Nyomtatás

Felirat: Elég volt! Együtt. Felkelés a drágulás ellen. Szombaton, október 1-én a Kancellári Hivatal elött. Bécs, Ballhausplatz.

Az energia, az élelmiszerek és a lakhatás árai robbanásszerűen emelkednek. Röviden: mindennapi életünk megfizethetetlenné válik. E mögött válságok sorozata húzódik meg: Az ukrajnai háború és a gázzal kapcsolatos orosz taktika energiaválságot idézett elő. A fosszilis függőség, a kockázatos piacok és a liberalizált energiaellátás miatt az árak megőrülnek. Az ellátási lánc problémái a világjárvány kezdete óta hiányhoz és áremelkedéshez vezettek. Aszályok, viharok és más éghajlati katasztrófák elpusztítják a termést, és az árak ismét emelkednek. Eközben az OMV[1] (Osztrák Ásványolajkezelő Részvénytársaság) -hoz hasonló vállalatok továbbra is mesterségesen emelik az árakat, hogy növeljék profitjukat.

Ennek eredményeképpen az elmúlt évtizedek legmagasabb inflációját és legmélyebb szociális válságát éljük át világszerte és itt Ausztriában. Ez azokat sújtja a legjobban, akiknek kevés van, de a középosztály nagy része is szenved. Az infláció nemcsak pénzügyileg érint mindannyiunkat, hanem könyörtelenül megmutatja, hogy mindennapi életünk mennyire ki van szolgáltatva a kockázatos, profitorientált logikáknak - akár az áramtőzsdéken, akár az élelmiszeripari vállalatokon keresztül. A "normalitáshoz" való visszatérés reménye a több mint kétéves világjárvány után szertefoszlik. Válságok és konfliktusok időszaka áll előttünk.

Ez ellen még mindig nincsenek tömeges tiltakozások. Az ÖGB (Osztrák Szakszervezetek Szövetsége) "Árak lefelé" demonstrációja messze elmaradt a várakozásoktól. Ez arra kell, hogy figyelmeztessen bennünket, hogy a válságok nem vezetnek azonnal mozgalmakhoz. Világos azonban, hogy globálisan és Ausztriában is óriási társadalmi konfliktusokkal állunk szemben. Közel három év telt el a 2008-as pénzügyi világválság kitörése és a Tahir tértől a Plaza de Solon át Athénig tartó tömegmegmozdulások között 2011-ben. Mégsem várhatjuk meg, hogy a társadalmi konfliktusok hirtelen bekövetkezzenek. Fel kell készülnünk rájuk.

Az utcára kell vonulnunk az inflációra adott igazságos válaszokért, a méltóságteljes életért és alapvető szükségleteink biztosításáért. És nem adhatjuk át az utcákat és ezeket a vitákat a jobboldalnak.

Mozaik-szerkesztőként a baloldallal, a szociális és ökológiai mozgalmak különböző szereplőivel közösen kezdeményeztük az "Elég volt"[2] platformot. Ez az első kísérlet arra, hogy közösen építsünk egy mozgalmat. Ez egy hatalmas feladat és felelősség, amely most a baloldalra hárul. Így hát félelemmel, dühhel és némi reménnyel indulunk neki ennek az ősznek és télnek.

Osztályellentétek a középpontban

A válság az osztálykérdést teljes egészében újra napirendre tűzi. A drágulás mindannyiunkat érint, és megteremti az alapot a munkásosztály széles rétegeinek egyesítéséhez. A jelenlegi helyzet sok emberben a szegénységtől és az életesélyek csökkenésétől való félelmet vált ki. Ezt kell politikánk középpontjába állítanunk, mert ez a világ a kizsákmányolás rendszere, és a liberális-demokratikus intézmények csak korlátozottan képesek változtatni rajta.

