Nyomtatás

Szerző: Suchanek Norbert, Rio de Janeiro, 2022. november 7.

Foto: IMAGO/ZUMA Wire

A "fehér és gazdag" inkább nem vonatkozik Bolsonaro támogatóira: tüntetés Rio de Janeiróban (2022.11.2.)

Háttér: megosztott ország

A választásokat Luiz Inácio Lula da Silva volt brazil elnök nyerte a szavazatok 50,9 százalékával. Ez nagyon szűk többség. Az igazi probléma azonban az, hogy mindkét oldalon főként kölcsönös sértegetésekkel folytatták a választási kampányt, amelyet a privatizált tömegmédia Jair Bolsonaro választóiról szóló egyoldalú tudósítása támogatott, ezzel mélyen megosztva az országot. A megosztottság nem a választókon, hanem a földrajzi vonalak mentén húzódik. Ha megnézzük a választási eredmények térképét, ez teljesen világosan látszik.

Brazília, amelynek mintegy 216 millió lakosa és 156,4 millió választópolgára van, öt földrajzi-politikai régióra oszlik: Dél, Délkelet, Középnyugat, Észak és Északkelet.

A Munkáspárt elnökjelöltje csak északkeleten, hagyományos fellegvárában és szülőföldjén tudott győzni. Ott több mint 69 százalék szavazott Lulára. Az összes többi régióban azonban Bolsonaro szerezte meg a többséget. Délen közel 62 százalék, délkeleten 54,26 százalék, középnyugaton 69,21 százalék, északon pedig több mint 51 százalék szavazott rá. Az északkeleti országrész nélkül ma Bolsonaro lenne a megválasztott elnök.

A rá szavazó 49,1 százalékot nem szabad, hogy a politikusok és a tömegtájékoztatási eszközök továbbra is marginalizálják és démonizálják, ahogyan azt az elmúlt hónapokban tették, ha meg akarják akadályozni a lakosság többségének radikalizálódását, különösen a déli, nyugati és délkeleti államokban.

A "bolsonaristák" között bizonyára vannak "keményvonalasok", akik készek erőszakot alkalmazni, de többségük minden osztályt képvisel: háziasszonyok és anyák, diákok, kézművesek, busz- és taxisofőrök, tűzoltók, bolti eladók, varrónők, kocsmafőnökök, katonák, rendőrök, munkával rendelkező és nem rendelkező emberek, szomszédok. Fontos az is, hogy komolyan vegyük félelmeiket és igényeiket. (nos)

Brazil elnökválasztások végeredménye 2022

Lulára szavazók: piros, 50,9 %

Bolsonaróra szavazók: kék, 49,1 %

Forrás: https://googlemapsmania.blogspot.com/2022/10/brazil-election-maps.html

Brazília szavazott, és az északkeleti országrész döntött. Szűk többséggel Luis Inácio Lula da Silva, a Munkáspárt (PT) képviselője nyerte a múlt vasárnapi köztársasági elnökválasztást, elsősorban az északkelet-brazíliai államokban elért magas támogatottságának köszönhetően. Ha azonban Rio de Janeiro állam polgárai a maguk útját járják, ott a még hivatalban lévő ultraszélsőjobboldali Jair Bolsonaro nyerte volna a választási csatát.

A Liberális Párt (PL) színeiben versenybe szálló Bolsonaro az érvényes szavazatok 56,53 százalékát kapta Rióban, Lula da Silva csak 43,47. Már az október 2-i első fordulóban kiderült, hogy Lula nem tudott teret nyerni Rióban. A baloldal megdöbbenésére Rio hivatalban lévő jobboldali államfője, a Bolsonaro párti Cláudio Castro már az első fordulóban megnyerte a kormányzóválasztást a szavazatok 58,67 százalékával, messze maga mögött hagyva Lula által támogatott kihívóját, Marcelo Freixó-t (PSB). A baloldali befutó mindössze 27 százalékot ért el.

Ez azonban nem annyira a kevéssé ismert Castro "népszerűségének" volt köszönhető, aki 2020 augusztusában váltotta fel a korrupció miatt leváltott Wilson José Witzel kormányzót. Még idén áprilisban közvélemény-kutatások szerint Rio lakosságának mindössze 18 százaléka helyeselte a SãoPauló-i születésű jobboldali politikus kormányzati munkáját, míg 25 százalék szerint az rossz vagy siralmas volt. Általában véve a carioca-k (Carioca – többesszám Cariocas,  Rio de Janeiro slakóinak megnevezése) nem kedvelik Sao Paoloból származó jobboldali politikust, de az, hogy mégis nyert, inkább gyenge baloldali ellenfelének köszönhető.

Freixo eredetileg a Szocializmus és Szabadság Pártjának (PSOL) vezetője volt, amelyet 2004-ben a Munkáspárt (PT) egykori tagjai alapítottak a Lula da Silva-kormány környezetkárosító és neoliberális politikája elleni tiltakozásul. "Miközben a Lula-kormány felgyorsítja a szakadék felé vezető utat, mi egy következetes, szocialista és demokratikus baloldali alternatíva útját egyengetjük" - állt akkoriban a PSOL alapító programjában.

