A GERB elnöke és volt miniszterelnök, Bojko Boriszov Forrás: Arno Mikkorvia flickr.com

Eredmények és változások

Október 2-án a bolgárok 18 hónapon belül negyedszer tartottak parlamenti választásokat. Az előrehozott választásokat Kiril Petkov négypárti (PP, BSP, ITN és Demokratikus Bulgária) kormányának bukása után írták ki. Ez volt a harmadik előrehozott parlamenti választás 2021 óta, amire még nem volt példa a bolgár történelemben; a korábbi választásokat 2021 áprilisában, júliusában és novemberében tartották.
 A legutóbbi választáson a részvételi arány történelmi mélypontra, 39,4%-ra esett vissza. A következő hét pártnak sikerült mandátumot szereznie (szavazatarányok %-ban; mandátumok):

*A szavazatok fennmaradó 11,15%-a 23 másik jelölt között oszlott meg, akik nem érték el a 4%-os küszöböt (köztük az ITN, a Slavi Trifonov televíziós személyiség köré szerveződő "Vannak ilyen emberek" párt, amely az elmúlt két rövid kormányzati ciklusban nagy figyelmet kapott).  3,3% jelölte meg a "nem támogatok senkit" opciót.  

A GERB győzedelmeskedett, vezetője BojkoBoriszov volt miniszterelnök, aki a 12 éves hivatali idejével kapcsolatos, 2020-ig tartó korrupciós vádakat (amelyek az év nyarán hatalmas tüntetésekhez vezettek) egyszerűen kibekkelte. A párt azonban csak 67 mandátumot szerzett, ami túl kevés az abszolút többséghez, amelyhez 121 mandátumra lett volna szükség. A GERB elleni tüntetésekből kinőtt, párttá alakult mozgalom, a PP a második helyre csúszott. A választók többsége ezen a választáson úgy tűnt, hogy a látszólagos stabilitást részesíti előnyben a korrupció elleni küzdelemmel szemben, és csalódottságát fejezte ki a leköszönő PP vezette kormány teljesítménye miatt.

A legutóbbi, 2021. november 14-i választások megnyerése után a PP - két Harvard-diplomás, Kiril Petkov miniszterelnök és Assen Vaszilev miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter vezetésével - három másik, igen eltérő partnerrel állított kormányt. A populista ITN-nel, a jobbközép DB-vel és a baloldali BSP-vel együtt "tiszta" kormányt akartak alakítani, és dinamikus gazdasági növekedést reméltek. Ez azonban csak hat hónapig tartott, ezért október 2-án új választásokat tartottak.

Két másik párt is mandátumot szerzett, a Vazrazhdane és a BV, amelyek egy másfajta változást propagálnak. A Vazrazhdane egy erősen nacionalista párt, amely ellenzi a NATO- és  EU-tagságot, megduplázta szavazatát. Elutasított minden koalíciót más pártokkal az új parlamentben. A második párt, a BV egy új párt, amely először lesz jelen a parlamentben. Emellett a "bolgár nemzeti érdekeket" helyezi előtérbe, miközben kijelenti, hogy készen áll a tárgyalásokra minden féllel.

Témák és stratégiák

A választások előtt és után kulcsfontosságú kérdés a korrupció elleni küzdelem és egy olyan működő igazságszolgáltatás biztosítása, amely képes a magas rangú tisztviselők felelősségre vonására és megbüntetésére. Ezért számos választási vita az igazságügyi reformok körül forgott, és a különböző résztvevők egymást vádolták azzal, hogy még mindig hiányoznak a régóta esedékes intézkedések.

Bár megnyerte a választásokat, a GERB-et még mindig "mérgezőnek" tartják, mivel a múltban már vétkes volt a hatalommal való visszaélésben. Ez az oka annak is, hogy a PP elutasít minden együttműködést ezzel a párttal. Korábbi partnerei, a DB és a BSP osztják ezt a hozzáállást. A harmadik parlamenti párt, a török többségű DPS állítólag informális kapcsolatban áll a GERB-bel, és ezért szintén kizárt, hogy egy új kormánykoalíció lehetséges partnere legyen.

Egy másik rendkívül vitatott kérdés az volt, hogy Bulgária feloldja-e vétóját az Észak-Macedón Köztársaság uniós csatlakozási tárgyalásai ellen. A vétó oka az, hogy Észak-Macedónia nem hajlandó elismerni az országban élő bolgár kisebbséget, és nem tartja be az emberi jogok védelmét, emellett széles körű lejárató kampányokat folytat Bulgária ellen. A PP-t sokan olyan pártnak tartják, amely túlbuzgón fogadta el a francia elnöki formula úgynevezett kompromisszumát, amelyet a társadalom egy része a nemzeti identitás kulcsfontosságú prioritása eladásaként értékelt.