Az infláció hatása egyenlőtlen. A kis jövedelmű munkavállalók, de az egyedülálló szülők[3] és a bérlakásokban élők is sokkal nagyobb terheket[4] viselnek. Mert jövedelmük nagyobb részét költik olyan dolgokra, amelyek ára jelentősen emelkedett: energia, lakhatás és élelmiszer. A középosztály megtakarításainak elértéktelenedése miatt vagyonvesztésnek van kitéve. A néhány befektetési alapnak köszönhető biztos jövő reménye szertefoszlott. Az a tény, hogy az infláció a kis- és középvállalkozásokat is eléri[5], teret teremt új szövetségeknek. A tőke- és a bérfüggő oldal különböző osztályfrakcióit most ugyanazok a hatások érintik.

Az osztrák szövetségi kormány által elfogadott inflációellenes intézkedések tovább mélyítik a meglévő egyenlőtlenségeket. Ez egyrészt az intézkedések tervezésének, másrészt finanszírozásának köszönhető. Az alapvető szükségletek biztosítása helyett egyszeri kifizetések és egy villamosenergia-árfék van, amelyet az adókon keresztül mi magunk fizetünk meg. Az adórendszer, amelybe elsősorban a munkavállalók fizetnek be a bér- és tömegadókon[6] keresztül, az állami juttatások relatív újraelosztását biztosítja alulról felfelé.

Az egyszeri kifizetésekre való támaszkodás helyett tehát osztálypolitikai szempontból elsősorban a bérek emelkedésére van szükség, az alapvető szükségletek biztosítása és a vagyonadó mellett. Ezért a közelgő kollektív tárgyalásokra kell összpontosítanunk, és támogatnunk kell azokat az ágazatokat, ahol sztrájk van folyamatban.

Az éghajlati válság továbbra is prioritás

Az infláció ismét ürügyként szolgál arra, hogy a társadalmi-ökológiai átalakulást háttérbe szorítsák - a fosszilis érdekek javára. Az energia- és hőátállás drasztikus felgyorsítása helyett a gázinfrastruktúra tovább bővül, és a fosszilis függőséget a cseppfolyósított gázra vonatkozó évtizedes szerződések révén tovább mélyítik. Ugyanakkor a különböző pártok képviselői egymást túllicitálva követelik a fosszilis támogatások növelését, például az ásványolajadó csökkentését vagy az ingázási támogatás növelését. Az ÖVP (az osztrák kormánykoalíció vezető pártja) találóan foglalta össze a fosszilis érdekek fontosságát az élet alapjainak fokozatos tönkretételével szemben, amikor a rekordmeleg, az erdőtüzek és a vízadagolás ellenére kijelentette, hogy a klímavédelmi törvény "nem elsődleges prioritás".

„A klímavédelmi törvény holtpontra jutott. Keddtől 600 napja nincs klímavédelmi törvény Ausztriában. A törvénynek az lenne a célja, hogy szabályozza, mennyi CO2-t kell megtakarítani évente, és konkrét és kötelező célokat tűzzön ki az érintett ágazatokra, például a közlekedésre, az iparra és a mezőgazdaságra. A törvény azonban 2020-ban lejárt – és azóta alig történt mozgás az utódtörvény megalkotása felé. Az ÖVP és a Zöldek klímavédelmi szóvivője szerint még hónapokkal a tárgyalások kezdete után sem lehet megegyezni.” https://orf.at/stories/3281906/

De az éghajlati válságot, az energiaválságot, a világjárványt és a szociális válságot nem lehet külön kezelni. A kapitalizmus a közös nevezője ezeknek a válságoknak, és összeköti őket. Természetünk kisajátítása és elpusztítása mögött, akárcsak a kirívó társadalmi egyenlőtlenségek mögött, az egyre növekvő profitorientáció áll.

Helytelen az egyik egyenlőtlenségi viszonyt - például az energiaköltségek igazságtalan elosztását - kijátszani egy másikkal szemben, például a globális felmelegedés egyenlőtlen hatásával. Ehelyett a társadalmi és ökológiai válságokban olyan közös válaszokra van szükségünk, amelyek a probléma gyökeréig hatolnak. Ez az erőforrás-fogyasztás csökkentését és a társadalmi javak újraelosztását jelenti, ahogyan azt a Római Klub új jelentése[7] is hangsúlyozta. Nem lehet és nem is lesz "folytatjuk, ahogy eddig". Az állítólag olcsó fosszilis energia ideje lejárt, és a folyamatosan súlyosbodó természeti katasztrófák az ipari nemzetek által teremtett jelen részei.

