a világon. A régió egyes országaiban a migráció és a fegyveres konfliktusok miatt a nők a mezőgazdasági munkaerő 60%-át teszik ki, ami a "mezőgazdasági munka elnőiesedésének" jelenségéhez vezetett.

Sok más régióhoz hasonlóan az arab térségben is a nők felelősek az élelmiszerek 60-80%-nak előállításáért, mégis rendkívül ritkán tulajdonosai az általuk megművelt földeknek. Bizonytalan bérleti viszonyok között dolgoznak, kevés döntési jogkörrel rendelkeznek, és a földhasználat felett csak kis mértékben rendelkeznek ellenőrzéssel. A társadalmilag kialakult nemi szerepek, a földek igazgatási strukturájához való hozzáférés hiánya és a diszkriminatív gyakorlatok korlátozzák a nők föld feletti rendelkezési jogait. Az arab világban ezt súlyosbítják a földhasználattal kapcsolatos különböző szokásjogi és vallási jogi sajátosságok, amelyek korlátozzák a nők földtulajdonszerzésének vagy a használható föld feletti ellenőrzésnek módjait.

A (nem fizetett) gondozási munka terhei

Ezenkívül a háztartáson belüli, nem fizetett gondozási munka növeli a nők szenvedését, mivel rájuk hárul a családtagjaik szükségleteinek kielégítése és a korlátozott erőforrásokkal való gazdálkodás terhei, valamint a családtagok biztonságának és egészségének biztosítása. Ezeket a terheket tetézi az éghajlatváltozás, valamint az olyan politikák és programok hiánya, amelyek feladata a leginkább marginalizálódott csoportok, köztük a nők és a gyermekek szükségleteinek kielégítése lenne.

Jövőbeli kilátások

A nőknek képesnek kell lenniük arra, hogy ellenőrzést gyakoroljanak a gazdasági erőforrások, például a föld és a víz felett, hogy biztosítsák biztonságukat és döntéseik érvényesítését annakérdekében, hogy aktívan részt vehessenek sorsuk alakításában. Emellett hozzá kell férniük olyan technológiához és szolgáltatásokhoz, amelyek megkönnyítik a munkaterheiket.

A COP27 véget ért, a COP28-ra az arab régióban kerül sor. Az arab feministák úgy vélik, hogy a nőknek és lányoknak joguk van aktívan részt venni az éghajlati igazságosságban, mivel egyenlő jogokkal rendelkeznek, és képesek változást elérni.

Sajnos az ENSZ követelményei nagyon megnehezítik a civil társadalmi szervezetek számára, hogy akkreditációt kapjanak a COP-on való részvételhez. A regisztrációt például egy évvel előre kell elvégezni, és a jelentkezési folyamat rendkívül bonyolult. A Sharm Al Sheikh-i COP27 konferencián alig volt lehetőségük a nem kormányzati szervezeteknek a részvételre. Az illetékes hatóságok 28 olyan egyiptomi (kormánypárti) nem kormányzati szervezetet részesítettek előnyben, amelyek nem feltétlenül az éghajlati ágazatban tevékenykednek, mégis lehetővé tették számukra a részvételt. Egyiptomnak azonban teret kell biztosítania mindenféle szervezet, szakszervezet és mozgalom számára a nemzeti és nemzetközi eseményeken egyaránt.

A legtöbb éghajlat-változás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politika figyelmen kívül hagyja a nők szerepét és fontos hozzájárulását. Sem a nők szerepének és lehetőségeinek folyamatos figyelmen kívül hagyása, sem az eddig meghozott intézkedések nem fognak hatékony megoldást hozni az éghajlati válságra. Az arab térségben a nők nem passzív áldozatai az éghajlati válságnak, hanem a változás mozgatórugóiként már most is az éghajlati küzdelem élvonalában vannak, akiknek sokrétű tudása és különböző képességei rendkívül fontosak ebben a küzdelemben.

Hivatkozások:

Egyiptom első aktualizált nemzeti szinten meghatározott hozzájárulása (2022. június 8.).

Egyiptom 2050-ig szóló nemzeti éghajlatváltozási stratégiája. Készítette: Integral Consult.

Khafagy, Fatma (2022), Az éghajlatváltozás nőkre gyakorolt hatásai Egyiptomban.

Nemzeti stratégia a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésére az éghajlatváltozásban Egyiptomban (2021. június), EEAA, CIUCN, CEDARE.

Forrás: UNclimatechange via Flickr

Forrás: https://www.transform-network.net/de/blog/article/das-15-grad-ziel-ist-tot-hoffnung-kann-nur-von-der-globalen-klimagerechtigkeitsbewegung-kommen/

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://www.transform-network.net/de/blog/article/klimagerechtigkeit-im-arabischen-raum-aus-feministischer-sicht/ 2022. november 21.