Alexej Peszkov az SzP (Szvabodnaja Pressza) tudósítója
A Nyugat megdorgálta Oroszországot a totalitárius rendszere miatt, mondván, hogy Putyin teljhatalommal bír. Ugyanakkor elnökünk a megfelelő, az emberek által elfogadott elképzeléseket mondja az import helyettesítéséről, Oroszország technológiai függetlenségének megszerzéséről és sok más egyéb dologról, amelyek célja, hogy ellensúlyozzák a legkeményebb szankciókat. Az ország azonban már öt hónapja szélsőséges helyzetben él, és Putyin helyes szavai nem igazán váltak valóra. Vajon annyira mindenható, ha úgy tűnik, hogy nem vesznek róla tudomást? Az ő szavaira a végrehajtó hatalom is szavakkal válaszol - igen, igen, természetesen, mindenáron, és a lehető legrövidebb időn belül. A gazdaságban azonban nem látunk alapvető változásokat. Mi folyik itt?
A Szvabodnaja Pressza újságírója megkérte a neves politológust és orientalistát Karine Gevorgjánt, hogy kommentálja a történteket.
«SzP»: - Karine Alekszandrovna, miért engedik meg maguknak az állami intézmények, hogy figyelmen kívül hagyják az elnök szavait? Ki kormányozza Oroszországot?
- Valószínűleg valami magasabb, emberfeletti erő - legalábbis ez a magyarázat azok számára, akik hisznek az ilyen erők létezésében. Ha jól értem, a hatalmi elit - elsősorban saját maguk és pozíciójuk megtartása érdekében - és a társadalom is valamiféle konszenzusra törekszik a jelenlegi, Oroszország számára meglehetősen fenyegető körülmények között. Az Ön által vázolt helyzet bizonyára a hatalmi elit belső konfliktusáról tanúskodik - a hatalmi elit, függetlenül attól, hogy konkrét képviselői milyen nézeteket vallanak, legyenek nyugat- vagy oroszbarátok, elsősorban a mindenkire leselkedő általános veszélyt látja. A másik oldalon a menedzseri elit áll, amely megszokta, hogy a globalizálók által meghatározott formátumokban és keretekben gondolkodik. Különbözőképpen nevezik őket liberálisoknak, nyugatiaknak, rémült hazafiaknak...
Márpedig az idő most azt diktálja, hogy a globalizáció "à la West" lováról át kell szállni egy másik fajta lóra, ahol a nyereg meglehetősen kényelmetlen lesz... Ám ezt muszáj megtenni. A menedzseri elit pedig, függetlenül a nézeteiktől, vagy átfesti magát, vagy elhagyják a pozíciójukat. Most sok szó esik arról, hogy éppen a menedzseri elit rotációjára van szükség, és feltételezem, hogy a hatalmi elitnek nem áll szándékában ezt hirtelen és ugrásszerűen megtenni, mindazonáltal szükség van egy ilyesmire, és ez meg is fog történni.
Ez az, ami a kormányzás belső kontúrját érinti. Ami a külföldet illeti, orientalistaként elég komolyan veszem Oroszország kezdeményezéseit az együttműködés kereteinek megteremtésére. Ez a Közel-Kelet, Afrika - a kontúr egyértelműen kirajzolódik. Ebben a helyzetben két technológiailag igen fejlett partnerünk van, Irán és Egyiptom.
A közhiedelemmel ellentétben ezek az országok alkalmazkodtak a modernizációhoz és a jelenlegi technológiához, különösen Irán. Kétségtelen, hogy Irán számos területen elmarad az Orosz Föderációtól, míg más tekintetben messze előttünk jár. A nanotechnológia területén megelőzi az olyan országokat, mint Franciaország és Nagy-Britannia. Ennek a külső pályának a kialakulása pedig arra utal, hogy menedzseri elitünknek így vagy úgy, és nem csak belső okokból, de át kell alakítania a külföldi partnerekkel való együttműködés formáját.
«SzP»: Vannak-e olyan embereink, akik képesek vezetni a gazdaságot, az ipart, és elérni amiről az elnök beszél - Oroszország technológiai függetlenségét? Hol vannak ezek?
