Nyomtatás

Bev. fotó: Peter Steffen/dpa

Kezdetben a pszichoanalitikus mozgalomban a nők elsősorban betegek voltak

A nők csak idővel nyertek jelentőséget a pszichoanalitikus mozgalomban, de a kezdetektől fogva ott voltak - a kezdeti időkben leginkább páciensként. Az első név szerint ismert női pszichoanalitikusok Lou Andreas-Salomé, Anna Freud, Helene Deutsch és Karen Horney voltak.

Nina Bakman svájci pszichoanalitikus most könyvet írt, amelyben öt női analitikus életét és pályafutását követi nyomon a Sigmund Freud (1856-1939) utáni időszakból. A szerző szerint példaképül szolgálnak a női pszichoanalitikusok azon nemzedékének, akik számára sem a képzés, sem a hivatás nem volt magától értetődő. Ami összeköti őket, az a pszichoanalízis iránti elkötelezettségük a legkedvezőtlenebb történelmi körülmények között; a lányok és nők iránti elkötelezettségük és az elismerésért folytatott küzdelmük.

Mindenekelőtt Grete Bibring-et (1899-1977) kell megemlíteni. Orvosi tanulmányai alatt megalapította a "Bécsi szexuológiai szemináriumot" más diákokkal, köztük Wilhelm Reich-hel. Doktori tanulmányai után a pszichoanalitikus ambulancián dolgozott, amely úttörő szerepet játszott a két világháború közötti Bécsben a pszichoterápiás ellátásban, és a nincstelenek számára is nyújtott kezelést. Ugyanakkor előadásokat tartott "az ideges nő" témakörében, és ettől kezdve a nők pszichológiájával és a lányok pszichoszexuális fejlődésével foglalkozott. Bostoni száműzetésében egy hosszú távú tanulmányával hozzájárult a terhesség alatti válságok jobb megértéséhez. Egész életében foglalkoztatták a női kérdések, a női oktatás, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése. Kár, hogy Bakman nagyrészt nyitva hagyja Bibring munkássága aktualitásának kérdését.

Örömteli, hogy a szerző tisztelettel adózik Grete Obernik (1909-1989) előtt, aki tagja volt a "Zsidó nők és lányok klubjának", egy prágai nők által létrehozott kulturális hálózatnak. Emellett Siegfried Bernfeld pszichoanalitikus irányultságú reformpedagógiájának követője volt, amely a marxizmust és a pszichoanalízist igyekezett ötvözni. Obernik, ahogy Bakman helyesen írja, "annak a női nemzedéknek a képviselője, amely a társadalmi viszonyok miatt nem részesült elismert szakmai képzésben", mindazonáltal "munkásságával jelentős szerepet játszott a pszichoanalízis pedagógiai elterjesztésében".

Freud mottójával összhangban, miszerint a pszichoanalízist még mindig úgy lehet a legjobban megérteni, ha követjük fejlődését, üdvözlendő és tanulságos, ahogy Fanny Lowtzky (1873–1965), időnként ellentmondásos útját Bakman felvázolja. Fanny Lowtzky a palesztinai pedagógiában a pszichoanalitikus kezdetek úttörője volt.

A pszichoanalízis jelentőségét a pedagógia számára a New Yorkban született Eva Rosenfeld-ről (1892-1977) szóló fejezet mutatja be. Rosenfeld 15 évesen már munkáslányokat tanított Berlinben. Később Dorothy Burlingham-mel és Anna Freud-al együtt megalapította a bécsi "Hietzing-iskolát" rászoruló lányok számára, amely a pszichoanalitikus gondolkodást pedagógiai kontextusba próbálta helyezni, mint kísérletet a társadalmi konformitás nélküli valóságra való nevelésre.

Az Angliában született Joan Riviere (1883-1962) különleges szerepet vállalt. Apja halála után a 16 éves lány mentális összeomlást szenvedett, amit gyakori betegségek követtek, szanatóriumokban való tartózkodással. Hosszabb Gotha-i tartózkodása alatt olyan jól megtanult németül, hogy képzett pszichoanalitikusként képes volt nehéz szövegeket fordítani. Freud szövegeit kreatívan fordította németből angolra. Harcolt a nők választójogáért, a válási reformért, és kapcsolatba került a Virginia Woolf köré szerveződő "Bloomsbury-kör" értelmiségieivel. Művei közé tartoznak a »Eifersuchtals Abwehrmechanismus«(Féltékenység, mint védekező mechanizmus) című, ma is aktuális szövegek, és mindenekelőtt a »Weiblichkeitals Maske« (Nőiség, mint maszk), amely arról a "védőmaszkról szól, amelyet a nőknek fel kell venniük, hogy érvényesülni tudjanak a férfiak szakmai világában".

Lenyűgözően és érthetően megírva, ugyanakkor Bakman még erőteljesebben kidolgozhatta volna a nők elkötelezettségét a nőkre jellemző gondok mellett a pszichológiai szakmában, amelyet akkor még férfiak uraltak.

Nina Bakman: FiveWomenPsychoanalysts, Women in theGenerationafter Sigmund Freud, Giessen 2022, 149 oldal, 22,90 euró. Német nyelven:

Forrás: https://www.jpc.de/jpcng/books/detail/-/art/nina-bakman-fuenf-psychoanalytikerinnen/hnum/10937449

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/438555.buchrezension-einsatz-unter-widrigsten-umst%C3%A4nden.html 2022. november 11.

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Christiana Puschak 2022-11-13  jungewelt