Egy videófelvétel, amelyen iskolás lányok hangosan, üvegekkel dobálózva kergetik ki az oktatási minisztérium képviselőjét az iskolaudvarról, jól mutatja, mi történik most Irán és Kurdisztán nagy részén. Az egész országban a lakosság, különösen a nők és a fiatalok lázadnak a vallási öltözködési szabályok ellen, az ellen, hogy a közterületeken a nemeket elkülönítik egymástól, lázadnak az erőszak, az elnyomás, és a kizsákmányolás ellen.

A mozgalom masszív elnyomásnak kitett:  a rezsim a teheráni Sharif Egyetem^[1] és Tabriz diákjait vette célba. Diákokat és professzorokat zártak be az épületbe, egyeseket lelőttek, másokat letartóztattak - senki sem tudja, hová vitték őket. Zahedan-ban (Beludzsisztán) a rezsim egyik parancsnoka megerőszakolt egy 15 éves lányt. Ennek ellenére a mozgalom nem áll meg. A zahedani incidens után tömegek özönlöttek az utcára. A rezsim ott újabb mészárlást hajtott végre, és legalább 67 embert gyilkolt meg^[2].

https://twitter.com/Khani2Mina/status/1576850995946356736?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1576853385549996032%7Ctwgr%5E83c8ebe96ed6e3a9aa6c2653a04b2bb205f0948e%7Ctwcon%5Es2_&ref_url=https%3A%2F%2Fmosaik-blog.at%2Firan-protest-frau-leben-freiheit%2F

Elmondható, hogy sikertelen volt az állam stratégiája, hogy minden professzort és diákot elriasszon a Sharif egyetem elleni támadásokkal. Ma sokan közülük tiltakoznak. Fejkendő nélküli iskoláslányok azt követelik, hogy a "mullahok tünjenek el.”

A további felvételek azt mutatják, hogy az Uni Razi-ban (Kermanshah) folytatódnak a tüntetések...Ezzel a szlogennel követelik a diákok szabadon bocsátását:

„Az egyetem igazgatójának mennie kell és a tanulókat el kell engedni"

https://twitter.com/Khani2Mina/status/1576853385549996032?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1576853385549996032%7Ctwgr%5E83c8ebe96ed6e3a9aa6c2653a04b2bb205f0948e%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fmosaik-blog.at%2Firan-protest-frau-leben-freiheit%2F

A nők elnyomása, mint a rendszer egyik pillére

Jina Amini meggyilkolása állami nőgyilkosság (femicid)^[3]volt. Az úgynevezett "erkölcsrendőrség" által elkövetett gyilkosság^[4] az egész diktatúra elleni felkelést váltotta ki. A nők és az LMBTQI+ személyek elnyomása az iszlám köztársaság egyik központi pillére. A kötelező hidzsáb^[5] csak egyik kifejeződése a nők és testük mélyreható ellenőrzésének. A rezsimnek szüksége van erre az elnyomásra, hogy a nőket a saját négy fal közé szorítsa, és így megszilárdítsa a rendszert. A nemi erőszakot és a házastársi erőszakot a legtöbb esetben nem üldözik és nem büntetik. A lányokat már 13 éves koruktól házasságra kényszeríthetik. Ugyanakkor a vallási vezetők ugyanazok, akik a legtöbb vagyont birtokolják, és kizsákmányolják a munkásokat és a szegényeket. Kevés más országban ennyire nyilvánvaló, hogy a nők elnyomása mennyire szerves része a kapitalista rendszernek. Iránban jónéhány mullahot szupergazdaggá tett.

Felirat: "Elegem van abból, hogy önimádó, konzervatív férfiak irányítják a világot." Szolidaritási tüntetés Bécsben:

Összeomló ideológia Iránban

De az ideológiájuk omladozik. Az elmúlt években a tömegek elvesztették a hitüket a vallási intézményekben. A férfiak szolidaritást vállalva a lázadó nők oldalára állnak. Az öltözködési szabályok minimális támogatást élveznek. A reakciós eszmék, a nőgyűlölet, az LMBTQI+-ellenesség, a nemzeti elnyomás, a gazdasági nehézségek (az infláció már tavaly is 45 százalék fölött volt), az éhség és a szegénység kombinációja olyan robbanásveszélyes keverék, amely a világjárvány idején már a tanárok, olajipari dolgozók, buszvezetők és mások történelmi sztrájkhullámaihoz vezetett.

A kurd felszabadító mozgalom "Nő, élet, szabadság" jelszava lett a felkelés vezérszava. Még az olyan régiókban is, mint Kelet-Azerbajdzsán, ahol a kurdokat különösen elnyomják, az emberek együtt vonulnak az utcára, és kurdul kiabálják a jelszót. Az a tény, hogy az iráni rezsim drónokkal támadja a kurd szervezeteket, azt mutatja, hogy felismeri a forradalmi potenciált. Az ottani sztrájkok már az egész régiót megbénították.

"Jin Jiyan Azadi" - "Női élet szabadsága" a bécsi szolidaritási tüntetésen.

