BALMIX - Oroszország dekolonizációja: a Nyugat fel akarja darabolni az Orosz Föderációt?

Ezzel az állítással lépett fel az orosz külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésén. De mit is jelent az a "dekolonizáció", amelyre a kollektív Nyugat törekszik Oroszország számára?

Az ENSZ Közgyűlésének általános vitája^[1] éppen zajlik New Yorkban. A két hétig tartó vitában az ukrajnai háború kiemelt téma volt, és a kormányok közötti ütésváltáshoz vezetett.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszédében azzal vádolta a kollektív Nyugatot, hogy megpróbálja megosztani a világot és elpusztítani országát. "Már azt sem szégyellik nyíltan kijelenteni, hogy nemcsak katonai vereséget akarnak okozni hazánknak, hanem Oroszország elpusztítását, feldarabolását".

Lavrov szavai úgy hangzanak, mint egy újabb kísérlet arra, hogy az ukrajnai háborút az önvédelem egyik formájaként mutassa be, és igazolja a konfliktus további eszkalálódását. Azonban nem a semmiből szedték elő őket.

Az ukrajnai háború egy régi vitát élesztett újra, és a "Nyugat" már gondolatban az orosz vereséget követő időszakrakészül. A vitát az a gondolat is jellemzi, hogy Oroszországot, mint geopolitikai tényezőt és az USA versenytársát ki kell iktatni.

Az erre vonatkozó elképzelések sokrétűek, de a "dekolonizáció" jelszó alatt működnek. A moszkvai politikai központ gyengítése és a hatáskörök régiókra való kiterjesztése valószínűleg a legártalmatlanabb ötlet, a legszélsőségesebb azonban valószínűleg az Orosz Föderáció számos kis államra való felosztása.

A dekolonizáció tervei

Ez utóbbi gondolat szellemi előfutára az első világháborúig nyúlik vissza. 1916-ban megalakult az Oroszországi Idegen Népek Ligája^[2], (franciául: Ligue de nationalités allogènes de Russie) amely az orosz imperializmus által állítólagosan elnyomott népek szabadságra bocsátását szorgalmazta. A Ligát a Német Birodalom, Oroszország ellensége finanszírozta a háborúban.

A Szovjetunió megszűnése után az amerikai kormány is felkarolta és megvitatta az ötletet, ahogy azt Casey Michel amerikai író a The Atlantic^[3] című vitairat május végi cikkében leírta.

Annak érdekében, hogy Oroszország soha többé ne fenyegethesse az USA hegemóniáját, Dick Cheney volt védelmi miniszter azt javasolta, hogy ne csak a Szovjetunió szétverésével elégedjenek meg, hanem magát Oroszországot is szét kell verni.

Az akkori amerikai elnök, George Bush győzött - és Oroszország nem lett feldarabolva. Casey Michel számára ez hiba volt. Azt írta: a "Nyugatnak" be kell fejeznie az 1991-ben megkezdett projektet, és meg kell próbálnia teljesen dekolonizálni Oroszországot. De az országot nem feltétlenül kell teljesen felszámolni, ahogy Cheney elképzelte; elég lenne egyfajta demokratikus föderalizmus létrehozása is.

És miután Oroszországot dekolonizálták, a folyamatot Kínában is folytatni kellene. Michel szerint ugyanis ez az ország sem tudott megbirkózni a gyarmatosítás örökségével.

Oroszországban Michel cikke heves reakciókat váltott ki - és félelmeket szított. Jurij Zsdanov jogász és tábornok a legnagyobb orosz napilapban így reagált^[4]: "Egyértelmű, hogy ez nem csak az ő személyes véleménye, hanem az amerikai vezető körök álláspontja". És az ő véleményét az ő jóváhagyásukkal tették közzé. Oroszország ezért "történelmének legnehezebb próbatétele előtt áll".

Folklór Tatárországban: Népviseletben harmonikára táncolnak Kép: Jegor Alejew/Picture Alliance

Forrás: https://www.br.de/nachrichten/kultur/vollstaendig-entkolonialisieren-muss-russland-zerlegt-werden,T7Isff7

Vannak arra utaló jelek, hogy Michel cikke nem elszigetelt kijelentés. Christoph Jehle^[5] rámutatott az Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottság (EBESZ) által június végén Washingtonban indított kampányra: Oroszország dekolonizációja erkölcsi és stratégiai szükségszerűség^[6]. Michel pedig meghívást kapott a EBESZ-től, hogy beszéljen erről.