Egy másik heves vitát kiváltó kérdés Bulgária álláspontja volt az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Bulgária több tízezer ukrán menekültet fogadott be, és kinyilvánította, hogy támogatja Ukrajnát a konfliktusban, de eddig nem szállított fegyvereket. A bolgár társadalom erősen megosztott abban a kérdésben, hogy ezt meg kell-e tenni vagy sem. A PP-t azzal vádolják, hogy meggondolatlanul elutasította azt a kérést, hogy a Gazpromtól származó gázszállítások számláit ezentúl rubelben fizessék. Ennek eredményeképpen Bulgária az első két ország között volt, amelyet elzártak a gázellátástól. A 70 orosz diplomata és nagykövetségi alkalmazott kiutasítását sokan hasonlóan értékelték.

Ennek ellenére Radev elnök (akit 2021 novemberében második 5 éves ciklusra újraválasztottak) szerepe továbbra is ellentmondásos maradt. 2021 és 2022 között, hogy megfeleljen az alkotmánynak, az elnöknek három egymást követő ügyvivő kormányt kellett beiktatnia, mindegyiket két hónapos mandátummal, amely egy harmadik hónappal meghosszabbodott, mielőtt az új parlament újra kormányt választhatott volna. Erre 2021-ben kétszer volt szükség, mert két rövid életű parlament nem tudott kormánykoalíciót alakítani, idén pedig egyszer, miután a négypárti koalíció a legutóbbi, július végi parlamenti ülésszak idejében összeomlott.

A PP a DB-vel és a BSP-vel együtt (a BSP esetében némileg meglepő módon, mivel Radew eredetileg ő 2016-ban az ő elnökjelöltjük volt) azzal vádolta Radew elnököt, hogy az ügyvivő kormányok segítségével tisztességtelen befolyást gyakorolt a politikai folyamatokra azáltal, hogy nyilvánosan bírálta a kormány munkáját, és közvetve befolyásolta a kulcsfontosságú pozíciók kinevezését és más alapvető döntéseket.

A választásokat megelőző kampány során az emberekben az a meggyőződés alakult ki, hogy a pártok politikai játszmákba keveredtek, és nem törődtek a polgárok égető problémáival, akiknek nehéz volt megélni a megugró fűtési, villany- és élelmiszerárak miatt. Az eredmény a politika és a polgárok aggodalmai közötti teljes szakadék volt, ami a választásokba, az intézményekbe és az egész demokratikus politikai folyamatba vetett bizalom szinte teljes elvesztéséhez vezetett. Erre példa volt az ITN által a választási kampány során előterjesztett javaslat, miszerint népszavazást kellene tartani arról, hogy Bulgária elnöki köztársasággá váljon-e ahelyett, hogy parlamenti köztársaság maradna.

Ez a válság, amely számos megválaszolatlan kérdést és kihívást tartalmaz, október 19-én csúcsosodott ki, amikor az elnöki rendelet szerint az újonnan megválasztott parlament első ülése kezdődött. Ezzel a dátummal Radev-nek ismét szembe kell néznie kritikusai vádjaival, miszerint indokolatlanul meghosszabbította az október 2. utáni időszakot. Mivel a kormányalakítás esélye jelenleg meglehetősen csekély, egyre valószínűbbnek tűnik egy újabb előrehozott választás 2023 elején.

A baloldal

A baloldal fő képviselője, a Bolgár Szocialista Párt (BSP) újabb megalázó kudarcot szenvedett, a szavazatok kevesebb mint 10%-val az ötödik helyre esett vissza, annak ellenére, hogy a pártvezetés mindent megtett annak érdekében, hogy a kormánypártot rendkívül szociális és békeorientáltnak tüntesse fel. A párt, amely korábban az ország két legfontosabb politikai pártjának egyike volt, ezzel elérte eddigi mélypontját. El kell ismerni, hogy a GERB kormányzása idején, amikor a tisztán nacionalista csoportokkal való versengésre tett sikertelen kísérlet után a "hagyományos családi és nemzeti értékeket" támogató irányvonal felé orientálódott, az establishment része volt. Emellett párton belüli kampányt is folytatott a "belső ellenségek" kiiktatására.

Több baloldali csoport is részt vett a választásokon, korlátozott sikerrel, ami a társadalom baloldali spektrumának széttöredezettségét és széthúzását tükrözi. Mivel a BSP kudarcot vallott erős baloldali szereplőként, az erősödő nacionalista és antidemokratikus áramlatok miatt a baloldali gondolkodású polgárok megfelelő képviseletének kérdése új sürgető kérdéssé vált.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://www.transform-network.net/de/blog/article/vier-wahlen-in-18-monaten-bulgarien-einmal-mehr-in-der-sackgasse/