Hajdan Hitler az emberiség összes gondjáért a zsidókat okolta, példaképül népe elé az Übermenschet, az emberfeletti embert állította, aki erős, bátor és szabad, továbbá kíméletlen, akárcsak a nácik, mígellenben a világ összes baját a zsidók okozzák.
Ez a szép elmélet aztán adott néhány millió halottat az emberiségnek, mely a mai napig nem tudott túllépni Nietzsche nagy ötletén, mely kiválóan alkalmas volt arra, hogy az aktuális társadalomjobbítók céljait szolgálja - természetesen a fogalmat mindig saját magukra vonatkoztatva.
A Holokauszt óta nem divatos nyilvánosan a zsidókat hibáztatni a világ bajaiért, van helyettük háttérhatalom meg globalizáció, egyes esetekben viszont nemes egyszerűséggel népeket kiáltanak ki az emberiség ellenségeinek.
Ebben mi is jók vagyunk, mert a tuggyukkiken túl meglehetősen elítélő véleményünk van a románokról, lenézzük a tótokat, némi félelemmel az agresszivitásuk miatt, de primitív népségnek tartjuk a szerbeket.
De lenézzük a sok kici kínait is, és hát persze az oroszokat, akiket egyrészt primitív vadembereknek tartunk, másrészt óriási kultúrfölényt érzünk ha csak rájuk gondolunk is.
Nopersze ez nem is csoda: ki olvas errefelé Tolsztojt vagy Solohovot, esetleg Szozsrnyicint, egyáltalán - ki olvas?
El kell az oroszokat szigetelni, ki kell őket irtani, ki kell zárni a sportból, a világ koncerttermeiből azokat, akik nem köpnek nemzetük arcába!
Kit érdekel ma a Punnany Massifon túli világ?
Elég nekünk a világirodalom csúcsaként ájultan tisztelt Wass Albert, akit jobbról millióan csodálnak, ámde még csodálói sem olvasnak.
Akik irodalmat olvasnak, azok közül is rengetegen hordozzák ezerszer megalázott, kihasznált és semmibe vett cseléd, zsellér és kispolgár felmenőik jól beléjük táplált és bejáratott előítéleteit.
Na jó, a csajkarendszeren és a nők társadalmasításán már túl vagyunk, bár az első éjszaka jogának intézménye egyelőre függőben van...


Szóval, most az oroszok zsidósítása van soron, nagy előrelépés lesz ez a Könyv Népének, mégiscsak százötven millió emberről beszélünk, velük lehet osztozni az emberiség végzetes megrontásának nehéz feladatán.
És az oroszoknak sem lesz hátrányos a dolog, nem kell a rabbihoz járniuk oktatásra, hogy egyenként betérjenek - nem kell mégcsak körülmetéltetniük se magukat.
Nagy előny lesz ez az amerikaiakkal folytatott faxméregetésnél, melynek során minden milliméter számít.
Elkeserítő a társadalom primitívsége, manipulálhatósága, hajlama a gyűlölködésre.
Száz-kétszáz éves érzelmek törnek felszínre a régi-új propaganda hatására, az első világháború Bruszilov-offenzívájának nyomán kialakult vereség-tudat, a második világháborús vereség nacionalistaként megélt szégyene, de soha-soha sem a szembenézés egy hibás és ostoba politikával, sehol annak belátása, hogy az oroszokkal szemben az erőszakot mindig mi kezdtük.
Vucic szerb elnök minap az ENSZ-ben az ismét kiéleződő koszovói helyzet kapcsán feltette a kérdést: Ugyan, mi a különbség az ukrajnai és a koszovói helyzet között?
Mindkettő katonai erő eredménye, mindkét esetben a terület lakóinak önrendelkezési jogára hivatkoznak, miért más, ha Amerika támad, mint amikor Oroszország?
Helsinki Európa-eszméje és egyezménye már a múlté. 
A kérdés jogos, de a helyzet annyiban még más is, hogy az oroszok nyolc éven keresztül folyamatosan figyelmeztették ellenfeleiket, hogy hol húzódik az a vörös vonal, melynek átlépése érdekeik olyan sérelmével járna, melyet nem fognak eltűrni.

A legszomorúbb mégis az, hogy az Unió ebben a nagyhatalmi játszmában beleállt az USA érdekeinek legszolgaibb támogatója szerepébe.
Merkel reálpolitikája a múlté, tehetségtelen utódai nemlétező izmaikat mutogatják, Amerika meg elégedetten hátradől, és időnként kinyilatkoztat, jóllehet ők is tudják, hogy egy esetleges világháborúban Amerika területe se marad ki a világégésből.
Mégsem arra törekednek, hogy egymás érdekeinek figyelembevételével alakítsák a nemzetek közötti kapcsolatokat - győzni akarnak, mindenáron.
Mint ahogy mióta a világ világ, az angolszász imperializmus mindig, mindenhol. 
Most is harcolni akarnak az utolsó ukránig, de ennek is az lesz a vége, mint világmegváltó küldetéseiknek Vietnamban meg Afganisztánban, és csak reménykedhetnek, hogy annyi eredményt legalább elérnek, mint Irakban, Líbiában - legalább a zűrzavart tartósítani tudják.
Rászabadították a világra az Al-Káidát, az Iszlám Államot, a tálibokat, ha az ember az Ukrajnába telepített és létezésükben hiteles források által megerősített vírus-laborokról olvas, hát erősen kételkedik az emberiség józan eszében.
Most a gyűlöletet szabadították rá az emberiségre, és még csak az se látható pontosan, hogy milyen érdekek vezérlik őket, mert, hogy nem az amerikai vagy az angol nép érdekei, az bizonyos.
A világ összement, az emberiség együttműködésre van ítélve.
Az ostobák az energiafüggőség felszámolásáról hablatyolnak, jóllehet csak a cseréjéről beszélhetnek, hiszen most éppen a közel-keleti diktatúráknál koldulnának energiát, nyersanyagokat.
A nemzetközi kereskedelem bizonyos mértékig szavatolta a békét, most meg kiderült, hogy az oroszok hiába szállították az energiahordozókat pontosan és megbízhatóan hatvan éven keresztül, az ellenük bevezetett nyolcadik európai szankciós csomag után most azt kellene elhinnünk, hogy az orosz válaszlépés zsarolás.

Mintha megbolondult volna az emberiség.
Visszajönnek a szénerőművek, - nesze neked globális felmelegedés, visszajönnek az atomerőművek, - nesze neked aggodalom az atomerőművek okozta balesetektől, adunk helyette nektek aggodalmat az atombombától, a nukleáris téltől, már, ha egyáltalán eljut az agyadig, hogy éppen mi folyik a világban.
Veszélyben van ebben a helyzetben Európa, veszélyben van Ázsia, veszélyben van a Közel-Kelet, a zsidó állam léte, veszélyben van az emberiség.

Általam nagyon sokra tartott emberek sem képesek szembefordulni a hiszterizált tömeghangulattal, hülyeségeket hirdetnek és vágyaikat tényként kezelve bolondítják az embereket.
Akik egyébként együttműködésre vannak ítélve.
Vagy halálra.

Még nem késő elgondolkodni ezen.


:O)))