Olaj az emberi jogok előtt

A nyugati államok vonakodnak. Mindenhol alternatívát kell keresniük az orosz olaj és gáz helyett. Ahogy Szaúd-Arábiában is látjuk, nem riadnak vissza attól, hogy a legbrutálisabb diktatúrákkal is alkut kössenek. Nem foglalkoznak a nők jogaival vagy az emberi jogokkal. Irán a térség egyik legfontosabb politikai és gazdasági hatalma. A nyugati hatalmak, az imperialista erők, többek között a régi sah család támogatásával próbálnak befolyást gyakorolni a mozgalomra. Az Irán elleni szankciók az elmúlt években elsősorban a munkásokat és a szegényeket sújtották, nem pedig a rezsim vezetőit. Az a tény, hogy az uniós tagállamok arról beszélnek, hogy szankciókkal sújtják a rezsim magas rangú szereplőit, mutatja, hogy jelenleg milyen erős a nyomás. A rezsim külföldön tárolt vagyonát és eszközeit egy alulról jövő szolidaritási mozgalomnak kell kisajátítania és átvennie.

A mozgalom terjeszkedik

A felkelés mindenhol megrémíti az uralmon lévőket. A mozgalom már az egész régióban terjed. Afganisztánban a fiatal nők és lányok szintén elszántan tiltakoznak az oktatáshoz való jogukért.^[6] Az iráni rezsim megdöntése hullámot indíthat el az egész régióban. A forradalomnak meg kell valósítania célkitüzéseit: a felszabadult dühöt és elszántságot össze kell kötni és szervezni kell. A mozgalomnak demokratikus struktúrákra van szüksége, többnemzetiségű önvédelmi bizottságok formájában, amelyek valódi ellenhatalmat tudnak kiépíteni. A munkásosztálynak és a fiataloknak át kell venniük a vagyont és az irányítást az ipar, a termelés és a társadalom felett, hogy a nők, az LMBTQI+ személyek, a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek jogai, valamint a demokratikus jogok biztosítva legyenek. Hogy a hihetetlen gazdagságot a szegénység és az éhínség felszámolására és egy szocialista rendszer kiépítésére használják fel a régió túlnyomó többségének érdekében.

https://www.facebook.com/events/817722072698255

A nemzetközi szolidaritási mozgalomnak ebben különleges szerepe van. Bécsben mi kezdeményeztük a baloldali, internacionalista és feminista tüntetéseket. Ez azt mutatja, hogy hogyan használhatjuk ki az itteni vita lehetőségét arra, hogy a nyugati imperializmus érdekeitől függetlenül fejlődő szolidaritást építsünk. Ez hatással lesz az országon belüli mozgalomra, és segíteni fogja a kapitalista barbarizmus megszüntetéséért és a "nőkért, az életért, a szabadságért" folytatott harc kiterjesztését világszerte.

Megjegyzés: Mióta Sarah megírta a cikket, a helyzet tovább romlott. A 16 éves Nika Shakarami biztonsági erők általi meggyilkolása megrázta az országot, és tovább szította a mozgalmat. Számtalan fiatal diák eltűnt vagy meggyilkolták őket. Mindannyian az ellenállás szimbólumaivá váltak.

Következő szolidaritási tüntetés Bécsben: október 8., szombat, 14 óra a Karlsplatz-on (a Karlskirche közelében).

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t39.30808-6/310374708_3461098134125888_7510662763641476092_n.jpg?_nc_cat=102&ccb=1-7&_nc_sid=340051&_nc_ohc=h56g-SevgHEAX-OV8cf&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=00_AT_l_2Hz-HXdo2oQGMVtyfRxHBQgkY8MBy6gmwzNtPB9lg&oe=63472BEB

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://mosaik-blog.at/iran-protest-frau-leben-freiheit/

^[1]https://www.jpost.com/middle-east/iran-news/article-718780

^[2]https://english.alarabiya.net/News/middle-east/2022/10/04/At-least-63-killed-in-Iran-suppression-of-Zahedan-protest-Human-rights-group

^[3]https://mosaik-blog.at/claim-the-space-femizid-feministische-vernetzung/

^[4]https://hu.euronews.com/2022/10/04/nyugati-aggodalmak-az-irani-nojogi-tuntetesek-elfojtasa-miatt

^[5]A hidzsáb (حجاب, ħijāb) arab szó, jelentése: ’takaró’, így nevezik a nők haját eltakaró fátylat, amit a muszlim nők és lányok hordanak kamaszkortól, nyilvános helyeken.

Néhány arab és nyugati országban a hidzsáb szó elsősorban a muszlim nők fejét és testét takaró ruhát jelöli, de az iszlámban szélesebb jelentése van, többek között a szerénységet, a titoktartást és az erkölcsösséget is jelenti.https://hu.wikipedia.org/wiki/Hidzs%C3%A1b

^[6]https://www.aljazeera.com/news/2022/10/3/afghan-women-protest-against-recent-attack-on-kabul-school