"Arra számítottam, hogy az árak emelkedni fognak, de most ez őrület! A brüsszeli Stéphanie villany- és gázszámlája július és augusztus között 280 euróról 650 euróra emelkedett. "És még szerencsések vagyunk: szociális energiatarifánk korlátozta a növekedést" - mondja a 38 éves belga tanárnő.

A brüsszeli lakos esete korántsem egyedülálló a királyságban. Szeptemberben a Statbel, a belga statisztikai hivatal adatai szerint a villamos energia ára 81,3%-kal, a gáz ára pedig 134,9%-kal emelkedett egy év alatt. Franciaországban ugyanebben az időszakban csak 10,7%-kal, illetve 30,4%-kal nőttek az Insee adatai szerint. Az árak ugrásszerű növekedése részben a pandémia-válságot követő gazdasági fellendülésnek köszönhető, és az ukrajnai háború tovább erősítette. Belgiumban az Eurostat becslése szerint októberben 13,1%-os volt az infláció egy év alatt, míg Franciaországban 7,1%.

Ennek eredményeképpen a belga háztartások, mint mindenhol Európában, az év eleje óta jelentősen veszítettek vásárlóerejükből.

Hogyan jutott ide az ország?

"Belgium nem hozott létre olyan tarifális pajzsot, mint a francia kormány" - hangsúlyozza Thomas Greuse, a Keresztény Szakszervezetek Belga Szövetségének közgazdásza. A hét jobb- és baloldali pártból álló koalícióból álló szövetségi kormány "célzott támogatásokat helyezett kilátásba, nevezetesen a szociális energiatarifa emelésének korlátozásával, de a villamos energia és a gáz áfájának csökkentésével is" - sorolja. A belga kormány az év elején szintén 100 eurós fűtési kedvezményt adott minden háztartásnak az országban, de ez az intézkedés az emelkedésnél sokkal kevésbé nagylelkű.

A határozott politikai döntés hiánya közvetlen hatással van sok belga életére, sokak villany- vagy gázszámlája az egekbe szökik. Stéphanie "elővigyázatosságból" megemelte lakótársai bérleti díját, és úgy döntött, hogy hálószobája ablakát "műanyag fóliával" zárja le, hogy csökkentse fogyasztását. Robin, a 32 éves brüsszeli fejlesztő "szerencsésnek" tartja magát. Az édesanyjához költözött, és arra vár, hogy találjon olyan albérletet, amely lehetővé teszi számára, hogy kevesebbet költsön. "A legtöbb kollégám számlái megháromszorozódnak vagy megnégyszereződnek" - mondja. Megjegyzi, hogy "már nem tudnak becslést sem adni a lakbérekre, mivel az árak olyan magasak".

A belga sajtóban a téma megkerülhetetlen. Nem telik el nap anélkül, hogy az RTBF, a francia nyelvű közszolgálati televízió ne készítene riportot a belgákról, akik nem tudnak megbirkózni ezzel az általános áremelkedéssel.

Elég ez ahhoz, hogy társadalmi tiltakozást keltsen? A közösségi oldalakon a Ne fizess Belgiumban mozgalom több ezer belgát egyesít, akik eltökéltek, hogy nem fizetik tovább a számláikat - írja a Moustique. "Tiltakozás van, az biztos. De ez egyelőre nem tükröződik erős társadalmi mozgalomban" - mondja Aurélie. Ennek ellenére a tanév kezdete óta több sztrájk is zajlott a nagyobb állami támogatás követelése jegyében.

Belgium sajátossága, hogy a fizetések az inflációval szinte azonos ütemben emelkednek (január 1-jén körülbelül 10%-kal). Ez a mechanizmus "jogi kötelezettség", az emeléseket "két olyan mutató alapján számítják ki, amelyek a szénhidrogén és a cigaretta kivételével az inflációt is figyelembe veszik" - magyarázza a szakértő. Ennek ellenére aggodalom uralkodik. "Még mindig a lakosság egy részének elszegényedését látjuk" - jegyzi meg Thomas Greuse.

Októberben a Belga Szegénységellenes Hálózat (BAPN) nyilatkozatot adott ki, amelyben "társadalmi vérfürdő" miatt aggódik, mivel a társadalom "példátlan elszegényedésbe süllyed". A Belga Vöröskereszt szerint 2021-ben a belgák 19,3%-a (2,2 millió ember) volt szegénységi kockázatnak kitéve.

Forrás: https://www.francetvinfo.fr/monde/europe/belgique/crise-energetique-les-belges-plus-inquiets-qu-en-colere-face-a-l-inflation-et-l-explosion-des-factures-d-electricite-et-de-gaz_5480490.html#xtor=EPR-555-[newsletterquotidienne]-20221129&pid=726375-1589714708-15ff8644