- Sokat utazom az országban, sokat kommunikálok, és azt látom, hogy spontán módon kialakultak úgynevezett ellen-elit csoportok, ha szabad így mondanom, inkább a menedzseri, vezetői elithez, mint a hatalmi elithez képest, és ezekből elég sok van. Napirenden van a kérdés, hogy lesz-e valamiféle szimbiózisa az ilyen szakértői ellen-elit csoportoknak a hatalommal, és úgy vélem, hogy ezt a hatalmi struktúrákon belül is megvitatják. Lehet, hogy tévedek - de egyes jelekből ítélve, van rá tendencia.
A lényeg az, hogy - formálisan vagy informálisan - a szakemberek, akikre Oroszországnak ma nagy szüksége van, ott vannak, többek között a hatalom szintjén is. Ezek azok az emberek, akik így vagy úgy, de támogatják a Szergej Glazev[i] által előterjesztett kezdeményezéseket. Ott van még Mihail Hazin, Mihail Deljagin, akik az Állami Duma tagjai, és Alekszandr Galuska[ii] volt miniszter.
Hogyan fognak új struktúrák kialakulni? Valószínűleg olyan személyek körül, akik új kezdeményezéseket, modelleket és fejlesztési paradigmákat javasolnak. Ugyanakkor szükség van a bel- és külpolitikai komponensekkel kialakítható szempontok szintézisére. Támogatják-e ezt, vagy legalábbis meghallgatják-e, beillesztik-e valamilyen nyilvános diskurzusba? Igen, nagyon valószínűnek tartom.
Még mindig ugyanaz a Mihail Hazin[iii] beszélt a panelbeszélgetésen, akit a szentpétervári gazdasági fórum szervezői hatszor húztak ki a programból. Ez azt jelenti, hogy valakinek érdeke volt jóváhagyni az előadását - azon szervezők akarata ellenére, akiket hagyományosan a neoliberális nézetek támogatóinak tartanak.
Azt is meg kell jegyeznem, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin 2019-ben azt mondta, hogy az ilyen neoliberális koncepciók elavultak, és ideje lenne elfelejteni ezeket.
«SzP»: A gazdaság kulcsfontosságú blokkjaiban átrendeződések történtek - Manturov a miniszterelnök-helyettesi posztra emelkedett, Boriszov Rogozint váltotta az űrkutatási tárcánál... De egyikük sem vált híressé semmilyen áttörő lépéssel, nem hozta a termelés élvonalába a rábízott területet. Nem hasonlítottak a sztálini népbiztosokra[iv], akikről ma gyakran megemlékeznek. Akármilyen gondosan keverik a paklit mindig ugyanaz a leosztás jön ki.
- Úgy gondolom, hogy ami kifejezetten Manturovot[v] érinti, az nem annyira a személyes kinevezésének kérdése, mint inkább valamiféle komplexum létrehozása és intézményesítése az Orosz Föderáció jelenlegi ipari problémáinak megoldására. És nem is olyan fontos, hogy ki fogja vezetni ezt a struktúrát: ma Manturov, holnap valaki más. Dmitrij Rogozin[vi] elbocsátása azonban nem teljesen világos számomra. Talán a hatalmi eliten belüli bizonyos ellentmondások eredménye volt.
Nem látok semmilyen racionális magyarázatot a lemondására, mert az állam első embere elégedett volt Rogozin tevékenységével. Nyilvánosan kijelentette, hogy nem volt panasz a munkájára. Azt sugallnám, hogy új kinevezés készül számára, szakmailag és érdekeit tekintve közelebb áll a Roszkoszmosz korábbi vezetőjéhez. Most pedig Jurij Boriszovról[vii]. Észrevettem, hogy a "Vasárnap este Vlagyimir Szolovjovval" című műsorban a műsorvezető, aki mindig azt mondja, hogy Putyin-párti, nagyon keményen beszélt Boriszov munkájáról, aki a kormányban a védelmi, katonai ipari komplexumért felelt.
A politikai és társadalmi valóság diktálja a gazdasági tevékenység felülvizsgálatának szükségességét. Ezt a feladatot pedig a hatalom jól meg tudja oldani.
A Szvobodnaja Pressza újság honlapján az eredeti orosz nyelvű publikáció az alábbi hivatkozáson található: https://svpressa.ru/economy/article/342076/
(Fordította: Péter János)
[i] Szergej Jurjevics Glazjev (1961. január 1, Zaporozsje) orosz közgazdász és politikus.
