Volodimir Zelenszkij június elején azt mondta: az oroszok Ukrajna mintegy 20 százalékát foglalták el. Nem teljesen egyértelmű, hogy a Krímmel és a két szakadár köztársaság területével együtt vagy azok nélkül kalkulált, sem az, hogy a február 24-i vagy a 2014-es állapotokhoz képest jött ki neki az említett érték. Amit viszont biztosan tudunk, hogy nem sokkal később az oroszok több ponton is áttörték a frontot és augusztusig egyre lassuló ütemben bár, de tovább növelték az általuk ellenőrzött területet.
Mi legalábbis nem innánk előre a medve bőrére
- Részletek
A Wikipédia szerint Ukrajna 603 vagy 576 ezer négyzetkilométer. Az ukrán ellentámadás kezdete óta pedig 2-3 ezer négyzetkilométer cserélt gazdát. Ez azt jelenti, hogy az elvesztett, legalább 20 százalékból másfél-két hét alatt visszaszereztek körülbelül 0,5-öt, azaz nem haladnak gyorsabban, mint általában az oroszok – és Moszkva még mindig nem mozgósított. Kijev viszont ott tart, hogy összeírják a hadképes nőket.
Az első sikereken felbuzdulva Zelenszkijék magukra vállalták a nyár végi, Krím elleni támadásokat. Ez (is) komolyan visszaüthet, hiszen a félszigetre Oroszország a sajátjaként tekint. A robbantások ezért alapul szolgálhatnak a haderő létszámának növeléséhez, de akár a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének riadóztatásához is.
Olaf Schloz német kancellár közben leszögezte, amíg az amerikaiak nem adnak Abrams és a franciák Leclerc tankokat az ukránoknak, addig ők sem tesznek többet az eddig vállalt kötelezettségeiknél. Ilyen körülmények között pedig hamar kifulladhat a lendület. A nyugati sajtó lelkesedése amúgy, érthető: az EU, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok már eddig is gigászi összegeket áldozott erre a háborúra, és eredmények helyett eddig csak visszavonulásról, ellopott segélyszállítmányokról és feketepiacon értékesített fegyverekről érkeztek hírek.
És pont ezért - mi legalábbis nem innánk előre a medve bőrére.