A testület "U.S. Helsinki Bizottság" néven is ismert, és szenátorokat, a képviselőház tagjait, valamint az amerikai külügyminisztériumot is magában foglalja. Ezért feltételezhető, hogy munkája jelentős befolyással bír az amerikai külpolitikára.

Az EBESZ az ukrajnai háborút alkalomnak tekinti az orosz birodalom belső viszonyainak megvitatására. Megoldásokat kell találni arra, hogyan lehetne az "orosz imperializmus" ellen harcolni és az országot "dekolonizálni".

A megbeszélés eredményei még nem ismertek, de a programnak egyértelműnek kell lennie.

Felvonulás a fővárosban, Ulan-Udében. Fotó (2021): Mil.ru/CC BY 4.0 Eddig a burját katonai egységek átlagon felüli veszteségeket szenvedtek Ukrajnában. Az áldozatok gyakran a húszas éveik elején járnak.

A Helsinki Bizottság dekolonizálni akarja Oroszországot

Oroszország Szabad Népeinek Fóruma

Oroszország "dekolonizációjához" jelentős mértékben hozzájárul az Oroszország Szabad Népeinek Fóruma^[7]. Az első ilyen jellegű találkozóra májusban Varsóban került sor, és minden további találkozót egy másik európai városban tartanak majd, "amelynek hátterében a szabadság és a diktatúrák elleni küzdelem áll" - olvasható a České noviny^[8] című cseh online magazinban.

Az első varsói fórumon nemcsak az oroszországi etnikai kisebbségek képviselői voltak jelen. Jelen voltak nyugati államok korábbi vezetői^[9] is, ami arra utalhat, hogy ezek az országok nem- hivatalos támogatást nyújtanak.

A találkozón részt vett Anna Fotyga volt lengyel külügyminiszter, aki szintén a fórum alapítói között található. Christopher Miller volt amerikai védelmi miniszter is jelen volt. A társalapítók között van Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter is, aki szintén felszólalt a második fórumon^[10].

A második találkozóra július végén Prágában került sor, és itt Oroszország "dekolonizációja" volt napirenden. A vendégek között ott voltak az Orosz Föderáció őslakos népeinek képviselői, Ukrajna és a nyugati államok képviselői. A České noviny szerint a következő találkozót valószínűleg a litvániai Klaipeda-ban tartják majd.

A fórum a honlapján mérsékeltnek mutatja magát:

A fórum céljai: Oroszország újjáépítése és strukturális átalakítása, a történelmi-kulturális régiók és autonómiák gazdasági és politikai fejlődése, a polgári jogok és szabadságjogok teljes körű megvalósítása, valamint az emberek jóléte. (Oroszország Szabad Népek Fóruma)

A viták viszont már nem visszafogottak. A "dekolonizáció" tehát mindenekelőtt ezt jelenti: az Orosz Föderáció feldarabolása.

A Fenyegetett Népek Társasága (GfbV)^[11] jelentésében így adja vissza Szergej Sumlenny társadalomtudós szavait: "sajnálja, hogy a nyugat-európai szakértők Oroszország szétválása ellen fognak fordulni". Sumlenny 2021-ig a kijevi Heinrich Böll Alapítvány^[12] vezetője volt.

A fórum résztvevői szerint a "dekolonizáció" nem korlátozódik Oroszországra, hanem Kínára is vonatkozik. Mivel mindkét állam az utolsó gyarmatosító hatalom szerintük.

Ez alatt azt kell érteni, hogy mindkét ország nem idegen országokat igázott volna le, hanem a bennük élő népeket nyomta volna el és rabolta volna ki. Ezeket az állítólagosan elnyomott népeket ennek megfelelően fel kell szabadítani.

Oroszország népeinek joguk van az önrendelkezéshez, egy emberhez méltó jövőhöz saját maguk, gyermekeik és unokáik számára. Az embereknek saját kezükbe kell venniük az életüket, és meg kell találniuk a helyüket a nemzetközi közösségben.

Oroszország Szabad Népek Fóruma, idézi: Társaság a veszélyeztetett népekért (GfbV) Dél-Tirol

A fórum fő célja az egyes szereplők hálózatba szervezése és a közös célok megfogalmazása - ennek során nem zavarja a résztvevőket az állítólagos szélsőségesek közreműködése.

Jelen volt többek között a csecsen szeparatista vezető, Ahmed Zakajev^[13], aki Nagy-Britanniában politikai menedékjogot élvez. Oroszországban azonban körözik, mert a feltételezések szerint több terrortámadásért is felelős: öngyilkos merényletek egy rockkoncerten és a moszkvai metróban, repülőgép-szerencsétlenségek és véres túszejtés a moszkvai Dubrovka színházban.