Freixo, aki most kormányzóként és Lula partnereként indult a Brazil Szocialista Párt (PSB) színeiben, egyszerűen csak üres frázisokon alapuló, halvány választási kampányt folytatott. A gazdaságilag tönkrement és társadalmilag megosztott Rióban komoly problémákat kell kezelni és megoldani: például a katasztrofális privatizált tömegközlekedési rendszert a légszennyező buszokkal és az összeomló vonatokkal; a két lepusztult atomerőművet, az Angra 1-et és 2-őt, amelyeket biztonsági okokból le kell állítani, valamint a harmadik atomreaktor befejezésének kérdését Rio déli részén, amely még mindig az adófizetők milliárdjaiba kerül; a súlyos munkanélküliséget és a lakáshiányt, amelyet a bérleti díjak és a telekárak rendkívüli növekedése vált ki.

Cariocak ezrei kénytelenek az utcán és az utcából élni, miközben a belvárosban évek óta több száz épület áll üresen és rothad. A milíciák ebből hasznot húznak, a város nyugati peremén a hatóságok szeme láttára illegálisan egész lakótömböket ásnak ki a város nyugati peremén, és eközben kivágják Rio utolsó esőerdő területeit. A milliós metropolisz továbbra is tisztítatlanul engedi a tengerbe az ipari és háztartási szennyvíz nagy részét, és a Guanabara-öböl, amely egykor halászcsaládok ezreinek adott kenyeret és munkát, továbbra is bűzlik, és nem tisztítják meg.

Ezenkívül a cariocak ivóvízellátását, amely a Rio ParaíbadoSul folyótól függ, legalább tizenkét - más források szerint akár 600 - bányahulladékkal vagy mérgező ipari hulladékkal teli gátak fenyegetik. A gátak bármikor átszakadhatnak, és olyan katasztrófát idézhetnek elő, mint amilyenek 2015-ben a Rio Doce folyónál és 2019-ben Brumadinhó-ban történtek. És: az állam északi részén a tengerparti települések egy része már most a tengerbe süllyed. Nem is beszélve a polgárháborús zónáknál sem rosszabb, rendkívüli bűnözési és gyilkossági arányról, amely tavaly legalább 3245 meggyilkolt embert jelentett - nem számítva azokat, akiket rendőrök lőttek le.

Freixo a választási kampányában nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, és konkrét megoldásokat sem kínált. A hivatalban lévő Castro ezzel szemben "szolid" választási kampányt folytatott, amely kihasználta a választók félelmeit. Kormánya alatt a rendőrség által a metropolisz faveláiban(nyomornegyedeiben) elkövetett tömeggyilkosságok rutinszerűvé váltak. Legutóbb szeptember 26-án a rendőrség hét embert lőtt le egy favelában. Ezzel 41-re emelkedett azoknak a támadásoknak a száma, amelyekért Castro a felelős - több mint 200 halottal. A jobboldali kormányzó kritikusai szerint ez "fegyveres választási kampány" volt, mivel Rio lakosságának nagy része, különösen az evangélikusok, támogatják a bűnözőkkel szembeni kemény intézkedéseket. Ez a véres választási taktika kifizetődött, mint az mára kiderült, különösen vidéken és a fővárostól nyugatra.

Castro az állam 92 településéből 91-ben szerzett többséget, egyes esetekben a szavazatok több mint 80 százalékával. Rio nagyvárosi régiójában a legnagyobb támogatást a sűrűn lakott nyugati kerületekben, például Banguban, Campo Grandéban és Santa Cruzban kapta. Freixo azonban csak az "előkelő" Zona Sulban, az egy főre jutó legmagasabb jövedelemmel rendelkező városrészekben, mint Laranjeiras és a Jardim Botânico választókerületben volt előrébb. Ez a különbség a szegény jobboldali és a gazdag baloldali szavazónegyedek között a Lula és Bolsonaro közötti második fordulóban is nyilvánvaló volt. Freixó-hoz hasonlóan a Munkáspárt vezetője is a déli zónában és különösen Laranjeiras-ban kapta a legnagyobb támogatást, ahol a cariocas-ok 65,73 százaléka szavazott rá.

 

Rio de Janero lakosságának etnikai megoszlása

 

Zehnjahresvergleich 2000/2010[15]

Etnikaicsoport

számuk
2000

számuk
2010

Megjegyzés

Brancos

3.429.103

 ▼ 3.239.888

Fehérek, europaiak leszármazottjai

Pardos

1.803.781

 ▲ 2.318.675

Etnikaialagvegyes, MulattenMestizen

Pretos

552.717

 ▲ 708.148

Schwarze, feketék

Amarelos

13.005

 ▲ 45.913

ázsiaiak

Indígenas

15.622

 ▼ 5.981

indigene Bevölkerung, őslakosok

ohne Angabe

43.696

1.842

Adat nélkül

összesen

5.857.904

6.320.446

 

Rio de Janeiro lakosainak többsége portugál származású. Az afro-brazilok, valamint a világos és sötét szülőkkel rendelkezők (akik többnyire portugál és afrikai származásúak) szintén nagy számban vannak jelen. Brazíliában általában Pardosnak hívják őket. További fontos etnikai csoportok a német, olasz, spanyol, arab, zsidó és ázsiai (legtöbbjük koreai és japán származású).

 

Luiz Inácio Lula da Silva

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/438183.wahl-in-millionenmetropole-rio-stimmt-rechts.html

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Suchanek Norbert 2022-11-07  jungewelt