Az inflációra és az energiaválságra adott baloldali válaszoknak ezért nem a tönkrement termelési és életmód fenntartására kell összpontosítaniuk, hanem alapvető szükségleteink biztosítására: Főzés, fűtés, megélhetés és eljutás A-ból B-be. Ezeket a központi területeket ki kell vonni a piacról. Erre azért is szükség van, hogy az energia, a mobilitás, a mezőgazdaság és a termelés ökológiailag és társadalmilag igazságos módon alakuljon át, és hogy hosszú távon garantáljuk alapvető szükségleteink kielégítését.

Jobboldal válaszok nélkül

Egy dolog világos: a jobboldaliak és a szélsőjobboldaliak az FPÖ-től a volt identitáriusokig[8] és a neonácikig megpróbálják majd becsatornázni az emberek dühét és kétségbeesését. Az infláció elleni első tüntetésen a jobboldali "Corona Mobilizáció" fenntartható energiaköltségeket, az alapvető élelmiszerek árplafonját, az EU-ból való azonnali kilépést és "a globalisták száműzését" követelte. Hirtelen témaváltás? Eléggé. De kiszámítható is.

A „Querdenken” demonstrációk résztvevőit most fair gondolkodóknak nevezik, az ismét megmutatja: a méltányosság definíció kérdése. A jobboldaliak az igazságosságot kizárólagos jószágként határozzák meg, amely csak a saját oldaluké. Ahhoz, hogy a saját környezetünkben elegendő igazságosság legyen, másoknak sokkal rosszabb helyzetben kell lenniük. A jobboldal darabról darabra rombol le minden szolidaritási kísérletet[9].

https://www.deutschlandfunk.de/corona-demonstrationen-wer-marschiert-da-zusammen-100.html :

2020 augusztusa óta az „Querdenken” mozgalom növekvő radikalizálódása figyelhető meg – mondja Olaf Sundermeyer, újságíró és jobboldali szélsőséges szakértő. A „Querdenken” mozgalom egyre inkább átveszi a jobboldali szélsőségesek érvelési formáit, tiltakozási formáit és politikai céljait, amikor az állammal és a kormánnyal foglalkozik. Sundermeyer szerint a radikalizálódás a rendőrséggel, politikusokkal és újságírókkal szembeni határozott és olykor erőszakos fellépésben is megmutatkozik.

Az ÖVP-ben ez kicsit civilizáltabban hangzik, de alapvetően mégis nagyon hasonló. Éppen ezért Laura Sachslehner ex ÖVP-főtitkár legnagyobb kritikája[10] a klímabonusszal kapcsolatban az, hogy azt a menedékkérőknek is fizetik. Ezért Gerhard Karner ÖVP belügyminiszter már igyekszik visszahozni a médiába a menekültek kérdését[11].

Ez azt mutatja, hogy a jobboldalnak nincsenek válaszai a jelenlegi válságra. Rasszista figyelemelterelésre és a fosszilis status quo egyre valószínűtlenebb védelmére szorítkoznak. Ezért csak akkor kell félnünk a jobboldaltól, ha mi, baloldaliak nem adunk válaszokat.

El kell hagynunk a komfortzónát

A társadalmi béke, amely a társadalom megszokott útjának folytatását garantálja, veszélyben van. A liberálisok ezért felszólítják az államot, hogy végre tegyen valamit a béke megőrzése érdekében. Úgy tűnik, hogy a kormány eddigi pénzbeli ajándékainak is ez a célja. Baloldaliként és társadalmi mozgalmaként nem szabad ezt a játékot játszanunk. Az életkörülményeinket fenyegető veszély valós. Vissza kell vágnunk. Ez azt jelenti, hogy meg bontanunk a társadalmi békét, amely eddig mindent megbénított. Ez akkor sikerülhet, ha a baloldal kész vállalni ezt a feladatot és részt venni az elkövetkező harcokban és konfliktusokban.