A közgazdaságtudományok doktora, professzor, az Orosz Tudományos Akadémia akadémikusa (2008 óta), jelenleg az Eurázsiai Gazdasági Bizottság integrációs és makrogazdasági tanácsának (miniszter) tagja.
Az Orosz Föderáció elnökének tanácsadója (2012. július 30. - 2019. október 9.). Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia tagja (2009-2016).
Az Orosz Nemzeti Bank Nemzeti Pénzügyi Tanácsának tagja. Oroszország volt külgazdasági külügyminisztere, az Állami Duma képviselője.
2012-2019-ben az Orosz Föderáció elnökének tanácsadója az eurázsiai integráció fejlesztését célzó szövetségi végrehajtó szervek tevékenységének összehangolásában az Orosz Föderáció, a Belarusz Köztársaság és a Kazah Köztársaság vámuniója és egységes gazdasági térsége keretében.
[ii] Alekszandr Szergejevics Galuska (1975 december 1- Klin) 2003-20018-ig az orosz Föderáció Távol Kelet fejlesztési minisztere volt. Jelenleg több fontos területért felelős politikus.
[iii] Mihail Leonyidovics Hazin ismert orosz közgazdász, blogger és statisztikus. Mihail Leonyidovics az izborszki klub tagja. 2018 májusában Hazint a Nemzetközi Menedzsment Akadémia akadémikusává választották. Mihail Hazin az RBC TV-csatornán a Párbeszéd című műsor házigazdája, valamint az Orosz Hírszolgálat orosz nyelvű Közgazdaságtan című műsorának házigazdája volt. A Itt Moszkva rádióállomás közgazdasági műsorának társműsorvezetője. Hazin számos folyóiratcikk szerzője.
2003-ban A. Kobjakovval közösen írt egy könyvet: "A dollárbirodalom hanyatlása és a Pax Americana vége". 2016-ban S. Scseglovval közösen írta a "Lépcső a mennybe" című könyvet, amelyet a hatalmi struktúra kérdéseivel foglalkozik. Hazin tagja a Moszkva és egész Oroszország pátriárkája mellett működő "Gazdasági és etikai" szakértői tanácsnak.
[iv] A népbiztosság - a szovjet államban (az OFSzK-ban, más szövetségi és autonóm köztársaságban) 1917-1946 között a végrehajtó hatalom központi szerve, amely az állami tevékenység egy adott területének vagy a nemzetgazdaság egy adott ágának irányításáért felelős; a minisztérium analógja. A népbiztosságot általában egy népbiztos (narkom) vezette, aki a kormány - az adott szintű népbiztosok tanácsának - tagja volt.
[v] Denisz Valentinovics Manturov miniszterelnök-helyettes (2022-től), az Orosz Föderáció ipari és kereskedelmi minisztere (2012-től), az Orosz Föderáció aktív, első osztályú állami tanácsosa. Denisz Manturov a Moszkvai Állami Egyetem Szociológiai Tanszékén a Társadalmi Technológiák Tanszék vezetője. Denisz Manturov az orosz kormány egyik vezetője a jövedelme tekintetében is.
[vi] Dmitrij Olegovics Rogozin orosz államférfi, diplomata, a filozófia és a műszaki tudományok doktora. 2011 decemberétől 2018 májusáig - az Orosz Föderáció katonai-ipari komplexumért és védelmi megrendelésekért felelős miniszterelnök-helyettese, az Orosz Föderáció Hadiipari Bizottságának elnöke, a Roszkozmosz állami vállalat felügyelőbizottsága, az Advanced Research Foundation felügyelőbizottsága, az orosz kormány tengerészeti bizottsága, az Északi-sarkvidék fejlesztésével foglalkozó állami bizottság, az Állami Határvédelmi Bizottság, az orosz exportellenőrzési bizottság, az Orosz Hadtörténeti Társaság kuratóriumának és 2022 júliusáig a Roszkozmosz-nak a vezetője volt.
[vii] Jurij Ivanovics Boriszov orosz államférfi és a Roszkozmosz vezetője. Az Orosz Föderáció védelmi iparért felelős miniszterelnök-helyettese 2018. május 18-tól 2022 júliusáig. Jurij Boriszov az Orosz Föderáció főállású,
első osztályú állami tanácsosa, a műszaki tudományok doktora,(2013).
