z Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest idei nyolcrészes közbeszélgetés-sorozatának témája „A görögdinnye-politika magyarországi lehetőségei”. Az orosz–ukrán háború tartóssá válása, a kialakulóban lévő gazdasági és szociális válság miatt a korábban tervezett őszi témákat aktualizáltuk. A háború várható kimeneteléről, az energiaárak robbanásának hatásairól és a magyar ellenzéki választók gondolkodásról szervezünk pódiumbeszélgetéseket.
A sorozat őszi második, október 18-i rendezvényét „Fázunk-e majd a télen?” címmel hirdettük meg. Bene Csinszka energiapolitikai szakértő és Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke voltak Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztőjének beszélgetőtársai. A beszélgetés a Covid-járvány és az orosz–ukrán háború miatti energiaválság megoldásának rövid és hosszabb távú lehetőségeiről szólt. Visszafelé megy-e Európa és Magyarország a fosszilisenergia-felhasználás irányába, vagy az alternatív fenntartható energiákra történő áttérés gyorsul fel az európai országokban? Két fontos vélemény a beszélgetésből:
Lukács András: Ha az államok alacsonyan tartják az energiaárakat, ha a nemzeti kormányok továbbra is támogatják a fosszilisenergia-termelőket és/vagy -felhasználókat, akkor nem ösztönöznek takarékoskodásra. Nem pénzügyileg támogatott energiát, hanem pénzt kell adni az embereknek, hogy maguk dönthessenek, mennyi energiát vagy más termékeket vásárolnak piaci áron a pénzükből. A háztartások 30-35 százaléka fázni fog télen, mert ilyen rövid idő alatt semmilyen alternatív megoldást nem tudnak a szegénységben élők találni. A környezeti károkat növelő háztartási és egyéb hulladék égetése pedig jelentősen növekedni fog.
Bene Csinszka: Németország, Belgium, Franciaország meghosszabbítja öt-tíz évvel az atomerőművei élettartamát. Lassan érdemes elfogadni, hogy az atomenergia reneszánsza realitássá válik. Nem gondolom, hogy a földgázfelhasználás csökkentését zsinóráram nélkül meg tudjuk oldani. Nemcsak a lakosságról van szó, hanem az ipar energiaellátásáról is. Nem látok olyan forrást, ami nagy mennyiségben el tudná látni az ipari fogyasztókat. Nem tartom magam „proatom” embernek, viszont azt muszáj elmondani, hogy lehet egy olyan rendszert tervezni, amiben van helye az atomnak. Ha valóban komolyan vesszük a gázkivezetést, akkor az áram lesz az alternatíva. Lehetünk a mostaninál villanyfüggőbbek, mert minden jobb, mint az oroszországi fosszilis függés. Magyarországnak lehet úgy is jó energiatermelési mixe, hogy van benne egy vagy két atomreaktor. Csak találjuk ki! Például lehetne a Roszatom helyett máshonnan importálni fűtőelemeket. Ugyanakkor két-három évtizeden belül lesz a maghasadás helyett más technológia is, csak még nem beszélünk róla eleget. Ilyen lehet a fúziós technológia.