A baloldali erőknek először is fel kell készülniük arra, hogy elhagyják politikai komfortzónájukat. Az infláció elleni és az alapvető szükségletek biztosítását célzó társadalmi mozgalomban remélhetőleg nem csak tapasztalt baloldaliak vesznek majd részt. Mozgalmunk a társadalom széles rétegeit fogja mozgósítani, akiknek különböző politikai álláspontjaik vannak. A baloldali siker előfeltétele, hogy őszintén vállaljuk egymást és elviseljük az ellentmondásokat. A szolidaritás és a közös küzdelem konkrét tapasztalataira van szükség, ahelyett, hogy a baloldal eleve kizárja azokat, akik nem értenek vele 100 százalékban egyet.

Másodszor, a baloldal nemcsak akkor lesz sikeres, ha sikerül nagy tüntetéseket szerveznie, hanem ha konkrétan is jelen vagyunk az emberek mindennapi életében. Amikor a szolidaritást a gyakorlatban megszervezzük és kézzelfoghatóvá tesszük, és a mindennapi életben felépítjük azokat a struktúrákat - a bérlői tanácsadástól a saját szervezésű melegedőkig, a házfoglalásokig -, amelyekre szükség lesz a következő konfliktusokban. Ez egy ijesztő feladat. De egy lehetőség is, hogy olyan társadalmi változásokat idézzünk elő, amelyek mindenki számára jobb életet tesznek lehetővé.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://mosaik-blog.at/es-reicht-teuerung-linke-antwort/

[1]A bécsi székhelyű OMV Részvénytársaság tőzsdén jegyzett, integrált olaj-, gáz- és vegyianyag-csoport. 2020-ban 17 milliárd eurós forgalommal és körülbelül 25 000 alkalmazottal (beleértve a Borealis-t is) az OMV Ausztria egyik legnagyobb ipari vállalata.https://de.wikipedia.org/wiki/OMV

[2]https://linktr.ee/es_reicht

[3]https://www.alleinerziehend.at/wp-content/uploads/2018/08/Alleinerziehende_in_O%CC%88sterreich_2011_FINAL.pdf

[4]https://www.momentum-institut.at/system/files/2020-10/moment_policybrief_19.2020_20201006.pdf

[5]https://www.meinbezirk.at/c-wirtschaft/zahlreiche-baeckereien-muessen-bald-schliessen_a5555662

[6]Tömegadók: „Az elmúlt évi adóbevétel több mint háromnegyede az úgynevezett tömegadókból származott: a bér-, az értékesítési-, a fogyasztási és az ásványolajadóból. Mindenekelőtt a munkavállalók háztartásai finanszírozzák az államot jelentős mértékben. A vállalatok hozzájárulása évről évre csökken.”https://www.boeckler.de/de/boeckler-impuls-beschaeftigte-tragen-die-steuerlast-6736.htm

[7]https://science.apa.at/power-search/17862083832423884426

[8]Az Identitarian Movement Austria (IBÖ) az Új Jobboldal által 2012-ben alapított jobboldali szélsőséges csoport, amely az Identitárius Mozgalom osztrák ágát képviseli.Az Identitarian Movement számos akcionista, etnikai orientációjú csoportot ír le, amelyek önképük szerint képviselik az úgynevezett „etnopluralizmust”. Zárt, etnikailag homogén „európai kultúrát” feltételeznek, amelynek „identitását” mindenekelőtt az „iszlamizáció” fenyegeti. Szakújságírók, tudósok és alkotmányvédelmi tisztek az ilyen elképzeléseket "fajok nélküli rasszizmusnak" nevezik, és a csoportokat a jobboldali szélsőségekhez sorolják.https://de.wikipedia.org/wiki/Identit%C3%A4re_Bewegung_%C3%96sterreich

[9]https://mosaik-blog.at/rechtsrutsch-in-oesterreich-warum-es-an-der-zeit-ist-zu-handeln/

[10]https://www.derstandard.at/story/2000138923469/klimabonus-oevp-will-gesetz-wegen-asylwerbern-rasch-aendern

[11]https://www.derstandard.at/story/2000137081264/immer-mehr-asylantraege-karner-schickt-polizei-an-grenzen

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

szerk. 2022-10-09  mosaikblog.at